Miért gyakoribb a szociális szorongás a nőknél? 3 stratégia a félénkség leküzdésére és a magabiztos kapcsolatok kiépítésére
Encyclopedic
PRE
NEXT
A szociális szorongásos zavar egy neurózis, amelyet a társas helyzetektől való túlzott félelem jellemez. A betegek tudatában vannak annak, hogy félelmük irracionális, de nem tudják kontrollálni, és jelentős szorongást és autonóm idegrendszeri tüneteket tapasztalnak. Aktívan kerülik a társasági eseményeket, vagy rettegéssel viselik el azokat, ami megzavarja a normális működésüket. A legfontosabb tünetek közé tartozik a megfigyeléstől való félelem, a nyilvános beszédtől való vonakodás, a gyűlések első sorában való ülés kerülése és a szándékos társas visszahúzódás.
A pszichológusok a személyiséget két típusba sorolják: introverzió és extroverzió. Az introvertáltak kedvelik a elmélkedést, mélyebb érzelmekkel rendelkeznek, óvatosan közelítenek az interakciókhoz, és inkább a magányos munkát preferálják. Gyakran hiányzik belőlük a határozottság a túlzott aggodalmak miatt, és kevésbé rugalmasan alkalmazkodnak az új környezetekhez, ugyanakkor önelemzőek és önkritikusak.
A szociális szorongásos zavar elsősorban a nőket érinti.
A fóbiák gyakran hirtelen jelentkeznek, és gyakoribbak a nőknél.A kutatások családi genetikai hajlamot jeleznek, míg más tanulmányok a pánikrohamok alatt megemelkedett plazmaadrenalin-szintet tárnak fel, amely potenciálisan összefüggésbe hozható a noradrenalin diszfunkcióval. A pszichológusok a pánik tüneteinek terjedését és fennmaradását a ismételt expozícióból fakadó kondicionált szorongásnak tulajdonítják, amelynek megszűnését a kerülő magatartás akadályozza.
A szociális szorongásos zavar alapvető oka gyakran a serdülőkorban átélt traumatikus vagy megalázó élményekből fakad. Ahogy az egyének érettebbé válnak, fejlődő világnézetük és erkölcsi iránytűjük ütközhet ezekkel a múltbeli eseményekkel, ami képtelenséget eredményez arra, hogy közvetlenül szembenézzenek velük. Ez mélységes kisebbségi érzéshez és elkerüléshez vezet.
A szociális szorongásos zavar kezelésének módszerei
Végezzen gyakorlatokat a félénkség leküzdésére.Például: álljon egyenesen, mindkét lábát a földre helyezve, majd emelje meg finoman a sarkát. Tartsa néhány másodpercig, majd engedje le. Ismételje meg ezt a mozdulatot harmincszor egy alkalommal, és végezze el a gyakorlatot naponta két-három alkalommal, hogy enyhítse a nyugtalanság érzését.
A félénkség gyakran gyors légzéshez vezet. Ezért tudatosan gyakorolja a mély, ritmikus légzését. Ez a technika segít enyhíteni a feszültséget és megalapozza az önbizalom építését.
Ha társaságban van, akár formális, akár informális összejövetelen, kezdje azzal, hogy valamit a kezében tart – egy könyvet, zsebkendőt vagy egy kis tárgyat. Ez megnyugvást és biztonságérzetet ad a félénk személynek.
Tanuljon meg félelem nélkül nézni másokra, és fenntartani a koncentrált figyelmet. Természetesen ez eleinte nehézséget jelent a félénk személyek számára, de elengedhetetlenül fontos, hogy elsajátítsák.Gondolj bele: ha folyamatosan kerülöd a szemkontaktust, és inkább egy bútordarabot vagy egy távoli sarkot bámulsz, az nem tűnik kissé gyerekesnek? Nem vagy egyenrangú a másik személlyel? Miért nem mered fel a bátorságot, hogy merészen és magabiztosan nézz rájuk?
Néha a félénkséged nem kizárólag a túlzott idegességből fakad, hanem a szűk ismeretbázisból vagy a jelenlegi helyzet elégtelen ismeretéből.Ha rendszeresen olvasunk iskolán kívüli könyveket, újságokat és magazinokat, hogy szélesítsük látókörünket és gazdagítsuk tapasztalatainkat, rájövünk, hogy társasági helyzetekben könnyedén kifejezhetjük véleményünket. Ez hatalmas segítséget jelent a magabiztosságunk építésében és a félénkségünk leküzdésében.
PRE
NEXT