Az affektív zavarok olyan mentális betegségek, amelyek alapvetően az érzelmekben gyökereznek, és hatással vannak az idegrendszerre. Az ilyen állapotok nemcsak az egyénre, hanem másokra és a társadalomra is jelentős kárt okoznak. Melyek az affektív zavarok tünetei? És milyen típusú betegség az affektív depresszió? Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket az alábbiakban.
A hangulatzavarok olyan pszichiátriai állapotok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az érzelmi állapotokhoz, és a hangulatváltozások mellett különböző mániás és erőszakos tendenciákat is megnyilvánulnak.
Depressziós epizódok alatt az egyének pesszimizmust, érdeklődésvesztést és energiaszegénységet tapasztalnak, ami mozgásuk és gondolkodásuk lelassulásához vezet – ezt depressziós epizódoknak vagy depressziónak nevezik.
1. Etiológia
A pontos okok továbbra sem tisztázottak.Az elsődleges affektív pszichózis 23–29% -ában, vagy még ennél is magasabb arányban fordul elő pozitív családi anamnézis, ami genetikai összefüggésre utal. A családkutatások kimutatták, hogy az affektív zavarokkal küzdő személyek rokonainak prevalenciája tíz-harmincszor magasabb, mint az általános populációé, ami genetikai öröklődésre utal.A személyiségjegyek is szerepet játszhatnak az affektív pszichózis etiológiájában. A hipomániás hajlamú egyének jellemzően vidámságot, lelkesedést, erős ambíciót, magas energiaszintet, optimizmust és gyakori enyhe hangulatjavulást mutatnak. Az ilyen egyének hajlamosak hipomániára vagy mániára.
A depresszióra hajlamos egyének általában csendesek, komolyan veszik a dolgokat, lelkiismeretesek és érzelmesek. Negatív hozzáállásuk van a kudarcokhoz, és gyakran tapasztalnak enyhe depressziós hangulatot, ami hajlamossá teszi őket a depresszió kialakulására.
A betegek több mint fele a betegség kialakulása előtt kiváltó tényezőket tapasztal, mint például hirtelen katasztrófák, gyász, romantikus elutasítás vagy házassági elégedetlenség, munkával kapcsolatos problémák vagy interperszonális feszültségek. Alternatívaként fizikai tényezők is szerepet játszhatnak, mint például fertőzések, mérgezések, szülés vagy endokrin rendellenességek.
Ezek a tényezők kiváltó okok lehetnek, és kapcsolatuk az elsődleges affektív zavarokkal legjobb esetben is véletlenszerű, csupán potenciális kiváltó okként szolgálnak az affektív mentális zavarokhoz.
A másodlagos affektív pszichózisok más állapotokból is származhatnak: a skizofrénia, a szorongásos neurózis, az alkoholmérgezés vagy bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok) depressziós állapotokat okozhatnak, míg a másodlagos mánia alkalmanként műtét után vagy szteroidok használata után jelentkezik.
2. Patogenezis
Az affektív pszichózis patogenezise még mindig nem teljesen ismert. Tekintettel a köztiagy kulcsfontosságú szerepére az érzelmek szabályozásában, feltételezik, hogy az affektív pszichózis hátterében e régió – különösen a hipotalamusz – diszfunkciója áll.
Az alvászavarok, az autonóm tünetek és az endokrin változások mind a hipotalamusz lehetséges diszfunkciójára utalnak.A harmadik kamra vagy a hipotalamusz közelében végzett sebészi stimuláció eufóriát és gondolatrohamot okozhat. A diencephalonban előforduló elváltozások, például gyulladás, trauma vagy daganatok, időszakos depressziós és eufórikus epizódokat okozhatnak. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a diencephalon jelentős szerepet játszhat a betegség patogenezisében. Az affektív pszichózisban szenvedő betegek boncolásai azonban nem mutattak ki szervi morfológiai változásokat a diencephalonban.
3. Patológiai veszélyek
A pszichózis egy különálló csoportot jelöl, amelynek tagjai agyi idegfunkciók zavarával küzdenek, köztük olyanok is, akik magas iskolai végzettséggel vagy kivételes intelligenciával rendelkeznek bizonyos területeken. Bizonyos idegrendszeri komponensek rendellenességei miatt őket veszélyeztetettnek minősítik. Sok beteg, aki nem részesül időben kezelésben, egész életére szóló bánatot okoz magának és családjának.
① Személyiségváltozás
A betegség kialakulását követően a betegek gyakran kifejezett személyiségváltozást mutatnak, amely abnormális viselkedésként nyilvánul meg – ez a pszichózis legszembetűnőbb veszélye. A korábban melegszívű és társaságkedvelő egyének érzelmileg távolságtartóvá, visszahúzódóvá és társaságkerülővé válhatnak, keveset beszélnek, a magányt részesítik előnyben, elkerülik rokonokat és barátokat, miközben ellenséges érzéseket táplálnak, laza életmódot folytatnak és figyelmen kívül hagyják a fegyelmet.Vagy egy korábban jó modorú személy csúnya beszédűvé válhat, hajlamos lehet dührohamokra, és udvariatlan lehet másokkal szemben.② Neurológiai és pszichiátriai károsodás
A betegeknél előfordulhatnak olyan tünetek is, amelyek neurológiai rendellenességekre utalnak, és károsítják fizikai egészségüket – ez a mentális betegségek másik gyakori károsodása. A tünetek között szerepel a fejfájás, álmatlanság, fáradtság, koncentrációs zavarok, érzelmi labilitás, csökkent munkavégző vagy tanulási képesség, valamint hisztéria-szerű tünetek. A mentális megterhelés fokozott izgatottságot okozhat, amelynek következtében az érintett személyek időnként fokozottan érzékenyek lesznek a hangokra és a fényre.