A tengeri moszatok olyan általánosan fogyasztott fajtákat jelentenek, mint a kelp, a laver és a wakame. Sok tengeri moszat tartalmaz egy alginát nevű zselatinos anyagot, amely főként a barna algákban található, ezért alginsavnak is nevezik. Amikor a kelpet vízbe áztatják, ragadós, zselatinos réteg képződik a felületén – ez az alginát.
A magas vérnyomás kialakulásában jelentős szerepet játszik a szervezetben található nátrium és kálium nyomelemek egyensúlyának felborulása. A sófogyasztás miatt az emberek naponta nátriumot vesznek magukhoz, de nem feltétlenül pótolják a káliumot. Ennek következtében sokan, különösen a magas vérnyomásban szenvedők, gyakran alacsony kálium- és magas nátriumszinttel küzdenek. A kálium pótlása és a nátriumbevitel csökkentése egyértelműen előnyös megközelítés a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében.
A tengeri moszatban található alginsav lényegében egy olyan keverék, amely kálium-, kalcium- és magnéziumionokat tartalmaz. Egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik: savas környezetben ezekről a fémionokról leválik, míg lúgos környezetben újra kötődik hozzájuk. Így, amikor a tengeri moszat az emberi gyomorba kerül, a gyomorsav hatására az alginsav felszabadítja a hozzá kötődött kálium- és egyéb fémionokat.Mivel azonban az alginát nem emészthető és nem szívódik fel a gyomorban, tovább halad a szervezetben. Amikor eléri a lúgos bélrendszert, az alginát újra megpróbál kötődni a fémionokhoz. Mivel naponta sót fogyasztunk, a nátriumionok a legbőségesebben a bélrendszerben találhatók. Következésképpen az alginát nagymértékben kötődik a nátriumionokhoz, és szilárdan beburkolja őket, amíg azok ki nem ürülnek a szervezetből.Így a tengeri moszat fogyasztása hatékonyan pótolja a káliumot, miközben eltávolítja a felesleges nátriumot. Ezenkívül az alginát csökkenti a szervezet koleszterinszintjét. Először is, az emésztőrendszerbe jutva, zselatinos tulajdonságai beburkolják bizonyos koleszterinmolekulákat, megakadályozva azok felszívódását.Másodszor, a zsírok emésztése és felszívódása a szervezet által kiválasztott epesavaktól függ; minél nagyobb az epesavkoncentráció, annál több zsír szívódik fel. A zsírok lebontása után az epesavak egy része újra felszívódik és újrahasznosul a bélfalban. Az alginát zselés anyaga azonban elterjed a bélfalon, megakadályozva az epesavak újra felszívódását és csökkentve azok koncentrációját az emésztőrendszerben.Erre a szervezet automatikusan új epesavakat szintetizál, hogy kompenzálja a hiányt. Az epesavak szintetizálásához szükséges alapanyag pontosan a májban tárolt koleszterin. Ez azt jelenti, hogy az epesavak szintetizálásához a máj nagy mennyiségű tárolt koleszterint fogyaszt, ezáltal csökkentve a vér koleszterintartalmát. A koleszterin felszívódásának gátlásán és a máj koleszterinfogyasztásának elősegítésén keresztül az alginát jótékony lipidcsökkentő hatást fejt ki.