A veseelégtelenség több okból is jelentős problémát jelent a férfiak számára. Hogyan lehet megállapítani, hogy valaki ebben a állapotban szenved-e? Az alábbiakban öt fő tünetet sorolunk fel az önértékeléshez. Öt tünet, amely veseelégtelenségre utal 1.Gyakori ásítás
Az ásítás a mindennapi életben gyakori fiziológiai jelenség, amely általában akkor jelentkezik, amikor a test fáradt és álmos, vagy amikor mély alvásból ébredünk. Ilyen esetekben ez normális fiziológiai reakció, amely nem igényel különösebb figyelmet. Azonban a tartós, ellenőrizhetetlen ásítás bármikor, még akkor is, ha nem vagyunk fáradtak, veseelégtelenségre utalhat, és figyelmet igényel.
Az ásításban megnyilvánuló veseelégtelenség általában vese-yang-elégtelenségre utal. Az ezzel a betegséggel küzdő személyek gyakran nemcsak gyakori ásítást és fáradtságot tapasztalnak, hanem olyan tüneteket is, mint a sápadt, fakó arcszín, hidegérzékenység és hideg végtagok, étvágytalanság és hasi puffadás, laza széklet, fokozott éjszakai vizelés (vagy tiszta, hosszan tartó vizelés). A nyelv vizsgálata során sápadt nyelvtest, fehér bevonat és kékes-lilás ajkak láthatók.
2. Sós íz a szájban
A vese yin-hiányban szenvedő egyének gyakran tapasztalnak sós ízt a szájban, valamint olyan tüneteket, mint a torok- és szájszárazság, szédülés, fülzúgás, fájdalom a hát alsó részén és a térdekben, hő a tenyérben és a talpakban, valamint álmatlanság élénk álmokkal. A nyelv vizsgálata vörös nyelvtestet és vékony bevonatot mutathat.
3. Indokolatlan félelem
A „félelem” itt eltér a szokásos ijedtségtől. Az ijedtség előzetes figyelmeztetés nélkül, váratlanul jelentkezik, míg a félelem – amelyet általában félénkségnek neveznek – tudatos aggodalommal jár. A vesehiányból eredő félelemet általában mentális zavartság, feledékenység, valamint fájdalom a hát alsó részén és a térdekben kíséri. Ez a jellemző diagnosztikai referenciaértékkel bír.
A vese yin-hiányban szenvedő egyének félelmet érezhetnek, valamint tenyéri és talpi hőséget, nyugtalanságot, álmatlanságot, éjszakai magömlést és éjszakai izzadást. Vizsgálat során a nyelv vörösnek tűnhet, kevés, száraz bevonattal. A vese yang-hiányban szenvedők félelmet érezhetnek, valamint hidegérzékenységet, hideg végtagokat és fáradtságot. Nyelvük halványnak és érzékenynek tűnhet, fehér bevonattal.4. Hidegérzékenység A hagyományos kínai orvoslás szerint a testben lévő elegendő yang energia lehetővé teszi a hideg ellenállást, a normális testhőmérséklet fenntartását és a hidegérzet megelőzését. Ha a yang energia hiányos, a testnek nincs elég melege ahhoz, hogy fenntartsa magát, ami hidegérzethez vezet.A yang energia áthatja az egész testet, minden szervben jelen van. Alapvetően a vesék a yang energia termelésének gyökerei. A velünk született alkotmány alapjaként a vesék tárolják a valódi yint és a valódi yangot – más néven vese yint és vese yangot. A vese yin a testnedvek gyökere, míg a vese yang a yang energia alapja.Minden típusú hidegérzékenység kezelése a vese-jang melegítését és tonizálását jelenti. Hogyan lehet tehát megállapítani, hogy a hidegérzékenység vese-jang hiányból ered-e? A vese-jang hiány okozta hidegérzékenységet gyakran kísérik olyan tünetek, mint letargia, fájdalom és hidegérzés a hát alsó részén és a térdekben, sápadt arcszín, valamint tiszta, gyakori és bőséges vizelés. Ezenkívül a férfiaknál impotencia, korai magömlés vagy éjszakai magömlés jelentkezhet, míg a nőknél vékony, tiszta hüvelyváladék és medencei hidegség miatti meddőség léphet fel.
5. Tüsszentés
A tüsszentés sokak által tapasztalt gyakori fiziológiai jelenség. Miért tüsszent az ember?A hagyományos kínai orvoslás két fő okot azonosít. Az első az akut tüsszentés, amely gyakran hirtelen hőmérséklet-csökkenés, hidegnek való kitettség vagy hidegjárvány idején jelentkezik. Gyakran kíséri a megfázás tüneteit, és a megfázás megszűnésével megszűnik. Ez a típusú tüsszentés „túlzott mintázatnak” minősül.A másik eset a vese qi hiányából eredő tüsszentés. A test védekező qi-je, amely elsődleges védelmet nyújt a külső kórokozók ellen, az alsó jiao-ból (vesék) származik, a középső jiao (lép) táplálja, és a felső jiao (tüdő) osztja szét. Ha a vese qi hiányos, a védekező qi forrása elégtelen lesz. Ennek következtében kevesebb védekező qi jut el a tüdőbe – a szétosztásért felelős szervbe –, ami gátolja a tüdő normális védekező qi szétosztási funkcióját, és így tüsszentéshez vezet.A vese qi hiányából eredő tüsszentés általában gyakori, tartós tüsszentésként jelentkezik, olyan tünetekkel kísérve, mint fáradtság, gyengeség, fájdalom vagy érzékenység a hát alsó részén és a térdekben, fakó arcszín, hidegérzékenység, valamint hideg kezek és lábak. Ez a mintázat különösen gyakori az allergiás náthában szenvedő egyének körében.A vese qi hiányából eredő tüsszentés esetében a kórokozó tényezők eltávolítása önmagában nem elegendő a gyógyuláshoz. Meg kell erősíteni a veséket, hogy megszilárdítsák az alapot, ezáltal élénkítve a vese qi-t, pótolva a védekező qi-t és fokozva a szervezet külső kórokozók elleni ellenálló képességét.
A tüsszentéssel járó vesehiány vagy vese yin-hiány, vagy vese yang-hiány formájában jelentkezik.
A vese yin-hiányban szenvedő egyéneknél tartós, szüntelen tüsszentés jelentkezik, orrviszketéssel, sűrű orrváladékkal, torokszárazsággal és torokfájással, szédüléssel, fülzúgással, valamint tenyér- és talpizzsággal. A nyelvvizsgálat általában vörös nyelvtestet és kevés nyelvbevonatot mutat.
A vese-yang-hiányban szenvedő egyéneknél a tartós, gyakori tüsszentés mellett orrdugulás, tartós, tiszta orrváladék (reggel és este kifejezettebb), hidegérzékenység, hideg végtagok, fakó arcszín, valamint derék- és térdfájdalom is jelentkezik. A nyelv vizsgálata során halvány nyelvtest és fehér bevonat figyelhető meg.
Hogyan kezeli a hagyományos kínai orvoslás a vesehiányt?
A hagyományos kínai orvoslás számos módszert kínál a vesehiány kezelésére, amelyek gyakran nagyon kielégítő eredményeket hoznak.A fent említett mintázati jellemzők alapján alkalmazott gyógyászati anyagok nagyjából négy fő csoportba sorolhatók:
1. A vesék esszenciáját és qi-jét tonizáló anyagok, mint például a Cordyceps sinensis, Polygonatum, Cornus officinalis, Polygonum multiflorum, Ligustrum lucidum, Panax ginseng, Astragalus membranaceus, placenta (emberi magzat) és Dioscorea opposita. Ezek közül a Panax ginseng és az azt követő anyagok inkább a vese qi tonizálására irányulnak;
2. A vese yang-ját segítő anyagok, mint például a szarvasagancs, epimedium, dodder mag, psoralea, morinda gyökér, cistanche, selyemhernyó báb, aconite, curculigo, eucommia, coptis és eperfa mistletoe. Ezek közül az eucommia, coptis és eperfa mistletoe szintén jelentős hatékonysággal rendelkezik az inak és csontok erősítésében, valamint az ágyéki fájdalom enyhítésében;
3. Yin-tonizáló gyógynövények, amelyek eltávolítják a vesék hiányos hőjét, mint például a feldolgozott rehmannia gyökér, szamárbőr zselatin, eperfa gyümölcs, wolfberry gyümölcs, teknősbékahéj, lágyhéjú teknős páncél, anemarrhena rizóma és phellodendron kéreg. Az utóbbi gyógynövények különösen hatékonyak a yin táplálására, a vesék erősítésére és a hő eltávolítására;
4. Megerősítő és összehúzó hatású szerek, mint például a Cornus officinalis, Schisandra chinensis, Prunus mume, Myristica fragrans, Cynomorium songaricum, Ginkgo biloba és Gekko gecko; ezeket a gyógynövényeket elsősorban a vesekí instabil szindrómák kezelésére alkalmazzák. Ezek közül az utóbbi három gyógynövény különösen alkalmas a vesekí visszatartási kudarcának kezelésére.
A vesék táplálása nemcsak a vesekárosodás kóros állapotát javítja, hanem enyhíti az öregedés bizonyos tüneteit és késlelteti az öregedési folyamatot, így széles körű jelentőséggel bír. A kielégítő terápiás hatások elérése érdekében azonban elengedhetetlen a vesekárosodás konkrét mintázatának egyértelmű azonosítása és a megfelelő gyógynövények kiválasztása; a válogatás nélküli használatot kerülni kell.
Átfogó gyűjtemény a veséket tápláló főzetekről
1.Sertésvese és dió vesét erősítő leves
1 sertésvese, 10 g diómag, 6 g Cornus officinalis. Naponta kétszer fogyasszuk, az összetevőket megesszük, a levest megisszuk.
Javasolt máj- és veseelégtelenségből eredő tünetek esetén, beleértve a hát alsó részének és a térdeknek a fájdalmát és gyengeségét, szédülést, fülzúgást és vizelés utáni csepegést.
2. Tengeri uborka és goji ginseng leves
150 g tengeri uborka,12 g Codonopsis és Goji bogyó. Kb. 60 percig pároljuk, majd ízesítsük MSG-vel, olajjal és sóval. Fogyasszuk el a tengeri uborkát és igyuk meg a levest.
Hatás: Tonizálja a qi-t és táplálja a veséket, esszenciát termel és táplálja a vért. Alkalmas olyan tünetekre, mint a qi-hiányos fáradtság, sápadt arcszín, szédülés és homályos látás, fájdalom a hát alsó részén és a lábakban, impotencia, éjszakai magömlés és gyakori vizelés.
3. Tengeri uborka és kacsa pörkölt
200 g tengeri uborka, egy érett kacsa. A kacsát alaposan megtisztítjuk. A tengeri uborkával együtt lassú tűzön főzzük. Amikor a kacsa húsának megpuhult, sóval, MSG-vel, apróra vágott újhagymával és apróra vágott gyömbérrel ízesítjük, majd tálaljuk.
Hatás: Táplálja a yint és jótékony hatással van a vesére. Alkalmas vese yin hiány és máj-vese elégtelenség esetén, amely derék- és térdfájdalom, impotencia, éjszakai magömlés, szédülés, homályos látás, tenyéri és talpi hő, álmosság és gyakori álmok formájában jelentkezik.
4. Cistanche és birka vese leves
30 g Cistanche deserticola, 2 birka vese.Vágja fel a bárányvese szeleteket, alaposan tisztítsa meg, és távolítsa el a fehér kötőszövetet. Párolja vízben a Cistanche deserticola-val. Tálalás előtt sózza meg.
Hatás: Tonizálja a veséket, táplálja az esszenciát és erősíti a yangot. Javallatok: Vesehiány okozta impotencia, gyakori éjszakai vizelés és székrekedéssel járó bélszárazság.
5. Ginseng és szarvasagancs csirkeleves 5 g koreai ginseng,3 g szarvasagancs, 100 g csirkehús. A koreai ginsenget vékonyra szeleteljük. A csirkét megmossuk, a bőrt eltávolítjuk, és kockákra vágjuk. A koreai ginsenget, a csirkét és a szarvasagancs szeleteket egy dupla fazékba tesszük. Hozzáadunk elegendő forró vizet,
lefedjük, és alacsony lángon 3 órán át főzzük. Fűszerezzük és tálaljuk.