Mi az a „feledékenység”?
Egyszerűen fogalmazva, ez az agy visszahívási képességének ideiglenes romlását jelenti, amikor sok dolog nem jut azonnal eszünkbe. Ennek következtében a tünetek fokozatosan, természetesen megszűnnek. A demencia, amely néha nagyon hasonlít ehhez az állapothoz, az általános memóriafunkció súlyos károsodása miatt alakul ki. A valóságban azonban jelentős különbségek vannak a kettő között.A szakértők szerint a fiatal felnőtteknél a feledékenység lehet akut vagy krónikus. Az akut esetek gyakran jelentős traumából erednek, míg a krónikus formák olyan mentális egészségügyi állapotokhoz kapcsolódnak, mint a depresszió és a szorongás. A krónikus feledékenység nem feltétlenül aggasztó, mivel egyszerű módszerrel kezelhető: „csökkentse az aggodalmat és nyugtassa meg az elmét”.
Az amnézia általában nappali figyelmetlenség, rossz éjszakai alvás, memóriazavar, feledékenység, élénk álmokkal járó álmatlanság és gyakori ébredés formájában nyilvánul meg, néha depressziós tendenciák kíséretében. Neurológiai rendellenességként az amnézia fiziológiai és genetikai tényezők miatt jelentősen gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. Elsősorban szervi és funkcionális amnéziára osztható.
1. Az organikus amnézia az agykéreg memóriáért felelős idegsejtjeinek működési zavarából ered, ideértve olyan állapotokat, mint az agydaganat, traumás agysérülés vagy agyvelőgyulladás, amelyek a memória gyengüléséhez vagy elvesztéséhez vezetnek. Bizonyos súlyos szisztémás betegségek, mint például az endokrin diszfunkció, az alultápláltság vagy a krónikus mérgezés, szintén károsíthatják az agyat és feledékenységet okozhatnak.
2. A funkcionális amnézia az agykéreg memóriájának károsodásából ered. A nagy munkaterhelés alatt álló felnőttek gyakran nehezen tudnak koncentrálni. A megtanult információk nem rögzülnek mélyen az agykéreg bizonyos területein, ellentétben a serdülőkorral. Ezt a fajta memóriazavar funkcionális amnéziának nevezik.
A feledékenységet elősegítő tényezők: környezet és alkotmány
(1) Életkor. A fiatalabbakhoz képest a negyven év feletti középkorúak és idősek hajlamosabbak a feledékenységre. A memóriafunkció csúcspontja húszéves kor körül jelentkezik, ezt követően az agyi funkciók fokozatosan hanyatlanak. A memória formális hanyatlása általában huszonöt éves kor körül kezdődik. Az utóbbi időben a feledékenység egyre fiatalabb korban jelentkezik, így nem meglepő, hogy a húszas és harmincas éveikben járók is tapasztalnak ilyen nehézségeket.
(2) Pszichológiai tényezők. A pszichológiai hatások is jelentős szerepet játszanak a feledékenység kialakulásában. Sok, feledékenység miatt orvosi kezelést igénylő beteg depressziós tüneteket mutat. A gyermekvállalási korú nők gyakrabban jelentenek ilyen tüneteket. A depresszió kialakulása után az egyén kizárólag a depressziós állapotára koncentrál, és közömbössé válik a társadalomban élő emberek és események iránt. Ez az agyi aktivitás csökkenéséhez vezet, ami feledékenységet vált ki.
(3) Álmatlanság vagy alváshiány. A nyugati orvosi szakértők hangsúlyozzák, hogy az alvás jelentős szerepet játszik a feledékenységben. Az álmatlanság nagyban hozzájárul a memóriazavarokhoz, mivel az agyat tartósan nem optimális éberségi állapotban tartja. Ez megnehezíti a beérkező információk feldolgozását, akadályozza a memória konszolidációját, és bizonyos adatok elvesztéséhez vezethet. Hosszú távú kitettség ennek az állapotnak pszichológiai zavarokhoz is vezethet.
(4) Étrend és életmód. A túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás, vitaminhiány, tartós stressz és feszültség fárasztja az agysejteket. Az elektronikus eszközök gyakori használata szintén tényezőnek számít. Japán tudósok megfigyelték, hogy a 25 és 35 év közötti fiatal felnőttek körében növekszik a feledékenység előfordulása.Az elektronikus eszközök gyakori használata csökkenti az agy kihasználtságát. A számítógépek használata csökkenti az agyi aktivitást és a véráramlást, rontja az agy működését és memóriaromlást okoz. Ez akár átmeneti memóriaromlást is okozhat. A feledékenység megelőzése és kezelése: eddzen a memóriáját és a testét! A feledékenységre nincs természetes csodaszer. A megelőzéshez azonban meg lehet határozni a kiváltó okokat, illetve az életmód megváltoztatásával enyhíteni lehet a tüneteket.1. Fedezze fel az agyi memóriaképzést: Foglalkozzon szorgalmasan az elméjével – „használd vagy elveszíted” örök igazság marad. Tartson fenn élénk érdeklődést új témák iránt, majd konszolidálja az emlékeket és törekedjen a kiterjedt fejlődésre. Ez összpontosítja a mentális energiát, aktívvá teszi az agysejteket és lassítja az öregedést.Fontos dolgok jegyzetfüzetbe vagy post-it cetlikre való feljegyzése, bevásárlólisták vagy kirándulási útvonalak összeállítása, valamint a fontos feladatok dokumentálása mind értékes memóriaedző gyakorlatok. Ezenkívül az asszociáció és a kategorizálás is jó memóriaedző szokások.
2. A fizikai és mentális egészség megőrzése: A pozitív érzelmi állapotok elősegítik az idegrendszer és az összes szerv és rendszer harmonikus együttműködését, optimalizálva a fiziológiai anyagcserét. Ez pedig fokozza az agysejtek vitalitását és jelentősen javítja a memória működését.A rendszeres testmozgás szabályozza és javítja az agy izgalmi és gátló folyamatait, elősegíti az agysejtek anyagcseréjét és késlelteti az agy öregedését. A helyes életmód kialakítása elengedhetetlen, mivel az agy belső biológiai órája rendszerességet igényel, hogy megakadályozza a zavarokat és az egyensúlyhiányt. Az étrend szempontjából a rossz memória elsődleges okai a cukros és sós ételek, míg a vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása javíthatja a memória működését.
A feledékenység valóban nem egy rettenetes betegség, de az abból fakadó depresszió, szorongás vagy csökkent önbizalom sokkal károsabbnak bizonyulhat. A feledékenység megértése lehetővé teszi számunkra, hogy megfelelően kezeljük azt, és aktívan módosítsuk gondolkodásmódunkat, hogy megakadályozzuk, hogy zavarja munkánkat és mindennapi életünket.