Tévhit 1: A legtöbb emlőrák örökletes
Tény: Az emlőrákok csupán 5–10%-át okozzák a BRCA1 és BRCA2 gének mutációi.(BRCA1: mellrákra hajlamosító gén)
Az Amerikai Rák Társaság (ACS) szerint még azoknál a nőknél is, akiknek családjában előfordult mellrák, gyakran nem találnak azonosítható genetikai mutációkat. Ehelyett a közös életmódbeli tényezők és a genetikai hajlam játszik jelentős szerepet.
Az igazság az, hogy a tudósok még nem azonosították a mellrák végleges okát. A legígéretesebb megközelítés az, hogy összehasonlítják a mellrákban nem szenvedő nőket a diagnosztizált vagy magas kockázatú nőkkel, hogy feltárják az alapvető tényezőket.Minden emlőrákos sejt a tejcsatornákban vagy a tejmirigyekben alakul ki, amelyek száma minden nőnél azonos. Elsődleges funkciójuk a tej termelése és a mellbimbóba történő szállítása. A mell méretét általában a zsírszövet (rostos szövet) mennyisége határozza meg, amelynek alig vagy egyáltalán nincs hatása az emlőrák kockázatára. Ajánlás: Minden 40 év feletti nőnek rendszeresen mammográfiás vizsgálaton kell részt vennie.
Tévhit 3: Az emlőrák mindig csomó formájában jelentkezik
Tény: A diagnosztizált emlőrákos esetek körülbelül 10%-ában nem jelentkezik csomó, fájdalom vagy más rendellenes tünet. A kimutatott csomók 80–85%-a jóindulatú, általában ciszta vagy nem rákos daganat, az úgynevezett fibroadenoma.Ez azt jelenti, hogy az orvosoknak minden mellcsomót vagy egyéb mell tünetet (különösen az alábbiakban felsoroltakat) meg kell vizsgálniuk. 1. A mell vagy a mellbimbó tapintásának vagy megjelenésének változása 2. Csomók a mellben vagy annak közelében, vagy megvastagodás a hónaljbanA mell vagy a mellbimbó érzékenysége
4. A mell méretének vagy alakjának változása
5. A mellbimbó vagy a mell bőrének változása
6. Melegségérzet érintésre
7. Hámlás, bőrpír vagy bőrirritáció a mellen, a bimbóudvaron vagy a mellbimbón, esetleg narancshéjszerű ráncok kíséretében
8.Mellbimbóváladék
4. tévhit: A mammográfia megelőzi vagy csökkenti a betegség kockázatát
Tény: A rendszeres mammográfia nem megelőzi és nem csökkenti a mellrák kialakulásának valószínűségét. Ez a szűrés csak a mellrákot diagnosztizálja, ezáltal 16%-kal csökkenti a diagnosztizált betegek halálozási arányát.A mammográfiával kimutatott mellrákok többsége azonban általában már 6-8 éve jelen van, és a vizsgálat 20%-os arányban nem észleli a daganatokat. Ezért minden nőnek nagyon ébernek kell lennie az egészségével kapcsolatban, és évente mellvizsgálaton kell részt vennie a rendellenességek korai felismerése érdekében. A rendszeres, magas színvonalú mammográfia és a klinikai mellvizsgálat továbbra is a leghatékonyabb módszer a mellrák legkorábbi stádiumban történő felismerésére.Mindazonáltal további információkra van szükség a mellrák elleni korai megelőző intézkedések javítása érdekében.
5. tévhit: A mammográfia mellrákot okoz
Tény: A mammográfia sugárterhelése elhanyagolható a mellrák korai diagnózisának előnyeihez képest. Az Amerikai Rákkutató Társaság (American Cancer Society) éves mellvizsgálatot javasol a 40 év feletti nők számára.Az amerikai FDA által előírt sugárzási szintek meglehetősen alacsonyak, és megegyeznek az átlagos ember természetes forrásokból származó, több mint három hónap alatt elszenvedett sugárterheléssel. Az FDA szerint a mammográfia során alkalmazott sugárzási szintek ma 50-szer alacsonyabbak, mint 20 évvel ezelőtt, és gyakorlatilag nincs hosszú távú hatása a szervezetre.
A mellrák állapotának változékonyságára tekintettel a nőknek egyéni körülményeik alapján meg kell beszélniük orvosukkal a lehetséges kockázati tényezőket.A magas kockázatú egyéneknek 40 éves koruk előtt el kell kezdeniük a mammográfiás szűrést, vagy azt kiegészítő, kifinomultabb technikákkal, például mágneses rezonancia képalkotással (MRI) kell kombinálniuk. 6. tévhit: A fogamzásgátló tabletták mellrákot okoznakAz 1990-es évek közepén végzett tanulmányok a fogamzásgátló tablettát szedők körében a rák kockázatának fokozatos növekedését mutatták. A kutatók azonban megjegyzik, hogy azóta a fogamzásgátló készítmények összetétele megváltozott – a legtöbb ma már alacsonyabb dózisú hormonokat tartalmaz, amelyeket korábban a mellrák kockázatával hoztak összefüggésbe. A kutatások azt is kimutatták, hogy a nők rák kockázata a fogamzásgátló szedésének abbahagyása után visszatér a szedés előtti szintre.Egyes tanulmányok szerint a rák kockázata függhet az etnikai hovatartozástól vagy a korcsoporttól (az afroamerikai nők és a 45 év felett fogamzásgátlót szedő nők kockázata valamivel magasabb), míg más kutatások szerint nincs összefüggés a fogamzásgátlók és a mellrák között. 7. tévhit: A fiatal nők nem kaphatnak mellrákot Tény: Bár a menopauza utáni nők hajlamosabbak a mellrákra, a betegség bármely életkorban kialakulhat.Valójában az 50 év alatti nők teszik ki az esetek 25%-át, és náluk magasabb a halálozási arány. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalabb nők mellei sűrűbbek, ezért a csomók nehezebben észlelhetők a mammográfián. Ezért a nőknek 20 éves kortól havonta el kell kezdeniük az önvizsgálatot, háromévente klinikai vizsgálaton kell részt venniük, és 40 éves kortól mammográfiát kell csináltatniuk. Ha a családban előfordult már emlőrák, MRI-vizsgálatot is kérhet.
A kutatások szerint a fiatalabb mellrákos betegeknél nagyobb a valószínűsége a BRCA1 és BRCA2 génmutációknak. Míg a mammográfia 36%-os kimutatási arányt ér el a mellrák esetében, az MRI vizsgálat 77%-os arányt ér el. Ha sűrű mellszövetű, orvosa valószínűleg digitális mammográfiát fog javasolni.Egy 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy a digitális mammográfia 15%-kal magasabb felismerési arányt biztosít az 50 év alatti nők esetében, mint a hagyományos mammográfia, és 11%-kal magasabb arányt azoknál, akiknek sűrű mellszövetük van.
8. mítosz: A dezodorok és izzadásgátlók rákot okoznak
Tény: Ezeknek a testápolási termékeknek az elkerülése nem véd meg a mellrák ellen.Egy e-mailben azt állították, hogy a izzadásgátlók megakadályozzák a méreganyagok kiválasztását a szervezetből, ami miatt azok felhalmozódnak a nyirokcsomókban és mellrákot okoznak. 2002-ben a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ egy tanulmányt végzett, amelynek eredményei tisztázták ezt a pletykát, és kimutatták, hogy nincs összefüggés a dezodorok vagy izzadásgátlók és a mellrák között.
Egy másik pletyka szerint az izzadásgátlókban található bizonyos vegyi anyagok, például az alumínium és a parabének rákkeltőek lehetnek, ami arra utal, hogy a mellrák előfordulási aránya alacsonyabb a fejlődő országokban, ahol a nők nem használnak ilyen termékeket. A méreganyagok azonban általában nem a verejtékkel ürülnek ki. Például Európában, ahol az izzadásgátlók használata kevésbé elterjedt, a mellrák előfordulási aránya magasabb, mint az Egyesült Államokban.Végül, bár egy 2004-es tanulmány ftalátokat mutatott ki emlőrákos daganatokban, eddig egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy ezek vagy más, dezodorokban és izzadásgátlókban található vegyi anyagok emlőrákot okoznának.
Tévhit 9: A melltartó viselése növeli a rák kockázatát
Tény: Nincs tudományos vagy klinikai bizonyíték arra, hogy a hagyományos vagy merevítős melltartók mellrákot okoznának. Ez a tévhit a Clothes Kill (A ruhák ölnek) című könyvből származik, amely azt állítja, hogy a melltartók akadályozzák a mérgező nyirokfolyadék elvezetését a mellekből.
Ez azonban pusztán spekuláció marad, tudományos alátámasztás nélkül. A főbb orvosi intézmények, köztük a Nemzeti Rákkutató Intézet és az Amerikai Rákkutató Társaság, cáfolták ezt az állítást. Állításuk szerint a melltartó viselésének elhagyásával járó rákkockázat csökkenése valószínűleg annak köszönhető, hogy a melltartót nem viselők vékonyabbak, mivel az elhízás ismert rákkeltő kockázati tényező.
Tizedik mítosz: A forró autóban hagyott műanyag palackos víz rákot okoz
Tény: Ez a mítosz tévesen állítja, hogy a felmelegedett műanyag palackok mérgező vegyi anyagokat, például dioxinokat bocsátanak ki a vízbe, ami fogyasztásuk esetén egészségügyi problémákhoz, többek között mellrákhoz vezet.A Johns Hopkins Egyetem egyik professzora kijelenti, hogy a műanyag önmagában nem tartalmaz mérgező anyagokat, és a napfény sem okoz mérgező anyagok kibocsátását a műanyagokból.
Az Egyesült Államokban a legtöbb eldobható italos palack polietilén-tereftalátból (PET) készül, amely kiterjedt anyagbiztonsági vizsgálatokon esett át.Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a hő hatására a műanyagok egy biszfenol A (BPA) nevű vegyi anyagot bocsáthatnak ki a vízbe. Állatkísérletek megerősítették, hogy ez az anyag ösztrogén hatással rendelkezik – az „ösztrogén hatás” rákkockázattal járhat. Az Egyesült Államokban értékesített legtöbb eldobható vizes palack azonban BPA-mentes műanyagból készül, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek összefüggésbe hozhatók lennének a nőknél előforduló mellrákkal.A biztonság érdekében az ivópalackoknak „BPA-mentes” címkével kell rendelkezniük, újrafelhasználhatónak kell lenniük, vagy az alján „1”, „2”, „3” vagy „5” jelöléssel ellátott újrahasznosítási szimbólummal kell rendelkezniük.
11. tévhit: A normális mammográfia azt jelenti, hogy nincs mellrák kockázata