A 65 éves Sun úr egy évvel ezelőtt kórházi vizsgálaton vett részt, amelynek során csomót találtak a jobb tüdejében. Az orvos további vizsgálatokat javasolt, de Sun úr elutasította azokat. Az orvos ezt követően azt tanácsolta Sun úrnak, hogy rendszeresen járjon kontrollvizsgálatokra, hogy figyelemmel kísérjék a csomó fejlődését. Mivel azonban Sun úr nem érezte magát rosszul, nem fordított figyelmet erre a kérdésre. Egy évvel későbbSun-nál köhögés és vérköpés jelentkezett. A kórházi vizsgálatok kimutatták, hogy a tüdőcsomó tüdőrákká fejlődött. A tüdőrák félelmetes diagnózis, és sokan, akik tüdőcsomót fedeznek fel, mélyen aggódnak, mert úgy gondolják, hogy tüdőrákuk van. De valóban így van?
A tüdőcsomók rákot megelőző elváltozások?
Nem minden tüdőcsomó rákot megelőző elváltozás. A csomók lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. Az ismert csomók 70-80%-a jóindulatú, míg körülbelül 20-30%-uk potenciálisan patológiás. Ezért nem minden tüdőcsomót kell műtéti úton eltávolítani.
Általában a tüdőcsomó felfedezése három lehetőséget vet fel: vagy tüdőrákká fejlődött, vagy nem rákos, de rosszindulatú daganatra utaló kockázatot hordoz, vagy pedig nincs köze a rákhoz. Hogyan lehet tehát megállapítani, hogy egy tüdőcsomó rákos lehet-e?
A csomók sűrűsége alapján a tüdőcsomók három típusba sorolhatók: üveges csomók, vegyes csomók és szilárd csomók.
1. Szilárd csomók
Ezek teljesen sűrű árnyékokként jelennek meg, CT-felvételeken fehér tömegekként láthatók. A kicsi, sima és kerek szilárd csomók általában jóindulatúak. A részben szilárd csomók azonban viszonylag nagyobb malignitási kockázatot hordoznak, gyakran tüdőadenokarcinómává alakulnak, amely gyakran kis csomókból ered.
2. Mattüvegszerű csomók
A tisztán mattüvegszerű csomók általában 1 cm-nél kisebbek, jól körülhatárolhatók, ami általában jóindulatúságot jelez. Mindazonáltal óvatosságra van szükség, mivel a mattüvegszerű csomók nagyobb malignitási kockázatot hordoznak, és gyakrabban fordulnak elő férfiaknál.
3. Vegyes csomók
Ahogy a nevük is sugallja, a vegyes csomók a matt üvegszerű és a szilárd csomók jellemzőit ötvözik. Malignitási arányuk meghaladja a 60%-ot. A malignus csomók lobulációt, spiculációt, központi kavitációt, pleurális tracción vagy normál tüdőszövetbe való inváziót mutathatnak.Gyorsan növekednek, mivel felszívják a környező szövetek tápanyagait, ami vitathatatlanul a legfélelmetesebb csomótípussá teszi őket.
Hogyan lehet a csomókat kimutatni?
A mellkas CT jelenleg a legérzékenyebb képalkotó módszer a tüdőelváltozások kimutatására. A mellkas képalkotó technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy a nagy felbontású CT egyértelműen kimutassa azokat a apró tüdőelváltozásokat, amelyeket korábban hagyományos röntgennel vagy vastag szeletű CT-vel nehéz volt kimutatni.
Az éves rutin CT-vizsgálatok azonban nem szükségesek mindenki számára. A 45 év felettieknek, a hosszú távú dohányosoknak, a tüdőrákos családi anamnézissel rendelkezőknek, valamint a légszennyezésnek krónikusan kitett személyeknek – például a közlekedési rendőröknek vagy a szénbányászoknak – ajánlott az éves CT-szűrés.
A csomók tekintetében nincs ok a túlzott aggodalomra, mivel többségük jóindulatú. Ha rosszindulatú daganatra utaló jelek merülnek fel, orvosi felügyelet mellett további vizsgálatokat kell végezni. Ha a rosszindulatú daganat megerősítést nyer, műtéti eltávolításra van szükség; a jóindulatú csomók esetében csak időszakos ellenőrzés szükséges.