A csecsemők már néhány hónapos koruktól reagálnak a zenére, és azok, akik élvezik, gyakran mozognak a ritmusra.A csecsemők zenei képességei magukban foglalják mind az észlelést, mind a kifejezést. Sok anya gyakran játszik dalokat a csecsemőinek, hogy fejlessze és javítsa ezeket a zenei képességeket. Szóval, milyen módszerek léteznek a csecsemők zenei képességeinek fejlesztésére?
1. Ösztönözze a csecsemőt, hogy utánozza a felnőttek mozdulatait
8-9 éves koruk előtt a gyerekek elsősorban utánozással tapasztalják meg a zenét. Először meg kell tanulniuk utánozni a zenét, mielőtt fokozatosan fejleszthetik zenei felismerési és zenei gondolkodási képességeiket.A felnőttek cselekedeteinek utánozása (beleértve a hangjelzéseket, a hangszerkíséret mozdulatait és a különböző zenei helyzeteket ábrázoló cselekedeteket) után a csecsemők maguk is képesek lesznek megkülönböztetni a zenei különbségeket. Ezután aktívan alkalmazkodnak a különböző zenei kifejezésekhez. Például a „Az elefánt és a madár” című zenei játékban a csecsemők először utánozzák a felnőttek cselekedeteit. Fokozatosan megtanulják, hogyan kell különböző mozdulatokkal ábrázolni az elefánt és a madár zenei képét a zene változásai alapján.A folyamatos utánzás és felismerés révén a csecsemők javítják zenei érzékelésüket.
A kisgyerekektől eltérően a csecsemők kognitív fejlődése és élettapasztalata korlátozott, ami korlátozza önálló zenei felfedező és alkotó képességüket. Az irányított utánzás elengedhetetlen ahhoz, hogy beléphessenek a zene gazdag világába.
II. A zenei memorizálás ösztönzése
Az egyéves csecsemők a bevezető alapján felismerik a zenét vagy a dalokat – ez bizonyítja zenei memorizáló képességüket.Az utánzó tanuláshoz hasonlóan a zene memorizálása sem igényli a csecsemőktől, hogy eleve megértsék azt. Elsősorban a mechanikus memorizálásra támaszkodik, hogy elvégezzék a mozdulatokat vagy elénekeljék a dalszöveget, hasonlóan ahhoz, ahogyan mechanikusan szavalnak klasszikus verseket vagy gyermekdalokat anélkül, hogy megértenék azok tartalmát vagy szerkezetét. Csak a kezdeti memorizálás és utánzás révén lehet megteremteni az alapot a jövőbeli zenei megértéshez.
III. Ösztönözze az ismétlődő tanulást
Amikor egy gyermek megismétli egy cselekvést, akkor azt a tapasztalatot magába szívja. Ez a folyamat csak akkor fejeződik be, amikor a gyermek úgy érzi, hogy a tapasztalat minden aspektusát magába szívta, és azt különböző kontextusokban át tudja adni vagy alkalmazni. Az ismétlés a gyermek eszköze az információk folyamatos befogadására és magába szívására. Nyilvánvaló, hogy a magába nem szívott információ nem válhat a gyermek saját tudásává vagy tapasztalatává, ami kiemeli az ismétlés fontosságát.
A zenei tanulás során gyakran megfigyelhető, hogy a gyermekek ismétlődően vesznek részt egy adott zenei tevékenységben. Például egy gyermek újra és újra játszhatja a „Petárdák gyújtása” zenei játékot, utánozva a tanult cselekvéseket. Folyamatosan ismételgetik a petárdák meggyújtásának, elkerülésének és felrobbanásának mozdulatait, érzéki elégedettséget merítve ezekből a cselekvésekből, miközben egyidejűleg ezt a zenei élményt az agyukba vésik.Pontosan a ismétlés fontossága miatt van szükségünk arra, hogy a heti zenei tevékenységekbe beépítsük az eseti felülvizsgálatokat, ezáltal stabilabb zenei élményeket alakítva ki. IV. Zene tanulása kétféle megközelítéssel A zene tanulása során a csecsemők két különböző tanulási megközelítést mutatnak. Az egyikben a csecsemő belemerül a felnőttek által biztosított zenei környezetbe, csatlakozik a zenei tevékenységekhez, és végül különböző érzelmi és fizikai reakciókat indít el – ez a szándékos tanulás.A másik megközelítés során a csecsemő figyelmetlennek vagy zavartnak tűnik, például folyamatosan mozog. A felnőttek kitartóan sürgethetik a gyermeket, hogy figyeljen oda vagy utánozza megfelelően, sőt megkérdőjelezhetik, hogy egyáltalán tanul-e. A valóságban azonban a csecsemő tudat alatt tanul, érzékeli a hallási ingereket, és fokozatosan alakítja ki a zenére adott reakcióit.Gordon zenepedagógus azt állítja, hogy a kisgyerekek aktív részvétellel (bennük mozogva) ugyanolyan vagy még nagyobb zenei élményt szereznek, mint passzív hallgatással (mozdulatlanul ülve). Így mindkét megközelítés egyformán értékes a csecsemő zenei fejlődése szempontjából.
A fent bemutatott négy módszer javíthatja a csecsemő zenei képességeit. A folyamatos utánzás és az ismételt tanulás révén a zenei tehetség észrevétlenül fejlődik. A szülőknek azonban a gyermek érdeklődésének ápolására kell összpontosítaniuk, és kerülniük kell a kényszerű tanulást, amely ellenállást válthat ki.