Minden férfi szakember, aki első interjújára készül, általában nagyon ideges és nyugtalan, ami elkerülhetetlenül befolyásolja teljesítményét, és rossz benyomást kelt az interjúztatókban. Hogyan lehet tehát leküzdeni az interjú előtti idegességet az első állásinterjún?
Az állásinterjúk sikerének maximalizálása érdekében az interjúpszichológia ismerete alapján az idegesség leküzdése az önszabályozással kezdődik. Íme néhány módszer a szorongás kezelésére:
1. Készüljön fel alaposan, és számoljon az interjú során felmerülő idegességgel. Végezzen előzetesen próbainterjúkat, hogy azonosítsa a lehetséges problémákat és gyengeségeket, ezáltal növelve az idegesség leküzdéséhez szükséges önbizalmat.
2. Ismételje meg magának, hogy ne tulajdonítson túlzott jelentőséget egyetlen interjú eredményének. Ismerje fel, hogy bár ideges lehet, a versenytársai valószínűleg hasonló nyomást éreznek, és ők is hibázhatnak – vagy akár rosszabbul teljesíthetnek, mint Ön. Egyenlő feltételek mellett az a jelölt fog győzni, aki legyőzi az idegességét, és minden kérdésre nyugodtan, magabiztosan és önbizalommal válaszol.
3. Ne siess a válaszadással. Miután az interjúztató feltette a kérdést, szánj három-öt másodpercet a válaszod átgondolására. Az interjú kérdéseire válaszolva világosan fogalmazd meg véleményedet és a körülményeket. Ellenkező esetben, ha rájössz, hogy összefüggéstelenül beszélsz, az fokozza idegességedet, és rontja az interjú hatékonyságát. Ne feledd: beszélj végig mérsékelt tempóban, tartsd fenn a logikai koherenciát és a világos szerkezetet, hogy hitelesnek tűnj.
Ezenkívül, hogy kedvező benyomást keltsen és megnyerje a pszichológiai csatát az interjúztatókkal a folyamat során, ragadja meg ezt a két kulcsfontosságú interjúpszichológiai elvet:
A primacy hatás: tökéletes első benyomás kialakítása
A primacy hatás az első emberi interakció során kialakult benyomásra utal, amely dominál a befogadó észlelésében. Miután kialakult, ez a benyomás mélyen gyökerezik és ellenáll a változásnak.A vállalat első benyomása a jelöltre már akkor kialakulhat, amikor a HR áttekinti az önéletrajzot, de a döntőbb első benyomás az interjú során, az első találkozáskor alakul ki. A karrierpszichológia szakértői szerint, amikor a toborzók elolvassák az önéletrajzokat, általános benyomást alakítanak ki a jelentkező személyiségéről, stílusáról és kompetenciájáról. A munkakörhöz való illeszkedéshez hasonló kemény kritériumok alapján történő szűrésen túl, a HR által az önéletrajz alapján kialakított szubjektív értékelés nagyobb hatással bír.Ezért egy jól felépített, logikusan koherens önéletrajz elkészítése és stratégiai benyújtása, amely szakmai terminológiát használ és kiemeli a legfontosabb készségeket, elősegíti a kompetencia és a gondosság pozitív első benyomását. Miután ez a kedvező szubjektív benyomás kialakult, sokkal valószínűbbé válik az interjúra való meghívás.
A karrierpszichológia szakértői azt tanácsolják, hogy az önéletrajz alapján kialakult benyomás alapján a jelölteknek az interjúk során meg kell erősíteniük a HR-esek kezdeti pozitív értékelését, hogy hibátlan első benyomást keltsenek. Ez a professzionális vizuális megjelenés kialakításával kezdődik: a ruházatnak elegánsnak és visszafogottnak kell lennie,Kerülje a túlzottan alkalmi vagy túlzottan díszes ruházatot. Másodszor, ügyesen használja az arckifejezéseket és a testbeszédet, hogy javítsa az általános benyomást. Az udvarias üdvözlés, a mosoly és a kézfogás révén magabiztosságot és életerőt sugározhat. Az első benyomás kialakítására rendelkezésre álló idő rövid, ezért a jelölteknek a hivatalos interjú kezdete előtti rövid pillanatokat kell kihasználniuk, hogy felkészüljenek. Ez biztosítja, hogy még akkor is, ha a későbbi teljesítmény nem ideális, az interjúztatók nem alakítanak ki rendkívül negatív benyomást.
A csoporton belüli hatás: láthatatlan stratégia a vállalati integrációhoz
A csoporton belüli hatás akkor jelentkezik, amikor mások úgy érzékelik, hogy Ön ugyanahhoz a kategóriához tartozik, mint ők, ami nagyobb bizalmat és fogékonyságot eredményez „sajátjuk” iránt. Ennek a hatásnak az interjúkban való alkalmazása azt jelenti, hogy ügyesen úgy kell pozícionálni magát, hogy az összhangban legyen a vállalat igényeivel, lehetővé téve az interjúztatók számára, hogy érzékeljék a jelölt kompatibilitását és integrációs potenciálját.
A karrierpszichológia szakértői megjegyzik, hogy a jelölt interjútechnikája jelentősen befolyásolja az interjú minőségét és eredményét. Az interjúztató gyorsan felismeri a jelölt pozitív hozzáállását és a pozíció iránti lelkesedését. Ezért az interjú során a jelöltnek úgy kell pozícionálnia magát, mintha a vállalat része lenne, őszinte párbeszédet kell folytatnia az interjúztatóval, meg kell értenie az egyes kérdések lényegét, és úgy kell alakítania válaszait, hogy azok összhangban legyenek a vállalat igényeivel.Ugyanakkor átfogóan mutassák be erősségeiket, és fejezzék ki képességüket a vállalat technikai hiányosságainak pótlására, közvetítve a szervezet iránti lelkesedésüket és a jövőbeni potenciális hozzájárulásukat.
Az interjúztatók, akik kérdéseket tesznek fel, értékelnek és ítélkeznek, könnyen kialakíthatnak egyfajta felsőbbrendűségi érzést. Az interjú előtt tanácsos elemezni az interjúztató gondolkodásmódját, és a potenciális pszichológiai állapotuk alapján különböző pszichológiai megközelítéseket alkalmazni.
(1) Felsőbbrendűségi gondolkodásmód: Ez arra utal, hogy az interjúztató domináns pozíciója miatt hajlamos leereszkedő magatartásra, ami személyes elfogultságként nyilvánul meg az értékelés eredményeiben. Tartson fenn kiegyensúlyozott magatartást – ne legyen sem alázatos, sem arrogáns –, és teljes mértékben mutassa meg képességeit.
(2) „Bole” szeretne lenni: Ahogy a kínai közmondás mondja: „Ezer mérföldes ló gyakori, de Bole-t nehéz találni”. A vizsgáztatók, akárcsak a jelöltek, arra törekszenek, hogy éles szemű bírák legyenek, akik felismerik a valódi tehetséget és felismerik a valódi potenciált. Ez arra ösztönzi őket, hogy szorgalommal és felelősségteljesen közelítsék meg szerepüket, alapos értékeléseket végezzenek és részletes kérdéseket tegyenek fel, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb jelölteket.
(3) Fáradtságkezelés: Az interjúk jelentős mentális erőfeszítést igényelnek a vizsgáztatóktól, mivel ismétlődő kérdéseket, párbeszédet és ítélőképességet igényelnek, valamint folyamatos koncentrációt. Ez letargiához és álmossághoz vezethet, ami akaratlan ásításban, mély lélegzetvételekben, gyakori óranézésben, kéz dörzsölésben vagy más szokásos türelmetlenség jeleiben nyilvánul meg. A vizsgáztatóknak ezért erős pszichológiai ellenálló képességgel, valamint erős fizikai állóképességgel, energiával és akaraterővel kell rendelkezniük.A jelölteknek figyelniük kell beszédükre és testtartásukra az interjúk során, megőrizve az interjúztató imázsát és elkerülve a normális interjú légkör megzavarását.
A pszichológiai taktikák az interjúkban csak az interjútechnikák egyik aspektusát képezik. Az interjúra való megfelelő felkészülés elengedhetetlen ahhoz, hogy az interjú során a legjobb teljesítményt nyújtsák.