Szívbetegségek
A munkahelyi igazságtalanságokkal szembesülve sokan inkább csendben tűrik a sérelmeket, mintsem szembeszálljanak velük. Svéd pszichológusok a British Journal of Epidemiology and Public Health folyóiratban publikálták kutatásukat, amely szerint a harag hosszan tartó elfojtása jelentősen növeli a férfiak szívbetegségek kockázatát.
Felmérés: a szakemberek 80%-a szenved pszichológiai problémáktól
A beavatkozási központok statisztikái szerint tavaly 1600 pszichológiai konzultációra került sor, elsősorban a munkahelyi egyének számára. Ezek közül a tanárok és a köztisztviselők mutatták a legkifejezettebb pszichológiai problémákat, ők tették ki a segítséget kérők 40%-át.Ez azt jelzi, hogy a dolgozó szakemberek a pszichológiai rendellenességek szempontjából magas kockázatú csoportot alkotnak, és a somatizáció, a rögeszmés-kényszeres tünetek, a depresszió, a szorongás és a paranoia előfordulási aránya jelentősen magasabb náluk, mint az általános népességnél.
A frusztráció és a bánat elfojtása
Constanze Reinwebber, a Stockholmi Egyetem Stresszkutató Intézetének pszichológusa egy kutatócsoportot vezetett, amely 1992 és 1995 között longitudinális tanulmányt végzett. 20 szakorvosi intézményből 2755 férfit választottak ki.
A válaszadókat kérdőív segítségével kérdezték meg arról, hogyan reagálnak a munkahelyi feletteseik vagy kollégáik által elkövetett igazságtalan bánásmódra: szembesítik-e a problémát, csendben tűrik-e, elmennek-e, vagy otthon adják-e ki a dühüket.
A tanulmány kezdetén egyik résztvevő sem szenvedett szívbetegségben. 2003 végére 47 válaszadó szívbetegségben szenvedett vagy szívbetegségben halt meg.
A BBC 24-én arról számolt be, hogy a kutatók megállapították: azoknál, akik gyakran választották a „csendben tűrést” vagy a „távozást”, kétszer olyan gyakran fordult elő szívbetegség, mint azoknál, akik „visszavágással” szembesültek az igazságtalansággal. Azoknál azonban, akik „otthon adtak hangot haragjuknak”, nem mutatkozott megnövekedett szívbetegség-kockázat.
Tudományos magyarázat
A kutatók úgy vélik, hogy az elfojtott harag, ha nem szabadul fel, fizikai feszültséget okoz, ami magas vérnyomáshoz vezet, és végső soron károsítja a szív- és érrendszert.
Eredményeik összhangban vannak a Journal of Occupational and Environmental Medicine tavaly publikált tanulmányával, amely szerint a főnök autoriter magatartása vagy alkalmatlansága növeli a beosztottak szívbetegségek és halálozás kockázatát.
Lene Weber megjegyezte: „Úgy gondolom, hogy a férfiak kevésbé jártasak a konfliktusok kezelésében. A probléma nem a gondolataikban, hanem az ösztönös reakcióikban rejlik.”
Judy O'Sullivan, a British Heart Foundation vezető ápolónője kijelentette: „A stressz önmagában nem jelent közvetlen veszélyt a szívre vagy a keringési rendszerre. Azonban bizonyos stresszre adott reakciók – például a dohányzás vagy a túlreagálás – növelhetik az egészségügyi kockázatokat.”
O'Sullivan hozzátette: „Megállapítottuk, hogy a stressz sokféle formában megnyilvánul, de a legfontosabb az, hogy pozitív stratégiákat dolgozzunk ki a munkahelyi és a családi nyomás kezelésére.”