Tényleg így van? Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a citrom savas vagy lúgos. I. A citrom savas vagy lúgos? A kémia vagy az élelmiszer-tudomány szempontjából az élelmiszerek savas vagy lúgos besorolása jelentősen eltérhet. Tehát a citrom savas vagy lúgos?A legtöbb ember azt feltételezi, hogy minden, ami savanyú ízű, savas. Az élelmiszer-tudományi szempontból azonban a citrom lúgos élelmiszernek minősül. Miért? Mert elfogyasztás után ezek az élelmiszerek lúgosakká válnak a szervezetben. Például a citromlé oxidálódik és szén-dioxiddá és vízzé alakul, a maradék összetevők pedig szervetlen anyagokká alakulnak át.A szervetlen összetevők vizsgálatával meghatározhatjuk, hogy egy élelmiszer lúgos vagy savas. Ha magasabb a nátrium-, kálium-, kalcium- és hasonló elemek tartalma, akkor lúgos élelmiszernek minősül. Ez azért van, mert a nátriumhoz hasonló vegyületek vízben oldódnak, és lúgos anyagokat képeznek.
Ízét tekintve a citrom valóban savanyú. Azonban miután a szervezetbe kerül, és az emésztés és felszívódás során átalakul, az emberi szervezetben lúgos anyaggá alakul. Biológiai szempontból a citrom lúgos anyag, amely szabályozza a szervezet pH-értékét (az egészséges emberek vérének pH-értéke általában lúgos), és jelentős egészségügyi előnyökkel jár.
II. Hogyan osztályozzuk az élelmiszereket savasnak vagy lúgosnak?
A savas és lúgos élelmiszerek megkülönböztetésével kapcsolatban gyakoriak a tévhitek. Egyesek úgy vélik, hogy csak az íz – a savanyúság vagy a fanyarság érzékelése – határozza meg az osztályozást. Mások a lakmuszpapírra támaszkodnak, és a kémiai tulajdonságok alapján megfigyelik a színváltozást: a kék a lúgosságot, a piros a savasságot jelzi.Vagy táplálkozási tapasztalatokra támaszkodnak, feltételezve, hogy az olyan élelmiszerek, mint a citrom, az ecet, a narancs és az alma savanyú ízűek, és ezért a savas kategóriába tartoznak. A vélemények nagyon eltérőek. A valóságban egy élelmiszer savassága vagy lúgossága attól függ, hogy milyen típusú és mennyiségű ásványi anyagokat tartalmaz.
Az élelmiszerek alapvetően öt fő elemből állnak: fehérjék, zsírok, szénhidrátok (közismert nevükön cukrok), vitaminok és ásványi anyagok.Míg mindenki elismeri a fehérjék és vitaminok létfontosságú szerepét, az ásványi anyagok – bár csak nyomokban szükségesek – ugyanolyan nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez. Az ember számára elengedhetetlen ásványi anyagok közül nyolc szorosan kapcsolódik az élelmiszerek lúgosságához: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, foszfor, klór és kén. Az első öt elem lúgos tulajdonságokat mutat, miután a szervezet felszívta őket.Az állati szervek, izmok, zsírok, fehérjék és gabonafélék magasabb kén-, foszfor- és klórtartalommal rendelkeznek. A szervezetben történő anyagcserét követően ezek olyan anyagokat termelnek, mint a kénsav, a sósav, a foszforsav és a tejsav, amelyek savasság forrásai. Ezzel szemben a legtöbb zöldség, gyümölcs, tengeri moszat, hüvelyes és tejtermék magasabb kalcium-, kálium-, nátrium- és magnéziumtartalommal rendelkezik. Az anyagcserét követően ezek lúgos anyagokká válnak.
Táplálkozási szempontból a savas és lúgos ételek rendre savképző és lúgképző anyagokat jelentenek. Ez a besorolás a szervezet sav-bázis egyensúlyára gyakorolt hatásukra vonatkozik. Ez egy fiziológiai fogalom, nem csupán íz vagy vízben oldódáskor megnyilvánuló kémiai tulajdonság kérdése. Azt jelenti, hogy egy adott étel emésztése, felszívódása és anyagcseréje után a szervezetben keletkező végső anyag savas vagy lúgos.
III. Egyszerűsített élelmiszer-osztályozás
Az élelmiszerekben található elemek relatív mennyisége alapján az élelmiszerek lúgos, savas vagy semleges kategóriákba sorolhatók.
1. Savas élelmiszerek: Kén, foszfor és klórban gazdag élelmiszerek, amelyek végső anyagcsere-termékei a szervezetben gyakran savasak. Példák: állati eredetű termékek, mint a hús, a tojás és a hal, valamint hüvelyesek és gabonafélék.
2. Lúgos élelmiszerek: Kálium, nátrium, kalcium és magnéziumban gazdag élelmiszerek, amelyek végső anyagcsere-termékei a szervezetben általában lúgosak. Példák: zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, szójabab és gombák.
3. Semleges élelmiszerek: Olajok, só, kávé stb.
IV. Átfogó lista a gyakori lúgos élelmiszerekről
1.Alkálikus zöldségek átfogó listája
A. Hűsítő alkálikus zöldségek: vízi pajzs, portulák, hal腥草 (Houttuynia cordata), vízi spenót, paradicsom, chayote, cukkini, palack tök, palack tök, dinnye (kantalup), mézes dinnye, görögdinnye, uborka, bambuszrügy és tengeri moszat.
B. Hűsítő hatású lúgos ételek: lótuszgyökér, konjak, nyílhegy, kudzu gyökér, cékla, retek, karalábé, zeller,amarant, padlizsán, saláta (bíborlevelű saláta), vízi gesztenye, keserű dinnye, kínai kel, spenót, gomba, saláta, karfiol, enoki gomba, téli dinnye, uborka, luffa.
C. A semleges természetű lúgos ételek (a yin kategóriába tartoznak, de gyengébbek, mint a yang ételek) közé tartoznak: liliomhagyma, sárgarépa, kínai fehérrépa, krizantémzöld, schizonepeta, kínai kel, kelkáposzta, oroszlánsörénygomba, fekete gomba, pásztortáska, fehér gomba, édesburgonya, burgonya és taro.