A tudás és a képzelőerő nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz; a nagyobb tudás nem feltétlenül jelenti a gazdagabb képzelőerőt. Ha a gyermek korai életkorában nem sajátítja el a tudást, nem képes asszociálni, analógiákat vonni vagy a fogalmakat széles körben alkalmazni, akkor csak a korábban érzékelt képeket tudja reprodukálni. Ezért a gyermekek kíváncsiságának ösztönzése, a „miért” kérdések feltevésének ösztönzése, a gondolkodás iránti érdeklődés felkeltése és a képzelőerő aktív tartása a fiatal szülők elsődleges feladata a gyermekek nevelésében.
A csecsemők velük született, gazdag képzelőerővel rendelkeznek; a szülőknek csak finoman kell irányítaniuk őket. Mutassanak a felhőkre, és kérdezzék meg, mire hasonlítanak; mutassanak egy számot vagy betűt, és nézzék meg, hány tárgyat tud a gyermek azzal társítani. A képzelőerő irányítása mellett ápolják a képzelőerő kifejezésének alapvető készségeit is. Ellenkező esetben az új képek a tudatban maradnak, és nem tudják táplálni a kreatív tevékenységet.A képzelőerő kifejezéséhez a csecsemőknek olyan gyakorlati tevékenységekben kell részt venniük, amelyek gondolkodást, beszédet és kézmozdulatokat igényelnek – azaz az elme és a végtagok összehangolt munkáját a hatékony kommunikáció érdekében.
Első gyakorlat: Folytatódó történetek. Amikor a szülők történeteket mesélnek csecsemőiknek, ne mondják el a teljes történetet. Inkább álljanak meg a közepén, és hagyják, hogy a gyermek elképzelje a végét. Még akkor is, ha a gyermek következtetése teljesen tévesnek tűnik, ne szidják meg. A képzelőerejük gyakorlása közben a csecsemők nyelvi kifejezőkészségüket is fejlesztik.
Második gyakorlat: Képek kiegészítése és szabad rajzolás. A képek kiegészítése azt jelenti, hogy befejezzük a befejezetlen műalkotást, és arra bátorítjuk a gyermeket, hogy pótolja a hiányzó elemeket. A szabad rajzolás lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy bármit rajzoljanak, anélkül, hogy témát vagy tárgyat szabnánk nekik. Egyszerűen hagyjuk őket szabadon rajzolni, és élvezni a folyamatot. Ez a tevékenység fejleszti a kéz-szem koordinációt, miközben ápolja a művészi érdeklődést.
Harmadik gyakorlat: Gyakori zenehallgatás. Rendszeresen játsszon le a gyermekek számára könnyen érthető dallamokat, ösztönözve őket arra, hogy elképzeljék a zene által felidézett jeleneteket, és ezeket verbálisan leírják. A lendületes, ritmikus tempójú zene különösen előnyös, mivel elősegíti a képzelőerő kifejezését.
Negyedik gyakorlat: A szavaktól a gondolatokig. A szülők rendszeresen mutathatnak be konkrét helyzeteket, amelyeket a gyermekek vizualizálhatnak. Például kérdezze meg: „Hogyan néz ki odakint, amikor erősen havazik?” „Mi jelenik meg az égen, amikor leszáll az éjszaka?” „Mit lehet látni a nyári éjszakákon?” Ezeknek lehetőleg a gyermek mindennapi életéből ismert látványokat kell ábrázolniuk, hogy jobban stimulálják a képzelőerejét.Mit látsz egy nyári éjszakán?” A legjobb, ha olyan dolgokat használunk, amelyeket a gyermek már látott vagy ismer a mindennapi életéből, mivel ezek jobban stimulálják a képzelőerejét. Ötödik gyakorlat: Problémamegoldás tanítása. Az olyan kérdések, mint „Mit tennél?” vagy „Hogyan oldanád meg ezt?” problémás helyzetet jelentenek a gyermek számára, és arra ösztönzik, hogy megoldásokat találjon. Például: „Mit tennél, ha sétálás közben egy pocsolyába botlanál?” vagy „Mit tennél, ha egyedül lennél, és nem találnád a szüleidet?” Ösztönözze és irányítsa a gyermeket, hogy átgondolja ezeket a helyzeteket. A képzelőerő fejlődése szorosan összefügg a gondolkodással és a nyelvvel. A mindennapi életben a szülők meséi nagyban gazdagíthatják a gyermek kreatív képzelőerejét.Mit tennél, ha nem találnád meg egyedül anyut és aput?” Ösztönözze és vezesse őket a mély gondolkodásra. A képzelőerő fejlődése szorosan összefonódik a gondolkodással és a nyelvvel. A mindennapi életben a szülők meséi gazdagíthatják a gyermekek kreatív képzelőerejét. A nyelv beindítja a gyermekek képzelőerejét és szélesíti asszociációikat. Az olyan tevékenységek, mint a találós kérdések és a mesélési láncok, segítenek a gyermekeknek az asszociációk révén alkalmazni a meglévő tudásukat új problémák megoldására.A gyermek képzelőerejének fejlesztése során a szülőknek türelmesnek kell lenniük és gyengéden kell irányítaniuk őket. Csak akkor tudjuk a gyermekek kreativitását tudományos szárnyakra helyezni, hogy egyre magasabbra és messzebbre repülhessen, ha képzelőerejüket reális és tudományosan megalapozott irányokba tereljük.