A hajdina rövid napos növény, hűvös, nedves körülmények között virágzik. Nem tűri a magas hőmérsékletet, a száraz szelet, és fél a fagytól. A hajdina Kína legtöbb régiójában, valamint ázsiai és európai országokban is elterjedt. A hajdina édes és hűvös természetű, étvágygerjesztő, bélmozgást elősegítő, qi-t lecsökkentő és étel-pangást megszüntető tulajdonságokkal rendelkezik.Bélgörcsök, gyomor-bélrendszeri pangás és krónikus hasmenés kezelésére használják. A hajdinából tésztát, párolt zsemlét és zselés desszerteket is készítenek.A hajdina egyéves gyógynövény, rövid tenyészidővel és erős stressztűréssel, kivételesen ellenálló a hideggel és a szegény talajjal szemben. Egy év alatt többször is elvethető és betakarítható. Szára egyenes, tövénél elágazás nélkül, felül erősen elágazó, sima textúrájú, halványzöld vagy vörösesbarna színű, helyenként ritkás papillás kiemelkedésekkel.A levelek szív alakúak, háromszögletűek, a csúcson hegyesek, a tövén szív alakúak vagy lándzsásak, szélük egyenes. A levélhüvelyek rövid cső alakúak, a csúcson ferde vágásúak és lehullóak. A virágzat fürtös vagy ernyős, végálló vagy hónalji. A kis fehér virágok tavasszal és nyáron nyílnak, vékony kocsányon.A gyümölcs száraz, tojásdad, sárgásbarna és sima. A szár lilásvörös, a levelek háromszög alakúak, apró fehér virágokkal; a magok feketék, és lisztként fogyasztják őket. A hajdina az egyik legfontosabb alapvető gabonaféle, amely Észak-Kína Belső-Mongóliából és Longgui régiójából származik. A Shennong Bencao Jing (Isteni parasztok gyógynövénykönyve) című, i. e. 5. századi mű a hajdinát a nyolc gabonaféle egyikeként sorolja fel.A Tang-dinasztia idején a hajdina Kínából Koreán keresztül Japánba jutott, ahol több mint százféle elkészítési módszer alakult ki. Ma a hajdina és a hajdinából készült tészta rendkívüli népszerűségnek örvend Japánban. Gazdag tápértékének és egyedülálló, egészségre jótékony hatóanyagainak köszönhetően egészséges alapélelmiszerként tartják számon, és ideális egészséges ételnek tekintik, amely különösen jótékony hatással van a magas vérnyomásra, a szívkoszorúér-betegségekre, a cukorbetegségre és a rákra.
Táplálkozási érték
A hajdina liszt fehérjetartalma jelentősen magasabb, mint a rizs, a köles, a búza, a cirok, a kukoricaliszt vagy a tsampa. 18 aminosavat tartalmaz, összetétele hasonló a hüvelyesek fehérjéihez.Zsírtartalma is meghaladja a rizs, a búzaliszt és a tsampa zsírtartalmát. A hajdina zsírtartalma kilenc zsírsavat tartalmaz, amelyek közül az olajsav és a linolsav a teljes zsírsavtartalom 75%-át teszi ki. Ezenkívül 19% palmitinsavat és 4,8% linolénsavat tartalmaz. Emellett olyan szerves savakat is tartalmaz, mint a citromsav, az oxálsav és az almasav.A hajdina nyomokban kalciumot, foszfort, vasat, rezet, cinket és nyomelemeket, például szelént, bórt, jódot, nikkel és kobaltot is tartalmaz, valamint több vitamint: B₁, B₂, C, E, P és P (rutin). Érdemes megjegyezni, hogy a rutin és a klorofill más gabonafélékben nem található meg.A hajdina magvak tápértékének összetétele a fajtától és a termesztési körülményektől függően változik. Ezek az anyagok fontos szerepet játszanak az emberi anyagcserében. A modern tudomány és technológia fejlődésével, az emberek életminőségének javulásával, valamint a magasabb minőségű és változatosabb ételek iránti igény növekedésével a hajdina egyre népszerűbbé válik egészséges ételként.Táplálkozási értékelés: Li Shuyun táplálkozási szakértő elemzése szerint a hajdina betegségmegelőzési indexe 109,75, ami növeli a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességét és elősegíti a gyors gyógyulást. Vitalitási indexe 9,08, ami bizonyítja, hogy képes erősíteni az emberi vitalitást és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. (Lásd a „The Gut Determines Health” című kiadványt).
A hajdina tápértékét a bőséges fehérjetartalom, a B-komplex vitaminok, a rutin alapú, érrendszert erősítő vegyületek, az ásványi anyagok és a gazdag növényi rostok jellemzik. Legújabb tanulmányok szerint a hajdina rendszeres fogyasztása csökkenti az elhízás kockázatát, mivel magas minőségű, kiegyensúlyozott növényi fehérjéi kevésbé alakulnak át zsírrá a szervezetben.Ezenkívül a hajdina rosttartalma nyolcszor magasabb, mint a búza és a rizs alapvető élelmiszereké, így kiválóan megelőzi a székrekedést. Rendszeres fogyasztása elősegíti a vastagbélrák és az elhízás megelőzését.
A hajdina fehérjét, többféle vitamint, rostot, magnéziumot, káliumot, kalciumot, vasat, cinket, rezet, szelént és még sok más tápanyagot tartalmaz. Gazdag fehérje- és vitamintartalmának köszönhetően olyan hatásokkal rendelkezik, mint a vérzsírok csökkentése, a látás védelme, az erek lágyítása és a vércukorszint csökkentése. Ugyanakkor a hajdina antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, ami miatt „gyulladáscsökkentő gabonának” is nevezik.
1. Fehérje
A keserű hajdina fehérjeösszetétele eltér a többi gabonaféléétől. Magasabb az albumin- és globulintartalma, amely a teljes fehérje mennyiségének körülbelül 46,93%-át teszi ki. Az alkoholban oldódó fehérje- és gluténtartalom viszonylag alacsony, 3,29%, illetve 15,57%, ami a búza szintjének csak egytizedét, illetve felét teszi ki.A maradék fehérje 34,32%, ami 12,7-szerese a búzalisztben található mennyiségnek (2,7%) (3. táblázat). A hajdina- és a búzaliszt fehérjetartalmának eme eltérése a lisztalapú termékek feldolgozási jellemzőinek különbségét eredményezi. A hajdinaliszt gluténtartalma nagyon alacsony, hasonló a hüvelyesek fehérjéihez, és teljes fehérjetartalma alacsonyabb, mint a rizsé, a búzáé és a kukoricáé.
2. Zsír
A keserű hajdina viszonylag magas, 2,1–2,8%-os zsírtartalommal rendelkezik. Környezeti hőmérsékleten ez a zsír szilárd marad, sárgászöld színű, jellegzetes szagú anyag, amely eltér a tipikus gabonaféléktől.A hajdina zsír összetétele kedvező, kilenc zsírsavat tartalmaz. A domináns komponensek rendkívül stabil, antioxidáns telítetlen zsírsavak – olajsav és linolsav –, amelyek a teljes zsírsavtartalom 87%-át teszik ki (5. táblázat).
Ezenkívül tartalmaz sztearinsavat, mirisztinsavat és azonosítatlan savakat. A sztearinsav 2,51%-ot, a mirisztinsav pedig 0,35%-ot tesz ki. A keserű hajdina zsírsavtartalma földrajzi eredete szerint változik.
3. Keményítő és élelmi rost
A keserű hajdina magvak keményítőtartalma régiónként és fajtánként eltérő.A hajdina keményítője hasonlít a rizséhez, de nagyobb szemcsékből áll. A tipikus gabonakeményítőkhöz képest a hajdina keményítője könnyen emészthető és felszívódik az emberi szervezetben.A B1-vitamin és a PP-vitamin tartalma jelentősen meghaladja a rizsét, míg a B2-vitamin tartalma 1–4-szerese a búzaliszt, a rizs és a kukoricaliszt tartalmának. Ezek a vitaminok elősegítik a növekedést, javítják az emésztést és megelőzik a gyulladásokat. A hajdina B6-vitamint is tartalmaz, a keserű hajdina grammonként körülbelül 0,02 milligrammot biztosít.
Az elmúlt években a „finomított élelmiszerek” egyoldalú törekvése oda vezetett, hogy az asztalok gazdag húsokkal és halakkal vannak megrakodva, míg a hajdina és más teljes kiőrlésű gabonafélék gyakorlatilag hiányoznak. Ez a tendencia kétségtelenül hozzájárul a fent említett betegségek növekvő előfordulásához. Minden gabona és hüvelyes növény egyedi táplálkozási előnyökkel rendelkezik, és az emberek számára, akik elsősorban a gabonafélékből szerzik be a tápanyagokat, a változatos étrend elengedhetetlen a fiziológiai szükségletek kielégítéséhez.
Takarmányérték
A hajdina magja, héja, szalma és szilázs egyaránt alkalmas állat- és baromfitakarmányként, bár a zúzott gabona, a korpa és a héj a legszélesebb körben használt állati takarmány. A zúzott hajdina gabona értékes takarmány, gazdag zsírokban, fehérjékben, ásványi anyagokban, mint például vas, foszfor és kalcium, valamint többféle vitaminban, táplálkozási értéke a kukorica 70%-ának felel meg.A jelentések szerint a hajdina magvak baromfi etetésére történő felhasználása növeli a tojástermelést és gyorsítja a csibék növekedését; tehenek etetésére történő felhasználása javítja a tej minőségét; sertések etetésére történő felhasználása növeli a szilárd zsírtartalmat és javítja a hús minőségét. A hajdina növekedési ideje rövidebb, mint más takarmánynövényeké, ezért rövid fagymentes időszakú régiókban közvetlenül vethető, hosszabb fagymentes időszakú régiókban pedig váltott termesztésre alkalmas. Rövid időn belül jelentős mennyiségű, kiváló minőségű zöldtakarmányt biztosít.
Nektárt termelő növény
A hajdina Kína három fő nektárforrása közé tartozik. Édes hajdina virágai nagyok, bőségesek és hosszú ideig virágoznak, jól fejlett nektármirigyekkel rendelkeznek, aromás nektárt termelnek és jelentős mennyiségű váladékot választanak ki.A hajdina nagyüzemi termesztése elősegíti a méhészetet és a diverzifikált gazdálkodást, miközben javítja a beporzási arányt. A méhkasok elhelyezése a hajdinaültetvényeken 20–30% vagy annál is nagyobb hozamnövekedést eredményezhet.
Élelmiszeripari érték
A hajdina finom, illatos ízű, és népszerű élelmiszer Kína északkeleti, északi, északnyugati és délnyugati részén, valamint Japánban, Koreában és a volt Szovjetunióban.A hajdinaételeket közvetlenül a hajdina magjából és a hajdinalisztből állítják elő. A hajdina magját általában hajdina rizshez, hajdina zabkásához és hajdina pehelyhez használják. A hajdinalisztből, más lisztekhez hasonlóan, tésztát, palacsintát, kenyeret, süteményeket, hajdina kekszet, zselét, vérrizs süteményt és kolbászt lehet készíteni – mindezek hagyományos regionális finomságok.A japánok különösen kedvelik a hajdina tésztát, országszerte több mint ötezer szoba étterem működik. A hajdinát szaké készítésére is használják; az így előállított ital színe tiszta, és ha mértékkel fogyasztják, akkor az egészségre jótékony hatással van. A hajdina levelei is rendkívül táplálóak, és azok felhasználásának kutatása és fejlesztése mind hazai, mind nemzetközi szinten egyre nagyobb lendületet vesz. A felhasználási lehetőségek között szerepel a szárított levelekből készült hajdina tea és a fiatal hajdina hajtások zöldségként való termesztése.