A társadalom tagjaként naponta mindenféle emberrel kerülünk kapcsolatba. Egy kedves mosoly megmagyarázhatatlanul felvidíthat, míg egy undorodó pillantás szörnyű társasági élménybe taszíthat. Néhány barátunk napjait online csevegésekkel és játékokkal tölti, és fokozatosan elveszíti érdeklődését a környezete iránt. Félnek az emberi kapcsolattartástól, hallgatagokká válnak, magányos alakokká, akik a saját ritmusukban élnek.Ilyenkor felmerült már benned a kérdés, hogy talán szociális szorongásos zavarban szenvedsz?
Mi is pontosan a „szociális szorongás szindróma”?
Az internet korszak beköszöntével új távlatok nyíltak meg a társadalmi interakció terén. Azoknál a kisebbségnél, akik mélyen elmerülnek a virtuális online közösségekben, a valós társadalmi vagy csoportos helyzetekkel kapcsolatos tartós kényelmetlenség félelemmé vagy társadalmi diszfunkcióvá alakulhat. Orvosi szempontból ezt szociális szorongásos zavarnak, más néven szociális fóbiának nevezik.A szociális szorongásos zavar ma a depresszió és az alkoholizmus után a harmadik leggyakoribb pszichológiai állapot, amely potenciálisan összefüggésbe hozható a modern emberekre nehezedő egyre növekvő túlélési nyomással. Az érintettek kifejezett és tartós félelmet éreznek az idegenekkel vagy potenciális kritikus szemmel való szociális vagy teljesítményhelyzetektől, attól tartva, hogy viselkedésük vagy idegességük megalázáshoz vagy kínos helyzethez vezethet.
A szociális szorongásos zavar négy kiváltó tényezője:
1. Gyakorlat hiánya.
Egyesek úgy érzik, hogy nem rendelkeznek megfelelő szociális készségekkel és képességekkel. Ez a szociális kompetencia hiányának érzése arra készteti őket, hogy azt higgyék, rossz benyomást keltenek, ami negatív reakciókat vált ki másokból, és kínos helyzetekhez vezet. Ugyanakkor a saját szociális ügyetlenségük tudata könnyen feszültséget és félelmet válthat ki belőlük.
Egyes betegek társas interakciók során megfelelően viselkednek, mégis hibásnak érzik magatartásukat, ami pontatlan önértékelésükből fakad. Az önértékelés jelentős szerepet játszik ezekben a helyzetekben. Sok beteg túlzottan magas elvárásokat támaszt magával szemben, és kivételes ékesszólással és magabiztossággal törekszik az általános elismertségre. Ez elkerülhetetlenül ismételt önbántalmazáshoz vezet, amelynek csúcspontja a másokkal való találkozáskor jelentkező szorongás.
3. Tisztátalan társadalmi motivációk.
Egyes betegek tisztátalan motivációkkal rendelkeznek a társasági életben, és arra törekszenek, hogy mások fejében egy bizonyos benyomást keltsenek, ami szorongást vagy akár rettegést is kiválthat. Ha valaki teljesen közömbös lenne mások véleménye iránt, akkor nem keletkezne ilyen aggodalom.
4. Személyiségjegyek.
Azok az egyének, akik hajlamosak mások róluk alkotott véleményét kontrollálni, túlságosan törődnek a kedvező imázsuk fenntartásával, vagy erős perfekcionista hajlammal rendelkeznek – hibátlan megjelenést kívánnak mások előtt –, különösen hajlamosak a szociális szorongásos zavar kialakulására.
A szociális szorongás belső és külső kezelést igényel.
Belső kezelés
Enyhe szociális szorongás esetén nem szükséges pszichológushoz fordulni; bizonyos technikák elsajátításával önmagunk is gyógyulhatunk, amint az alábbiakban részletezzük.
1. Ne tagadja meg önmagát; folyamatosan emlékeztesse magát arra, hogy „én vagyok a legjobb változata önmagamnak” és „minden tehetségnek megvan a maga célja”.
2. Kerülje a túlzott önmagával szemben támasztott követelményeket. Törekedjen arra, hogy megtegye, amit tud, és fogadja el, hogy a kudarc elfogadható, ha mindent megtett.
3. Ne rágódjon a kellemetlen múltbeli élményeken. A múlt már elmúlt, semmi sem fontosabb a jelen pillanatnál.
4. Legyen kedves másokkal. Másoknak segíteni örömöt okoz, lehetővé teszi, hogy elfelejtse saját gondjait, miközben megerősíti saját értékét.
5. Keress valakit, akiben megbízhatsz. A gondokat ki kell mondani; oszd meg őket egy megbízható személlyel. Lehet, hogy nem oldják meg a problémáidat, de így legalább kiadhatod a gőzt.
6. Szánj naponta tíz percet a reflexióra. A folyamatos önértékelés felkészít az új kihívásokra.
7. Keressen fel nyüzsgő helyeket, ahol sokan járnak, és próbáljon mosolyogva üdvözölni a járókelőket. Külső beavatkozás A súlyos szociális szorongásos zavarok professzionális orvosi kezelést igényelnek. A külső beavatkozás alatt mások segítségével történő pszichológiai akadályok leküzdését értjük, amely általában mentálhigiénés szakemberek vagy támogató barátok tanácsadását jelenti, és amelynek leghatékonyabb formája a pszichológusok által végzett kezelés.
1. Pszichológus által végzett hipnoterápia. Keressen egy jó hírű, hipnózisban jártas szakembert, aki feltárja a páciens belső világát, azonosítja a félelmeket és azok kiváltó okait, ezáltal fokozatosan felébresztve a társadalmi kapcsolatteremtéshez szükséges bátorságot. Bár hosszú távú, rendszeres kezelésekre van szükség, a hatások megfigyelhetők.
2. Pszichológusok által végzett farmakológiai kezelés. A pszichológiai problémák gyakran a test összetevőinek egyensúlyhiányából fakadnak, hasonlóan az endokrin rendellenességekhez, és abnormális viselkedésként nyilvánulnak meg. Ezeket az egyensúlyhiányokat célzott gyógyszeres kezeléssel kiegészítve vagy szabályozva a rendszer fokozatosan visszatérhet az egyensúlyba.Egyszerűen fogalmazva: szembesülj azzal, amitől félsz. Ha például félsz a zsúfolt helyektől, állj meg a családoddal egy forgalmas főutcán, és figyeld az elhaladó emberek áramlását. Kerüld a visszavonulást vagy a elbújást, ezzel ösztönözve a pszichológiai alkalmazkodást.