A serdülőkorban az érzelmek intenzívek és élénkek, de éretlenek és instabilak, hajlamosak az impulzív egyensúlyhiányra. Egy gondatlan megjegyzés vagy egy film mélyen megérintheti őket, így nagyon fogékonyak a külső hatásokra. Ennek következtében hangulatuk gyakran ingatag és kiszámíthatatlan.
Kíváncsiak a világra, de még nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel
A serdülők tele vannak energiával, élénk elmével rendelkeznek és fiatalos lendületet sugároznak. Aktívan űzik a kedvelt tevékenységeket, például a kosárlabdát. Ugyanakkor hajlamosak klikkeket alkotni, előtérbe helyezik az úgynevezett „testvériséget” és érzékenyek a negatív hatásokra.
Fokozott önismeret
A serdülőkorban jelentősen megnő az önismeret, ami a csecsemőkor után a második nagy ugrást jelenti az önismeret fejlődésében. Elkezdenek felfedezni és meghatározni önmagukat – kérdéseket tesznek fel arról, kik is ők valójában, és a külső megjelenésről a belső tulajdonságokra helyezik a hangsúlyt. Ez a folyamatos önfelfedezés folyamatosan erősíti önérzetüket.
Intellektuális érettség
A serdülőkor az intellektuális fejlődés másik aranykorszakát jelenti. A gyors fizikai növekedés mellett az agy működése is jelentősen fejlődik. Az absztrakt gondolkodás, a logikus gondolkodás és a memória egyaránt jelentősen javul, ami gyakran vitákhoz vezet a kortársakkal vagy a tanárokkal, mivel a fiatalok önálló nézőpontot alakítanak ki. Ez néha makacsságként is megnyilvánulhat.
Kifejezett lázadó tendenciák
Ahogy a serdülők önismerete növekszik, függetlenség iránti vágyuk is erősödik. Küzdenek a szülői függőségtől való megszabadulás és a szülőkkel való gyakorlati vagy pszichológiai kapcsolat fenntartásának szükségessége között. Ez gyakran lázadó viselkedésként nyilvánul meg a való életben, amelynek célja az egyéniségük és felnőttségük kifejezése.