A kisbaba megszületésétől kezdve a fiatal szülők minden szeretetüket a kicsibe öntik, és a világ legjobbjait szeretnék neki adni. Ha azonban a szeretetük kifejezésének módja helytelen, az nem csak hogy nem használ a babának, de akár árthat is a legkedvesebb gyermeküknek. Vizsgáljuk meg a tíz leggyakrabban félreértett szülői gyakorlatot:
A tíz leggyakrabban félreértett korai tanulási módszer (Public Health Network)
1. tévhit a korai tanulásról: az újszülöttek lábainak pólyázása
A magzatok a méhben összegömbölyödnek, ezért az újszülöttek lábai természetesen kissé íveltek. Az ívelt lábak kialakulása később az életben a kalciumhiány vagy a helytelen testtartási szokások következménye, nem pedig a pólyázásé.Születésük után az újszülötteknek szabadon kell mozgatniuk végtagjaikat, hogy felfedezhessék testüket. Ahogy fejlődnek és kalciumot vesznek fel, lábaik természetesen kiegyenesednek.Az újszülöttek pólyázása egy mélyen téves gyakorlat. Korlátozza a csecsemő mozgását, emelheti a testhőmérsékletet, és olyan kockázatokat hordoz, mint a csípőficam. Ehelyett öltöztessük a csecsemőket laza ruhákba, hogy mozgásuk a lehető legszabadabb legyen. Ezenkívül ösztönözzük a gyakori hasra fekvést, hogy bőséges mozgási lehetőséget biztosítsunk számukra.
Koragyermekkori nevelés 2. tévhit: Az újszülötteknek háton kell aludniuk, hogy lapos fejük legyen
Minden újszülöttnek természetesen lekerekített a nyakszirtcsontja. Míg egyes idősebbek a lapos fej elérése érdekében a háton alvást javasolják, a nemzetközi agykutatók arra figyelmeztetnek, hogy a koponya erőszakos laposítása megváltoztatja a koponya belső terét, ami hatással lehet az agy fejlődésére. Ezért erősen nem ajánlott az újszülötteket szándékosan háton alvásra fektetni a lapos fej elérése érdekében.A hat hónaposnál fiatalabb csecsemőket ösztönözni kell a háton alvásra, de rendszeresen felügyelt forgatással a bal és a jobb oldalra. Hat hónap után, ha a baba nappal inkább a hasán szeret aludni, az elfogadható. Ha az esztétikai szempontokat félretesszük, és a vizuális vonzerőt az agy fejlődésével mérlegeljük, a szülők biztosan megalapozott döntést hoznak.
A korai gyermekkori nevelés harmadik tévhite: a korai járás egyenlő az intelligenciával, ezért a csecsemőket ösztönözni kell a korai járásra vagy a járókák használatára
Egyes idősebbek úgy vélik, hogy a korai járás az intelligenciát jelzi, azonban jelenleg nincs olyan kutatás, amely alátámasztaná ezt az állítást. Éppen ellenkezőleg, tanulmányok bizonyítják, hogy a mászás szakaszának kihagyása káros hatással van a gyermek nagy motorikus képességeire, koordinációjára, térbeli tájékozódására, kognitív képességeire és nyelvi fejlődésére.A hasról való mászásról a négykézláb mászásra, majd a támogatott járásról az önálló járásra való átmenet csak néhány hónapig tart. Ezalatt az időszak alatt azonban a csecsemők jelentős fejlődésen mennek keresztül, a talajjal való teljes testkontaktustól az egyenes testtartású járásig, és elképesztő változásokon mennek keresztül mind a végtagok irányításában, mind az egyensúlyban. Ezt a szakaszt nem szabad kihagyni, és a csecsemőket nem szabad járókába tenni, illetve korán ösztönözni őket a kézfogásos járásra.
A korai gyermekkori nevelés 4. tévhite: A közös alvás előnyösebb
Sok kínai család a kényelem miatt, hogy a csecsemők ne rúgják le a takarót, és hogy erősítsék a kötődést, születésüktől fogva a saját ágyukban alszik. Ennek a gyakorlatnak azonban jelentős hátrányai vannak:
1. A felnőttek olyan baktériumokat hordoznak, amelyek rájuk nem hatnak, de a gyengébb immunrendszerű csecsemőket könnyen megfertőzhetik;
2. Ha a szülők minden éjszakai ébredéskor felveszik a csecsemőt, az megakadályozza, hogy a gyermek megtanulja magát megnyugtatni, ami mind a gyermek, mind a felnőtt számára rossz alvást eredményez;
3. A születésüktől fogva az ágy megosztásához szokott csecsemők pszichológiai stresszt és félelmet tapasztalhatnak, amikor később külön alvási körülményekre térnek át;
4. Az együtt alvó gyermekek erősebb függőséget és gyengébb önállóságot fejlesztenek ki.
A születésüktől kezdve meg kell alakítani a helyes alvási szokásokat: a csecsemőknek egyedül kell aludniuk (ha nem külön szobában, akkor legalább a szülők ágyától távol elhelyezett kiságyban);
5. tévhit a korai gyermekkori nevelésben: az alvási szokások nem relevánsak, amíg a teljes alvási idő elegendő
Sok szülő úgy véli, hogy nem számít, hogy a gyermek korán vagy későn alszik-e, feltéve, hogy elegendő időt alszik.A kutatások azonban azt mutatják, hogy a 22:00 és 02:00 közötti időszak a legkritikusabb fázis a csecsemők növekedési hormonjának szekréciója szempontjából. Az ebben a négy órában felszabaduló hormonok a napi szekréció háromnegyedét teszik ki, és hatással vannak a gyermek fizikai, agyi és immunrendszerének fejlődésére. A növekedési hormon csak mély alvás közben szekretálódik, ezért a legjobb, ha a csecsemők 21:00-ig elalszanak. Ha már kialakult a késői lefekvés és késői kelés szokása, kezdje azzal, hogy minden reggel 15 perccel korábban ébreszti a csecsemőt, hogy fokozatosan beállítsa a cirkadián ritmusát.
A korai gyermekkori nevelés hatodik tévhite: Az alvás rendkívül fontos, ezért a szülők minden eszközt bevetnek, hogy elaltassák gyermeküket – ölelgetik, ringatják, rázzák –, mert úgy vélik, hogy ez javítja az alvás minőségét.Sok szülő felismeri az alvás fontosságát a csecsemők számára, ezért napi lefekvési rutint alakítanak ki: először etetik, majd hordozzák, végül erőteljesen ringatják őket. Miután minden lehetséges módszert kimerítettek, a csecsemő végre elalszik, de a szülők szinte kimerültek. Amikor a csecsemő éjszaka felébred, az egész folyamatot elölről kell kezdeni, ami kimeríti a szülőket, és a gyermek fáradtságtól sír.Az igazság az, hogy a csecsemőknek nem az alvás okoz nehézséget. Inkább először is gondoskodnunk kell a megfelelő nappali aktivitásról (ez döntő fontosságú), el kell kerülnünk a túlzott nappali alvást, és különösen ügyelnünk kell arra, hogy a délutáni alvás ne legyen túl késő. Másodszor, nem szabad az etetést, ringatást vagy sétálást az alvás elengedhetetlen stimulánsává tenni. Ellenkező esetben a csecsemő kondicionált reakciókat alakít ki ezekre a segédeszközökre, ami azt jelenti, hogy nélkülük nem tud aludni – ezért kell az egész rutint megismételni, amikor éjszaka felébred.A helyes megközelítés a következő:
1. 20:00-kor: fürdetés, masszázs, etetés, majd vízzel öblítés;
2. 20:30-kor: a babát a szülők közelében fektessük le a kiságyába, minimálisra csökkentve a fizikai érintkezést, miközben zenét hallgatunk vagy mesét olvasunk;
3. Ha a baba éjszaka megmozdul vagy nyűgös lesz, a szülőknek ellenőrizniük kell, hogy nedves-e a pelenka, és ezt el kell intézniük, mielőtt a babát óvatosan visszateszik a kiságyába, hogy önállóan aludjon vissza.
Ha a baba rossz alvási szokásokat alakított ki, a szülőknek fokozatos átmeneti időszakot kell bevezetniük. A túl szigorú módszerek kontraproduktívak lehetnek. Ne feledje: a rövid távú kényelmetlenség jobb, mint a hosszan tartó küzdelem. A legfontosabb a proaktív alvási rutinok javítása; kerülje az éjszakai küzdelmek folytatását csak azért, hogy elkerülje az egyetlen nehéz lefekvésidőt.
7. tévhit a csecsemők korai nevelésében: Meg kell akadályozni, hogy a csecsemők ujjaikat szopogassák vagy játékokat rágcsáljanak.Az újszülöttek születésükkor nem tudnak a végtagjaikról, és érzékszervi felfedezés útján tanulnak. A csecsemő szája nagyon érzékeny, és szoros kapcsolat van a száj és a kezek között. Ezért a hüvelykujj szopása létfontosságú tanulási folyamat. Ezt a viselkedést 18 hónapos korig ösztönözni kell. Nem szabad büntetéssel, szidással vagy keserű anyagok, például sárga tárnics alkalmazásával visszatartani, mert ez a hüvelykujj szopásának tartós folytatásához vezethet nem megfelelő időpontokban, és pszichológiai kötődéshez vezethet.Ehelyett gondoskodjon arról, hogy a csecsemő kezei és játékai alaposan tiszták legyenek, és hagyja, hogy szabadon rágcsáljanak.
Koragyermekkori nevelés 8. tévhit: Csak az újszülötteknek van szükségük masszázsra
Az újszülöttek minimális tudatossággal rendelkeznek saját testükről és a külvilágról. Szükségük van a bőrrel való gyengéd érintkezésre, hogy felismerjék testrészeiket. Ehhez különböző technikák és nyomás szükséges – könnyű simogatás, gyúrás és paskolás –, hogy a bőrükön, izmaikon és ínszalagjaikon keresztül sokféle érzékszervi információt közvetítsenek.A csecsemőmasszázs kiváló eszköz az érzelmi kötődés kialakításához. A rendszeresen masszázst kapó csecsemők biztonságosabbnak és elégedettebbnek érzik magukat. Ezért a szülőknek törekedniük kell arra, hogy a masszázsokat a lehető leghosszabb ideig folytassák, ideális esetben a gyermek hatéves koráig.
Tévhit a csecsemők korai nevelésében: a csecsemők bal kéz használatának korrekciója
Két és fél éves koruk előtt a csecsemők elsősorban agyuk jobb agyféltekéjét fejlesztik. Ezért sok csecsemő inkább a bal kezét használja. A szülők tévesen feltételezhetik, hogy gyermekük balkezes, és kényszeríthetik őket a jobb kéz használatára. Ez zavarhatja a csecsemő agyának fejlődését. A gyermek domináns keze általában csak az iskola megkezdése után alakul ki, ezért nem tanácsos beavatkozni abba, hogy melyik kezét használja.A mesterséges beavatkozás zavarhatja az agy működését, és akár dadogást is okozhat. A balkezesek a mindennapi életben és a tanulásban nem tapasztalnak jelentős hátrányokat, kivéve a kínai írásjelek írásának kisebb nehézségeit. Sőt, a jobb agyféltekés embereknél a képzelőerő és a kreativitás fejlettebb lehet. Ezért soha ne próbáljuk meg kijavítani a gyermek kézhasználatát (kivéve az írást, amelyet jobb kézzel kell végezni).
Megjegyzés: A kézhasználat arra utal, hogy melyik kezet használjuk szokásosan a mindennapi életben a kézügyességet igénylő tevékenységekhez. Azokat, akik szokásosan a jobb kezüket használják, jobbkezesnek, azokat pedig, akik szokásosan a bal kezüket használják, balkezesnek nevezzük. Egy 1980-as évekbeli, 18 593 kínai személyt érintő felmérés szerint 91,51% volt jobbkezes, 8,26% kétkezes, és csak 0,23% volt balkezes.Ez alacsonyabb, mint a balkezesek átlagos minimális aránya a nyugati országokban. 10. tévhit a csecsemők korai oktatásában: A korai oktatás kizárólag a gyermekek tanítására szolgál; a heti korai oktatási foglalkozások hatástalanok.