A kettős kötésekkel nem rendelkező zsírsavakat telített zsírsavaknak nevezzük. Ez a kategória olyan zsírsavakat foglal magában, amelyek szénláncaiban nincsenek telítetlen kötések (kettős kötések), és amelyek a lipidek egyik alapvető alkotóelemeit képezik. Gyakori példák az oktánsav, a dekaninsav, a laurinsav, a mirisztinsav, a palmitinsav, a sztearinsav és az arachidinsav.Ezek a zsírsavak elsősorban állati zsírokban, például marhahúsban, birkahúsban és sertéshúsban találhatók meg. Néhány növényi forrás, például a kókuszolaj, a kakaóvaj és a pálmaolaj is jelentős mennyiséget tartalmaz.
A közönséges élelmiszerek általában azt mutatják, hogy az állati zsírok, mint a vaj, a tejszín és a zsír, több telített zsírsavat tartalmaznak, mint a növényi zsírok. Ez azonban nem abszolút igaz; a kókuszolaj, a kakaóvaj és a pálmaolaj is gazdag telített zsírsavakban. Az állati eredetű élelmiszerek közül a haszonállatok húsa a leggazdagabb zsírtartalmú, elsősorban telített zsírsavakban.A zsírt és a vajat csak mértékkel szabad fogyasztani, vagy teljesen el kell kerülni, és az állati zsírokat részben növényi olajokkal kell helyettesíteni. A földimogyoró, a dió, a szezámmag és a dinnyemag is magas zsírtartalmú; ezeket minimálisra kell csökkenteni vagy el kell kerülni, illetve az olajbevitelét is csökkenteni kell. A tojássárgája és az állati belsőségek, mint a máj, az agy és a vese, nagyon magas koleszterinszintet tartalmaznak, ezért minimálisra kell csökkenteni vagy teljesen el kell kerülni őket. A sült ételeket csak mértékkel szabad fogyasztani.Az állati zsírokat, mint a vaj és a zsír, szigorúan kell korlátozni. Kerülje a sertésbőr és a csirkehús fogyasztását, mivel telített zsírsavak károsak az érelmeszesedés megelőzésére. Kémiai szerkezetek megkülönböztetése A „telítetlen zsírsavak” és a „telített zsírsavak” közötti különbség a kémiai szerkezetben rejlik: az előbbiek egy vagy több telítetlen kötést tartalmaznak, míg a telített zsírsavakban nincsenek telítetlen kettős kötések.
Stabilitási különbségek A telített zsírsavak nagyon stabilak és ellenállnak az oxidációnak, mivel nem tartalmaznak telítetlen kötéseket. Ezzel szemben a telítetlen zsírsavak – különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak – instabillá válnak és hajlamosak a lipidperoxidációs reakciókra, ahogy a telítetlen kötések száma növekszik.Gyakori példák: kaproinsav, kaprinsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav és sztearinsav. Hatás A telített zsírsavak (SFA-k) olyan zsírsavak, amelyek telített kötéseket tartalmaznak. Az étrendben előforduló SFA-k elsősorban állati zsírokban és tejzsírokban találhatók, amelyek koleszterinben is gazdagok.A telített zsírsavak túlzott fogyasztása a magas vérkoleszterinszint, a trigliceridek és az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin (LDL-C) elsődleges oka. Ez később az artériák lumenének szűküléséhez, érelmeszesedés kialakulásához és a koszorúér-betegség kockázatának növekedéséhez vezet. Következésképpen a telített zsírsavak nagy mennyiségű fogyasztása elkerülhetetlenül jelentős mennyiségű koleszterin fogyasztásával jár.Kísérleti tanulmányok kimutatták, hogy a jelentős telített zsírbevitel növeli a máj 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A (HMG-CoA) reduktáz aktivitását, ezáltal növelve a koleszterinszintézist. A telített zsírokban gazdag növényi források közé tartozik a kókuszolaj, a gyapotmagolaj és a kakaóvaj.
A kettős kötésekkel nem rendelkező zsírsavakat telített zsírsavaknak nevezzük. Ez a csoport olyan zsírsavakat foglal magában, amelyek szénláncaiban nincsenek telítetlen kötések (kettős kötések), és amelyek a lipidek egyik alapvető alkotóelemeit képezik. Gyakori példák erre a kaproinsav, a kaprinsav, a laurinsav, a mirisztinsav, a palmitinsav és a sztearinsav.
A telítetlen zsírsavak, amelyek egészségügyi hatásukban különböznek egymástól, elsősorban egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból állnak, amelyek mindegyike jelentős egészségügyi előnyökkel jár.Az emberi test számára szükséges esszenciális zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyekből DHA (dokozahéxaeinsav), EPA (eikozapentaeinsav) és AA (arachidonsav) szintetizálható. Ezek az anyagok olyan hatásokkal rendelkeznek a szervezetben, mint a vérzsírok csökkentése, a vérkeringés javítása, a vérlemezkék aggregációjának gátlása, valamint az érelmeszesedéses plakkok és a trombusok kialakulásának gátlása. Így kedvező megelőző és terápiás hatást fejtenek ki a szív- és érrendszeri, valamint az agyi érrendszeri betegségek ellen. A DHA javíthatja a gyermekek tanulási képességeit és memóriáját is.Az egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkenthetik a vér koleszterinszintjét, a trigliceridszintet és az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterinszintet (LDL-C).Bár a telítetlen zsírsavak számos előnnyel járnak, hajlamosak a lipidperoxidációs reakciókra, amelyek szabad gyököket és reaktív oxigénmolekulákat generálnak, amelyek sejt- és szövetkárosodást okozhatnak. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása a magas vérkoleszterin-, triglicerid- és LDL-C-szint elsődleges oka, ami artéria-szűkülethez, érelmeszesedés kialakulásához és a koszorúér-betegség kockázatának növekedéséhez vezet.