A mindennapi életben mindannyian találkozhattunk már ilyen élményekkel: egyesek folyamatosan attól tartanak, hogy az ajtók nincsenek megfelelően bezárva, csak hogy aztán ellenőrizve megállapítsák, hogy azok biztonságosan zárva vannak; mások a fertőzéstől félnek, és folyamatosan mossák a kezüket; egyesek szokásból számolják az utcai lámpákat, miközben sétálnak; mások pedig állandóan aggódnak a nem fogadott telefonhívások miatt. Az ilyen gondolatok alkalmi megjelenése normális, de ezeknek a mentális mintáknak a gyakori előfordulása erősen utal a rögeszmés-kényszeres zavarra.
A kényszerbetegség megnyilvánulásainak elemzése
Ha gyakran előfordul, hogy nem tudsz uralkodni bizonyos gondolatokon vagy viselkedésformákon, tudod, hogy értelmetlenek, de annak ellenére, hogy ellenállsz nekik vagy elnyomni próbálod őket, kényszeresen cselekszel, és ez olyan szorongást okoz, amely zavarja a mindennapi életedet és a munkádat, akkor lehet, hogy kényszerbetegségben szenvedsz.
Az OCD egy pszichológiai rendellenesség, amelyet klinikailag visszatérő, tolakodó gondolatok, érzelmek, késztetések vagy viselkedésformák jellemeznek, amelyeket feleslegesnek tartunk, de képtelenek vagyunk elnyomni.
A társadalom gyorsulásával a munka és az élet nyomása az OCD fő kiváltó tényezőjévé vált. Ezzel párhuzamosan új formák jelennek meg a kényszeres viselkedésben a növekvő népesség körében, mint például a „szociális média kényszer”, a „mobiltelefon kényszer” és az „online vásárlási kényszer”.
Online vásárlási kényszer
Tünetek: Amikor valaki vágyott tárgyakat lát a boltokban, vagy valamit meg kell vásárolnia, ösztönösen az interneten keres rá; miután online van, felmerül benne a késztetés, hogy böngéssze az e-kereskedelmi oldalakat, és szinte naponta vásárolni akar – ellenkező esetben viszket a keze és az elméje. Szükséges és felesleges tárgyakat egyaránt nagy mennyiségben vásárol, amelyeket gyakran használatlanul hagy a megvásárlás után;Minden vásárláshoz végtelen összehasonlítások kellenek az eladók hírneve és az árak tekintetében, ami rengeteg időt vesz igénybe; a kártyás fizetés elzsibbasztja a pénzérzéket, ami egyre növekvő kiadásokhoz és gyorsan csökkenő megtakarításokhoz vezet; az ember függővé válik az online boltok böngészésétől, az akciók keresésétől, sőt a csomagok átvételétől is...
Esettanulmány: Egy 25 éves irodai alkalmazott, akinek viszonylag eseménytelen a munkanapja, minden szabad percét vásárlási weboldalakon tölti.Az online vásárlás általában céltalan böngészéssel kezdődik. Ha egy adott termék felkelti az érdeklődését, akkor arra koncentrál, több online áruházban is alaposan keresgél, kimerítő összehasonlítást végez mind horizontális, mind vertikális irányban, alkudozik az áron, és végül kiválasztja azt az eladót, aki megfelelő kedvezményt és ingyenes szállítást kínál, majd végrehajtja a tranzakciót.A szállítási költségek miatt gyakran több terméket vásárol egyszerre. Mivel az online árak általában olcsóbbak, mint a fizikai üzletekben, gyakran előfordul, hogy anélkül, hogy észrevenné, többet vásárol, mint szándékozott. Szakértői elemzés Néhány ember ma már teljes mértékben az online világra támaszkodik a vásárlás során, nem hajlandó kapcsolatba lépni a külvilággal.Ebben a szakaszban ez már túllép a puszta funkcionális függőség határain, és online vásárlási függőséget jelez. Ez a jelenség közvetlenül összefügg a munkakörnyezettel, az életmódbeli szokásokkal és az introvertált személyiséggel, és a stressz érzelmi levezetésének szolgál. Elősegíti az internethez való pszichológiai függőséget, lényegében a virtuális tevékenységek felhasználásával elégíti ki a valóságban kielégítetlen vágyakat. Következésképpen a szakértők az online „vásárlási függőknek” a következőket tanácsolják:gyakrabban használjanak készpénzt; tanuljanak meg könyvelni és rendszeresen számolják össze a kiadásaikat; jegyezzenek fel egy listát a kívánt tárgyakról, és később nézzék át újra, hogy felmérjék, mennyire tartós az érdeklődésük. Döntő fontosságú, hogy alternatív hobbit keressenek, amivel elterelik a figyelmüket, és így megszabadulnak ettől az egészségtelen viselkedési mintától és pszichológiai állapottól.
Mobilfüggőség
Tünetek: minden helyváltoztatáskor ellenőrizik, hogy náluk van-e a telefonjuk;Munka, beszélgetés vagy szabadidő alatt folyamatosan ellenőrzi a telefont, függetlenül attól, hogy csörög-e, mert fél, hogy lemarad egy hívásról; mások csengőhangjait vagy más hangokat összetéveszt a saját telefonjával, sőt hallucinációkat is tapasztal, és folyamatosan azt hiszi, hogy a telefon csörög; nyugtalan és bizonytalan, ha néha nincs nála a telefonja; veszteségérzetet tapasztal, ha fél napig nem érkezik hívás vagy üzenet...
Esettanulmány: A munka követelményei miatt folyamatosan érkeznek telefonhívások és üzenetek, ami a mobiltelefon iránti megszállott függőséghez vezet. A fontos ügyfélhívások elmulasztásától való félelmében a telefon éjszaka is bekapcsolva marad, és ritkán van elérhetetlen távolságban. Ha a tulajdonos a munkahelyén felejti, akkor az időponttól függetlenül visszamegy érte. Néhány percenként ösztönösen ellenőrzi a készüléket, attól tartva, hogy valami fontosat elmulaszt...Ha kikapcsolom, üresnek és mélyen bizonytalannak érzem magam.
Szakértői elemzés
A mobiltelefon-kényszer alapvetően a környezet instabil tényezőivel kapcsolatos szorongásból fakad, lényegében az életkörülmények és a munkahelyi nyomás kivetülése. A kényszer kijavítása magában foglalhatja a munka és az élet ritmusának módosítását, vagy a stressz enyhítésére szolgáló, nyugtató, lágy csengőhangokra való rendszeres áttérést.
Ha a telefonok állandóan készenléti állapotban vannak, az intenzív pszichológiai sugallat „fantomcsengést” okozhat. Az enyhébb tünetekkel küzdőknek tanácsos éjszakára kikapcsolni a telefont, és használatát a legfontosabb funkciókra korlátozni, megtanulva elterelni a figyelmüket róla. Ennél is fontosabb, hogy hatalmas társadalmi nyomás és bonyolult interperszonális kapcsolatok esetén az embernek proaktív módon kell reagálnia.
A rögeszmés-kényszeres zavar megelőzésére vonatkozó tudnivalók
A megelőzés mindig elsőbbséget élvez a kezeléssel szemben, és a rögeszmés-kényszeres zavar sem kivétel ez alól. Mielőtt megértenénk, hogyan lehet megelőzni az OCD-t, először meg kell határoznunk annak okait, hogy hatékonyan tudjunk beavatkozni.
Jelenleg nincs egységes következtetés az OCD okaira vonatkozóan. Kapcsolatban áll a genetikával, az agy szerkezetével, a neurotranszmitterekkel és a társadalmi környezettel. A biológiai tényezőkhöz képest a társadalmi környezeti tényezők jobban alkalmasak a korai beavatkozásra. Még az OCD-re hajlamos perfekcionista személyiség is átalakulhat a megfelelő környezeti hatások alatt.
Ezért elengedhetetlen a személyiségjegyek korai életkorban történő ápolása. A szülőknek kerülniük kell a túlzott, merev szabályok bevezetését és a gyermekekre nehezedő túlzott elvárásokat, mivel az ebből fakadó nyomás hozzájárulhat az OCD kialakulásához. Qu Ying kifejezetten arra figyelmeztet, hogy egyes szülők a gyermekek aprólékosságát erénynek tekintik, pedig ez a tulajdonság valójában hajlamossá teheti őket az OCD kialakulására.
A kényszeres tendenciákkal rendelkező egyéneknek aktívan részt kell venniük csoportos tevékenységekben és kulturális programokban, érdeklődésüknek megfelelő munkát kell végezniük, és hobbit kell ápolniuk. Ez új izgalmakat szül, és segít elnyomni a tünetek megjelenését. Ezenkívül elengedhetetlen a természetes életmód és a stressz kezelésére szolgáló proaktív módszerek elsajátítása. A nehézségek elkerülése helyett a kudarcok elviselésére való képesség fejlesztése a megelőzés kulcsa.