Amikor Chen Shimei visszavonult tudós volt a vidéken, még nem volt igazi férfi, mert még nem próbálták ki a kísértések.Később, miután a császári vizsgákon első lett, és megismerkedett a fővárosban a hercegnővel, igazi férfivá érett. Azonban, képtelen ellenállni a hatalom és a szépség csábításának, gonosztevővé vált. Békeidőben a férfiakat ritkán érik olyan kísértések, amelyek élet-halál kérdései vagy háborúk, inkább enyhébb kísértések, mint a lehetőségek, a státusz, a gazdagság és a szép nők.Ilyen körülmények között egy magabiztos, gátlástalan, érett és merész férfinak bátorsággal kell kijelentenie: nem félek a kísértéstől!
Két hihető kifogás a kísértés előtt
A férfiak arra születtek, hogy kiállják a kísértés próbáját, mert az mindenhol leselkedik rájuk! A férfiaknak ugyanis fejlődniük kell; azonban amikor nem tudnak elkerülni a kísértést, gyakran két hihető kifogáshoz folyamodnak: az egyik az, hogy „egyszerűen túl gyenge a szívem”;A második: „Melyik kandúr nem lop halat?” – csupán „elköveti azt a hibát, amelyet az összes férfi elkövet világszerte”. Az ürügyek azonban ürügyek maradnak, nem pedig igazolások.
Az emberi történelem és kultúra során a férfiak túlnyomórészt a „kísértett” félként jelennek meg, ami azt mutatja, hogy ez a velük született kötelességük! Őszintén szólva, Ádám soha nem bánta meg a kígyó kísértését, mert a kísértés tanította meg neki először a szégyent és a szemérmet.Az emberek örömmel fogadják a kísértést, elsősorban annak gyönyörű vizuális hatása miatt. Felébreszti azt, ami már eleve bennünk lakozik – a vágyat, az akaratot vagy az erkölcsöt. Ha félsz tőle, akkor vagy bűntudatot táplálsz, vagy nincs önbizalmad. Az emberek „kísértésnek kitett lényekként” születnek, és egész életükben próbáknak vannak kitéve; így a kísértés csupán egy kötelező lecke számukra.
A kísértést romboló erőnek nevezni egyértelműen túlzás, mert immunitásunk megnőtt. Ellentétben Chen Shimeivel, aki először lépett be a városba – ahol minden új és érdekes volt, ezért sebezhetővé tette a kísértésnek –, mi most már megerősödtünk. Ha kísértések között nősz fel, nem ájulsz el a kulcscsont látványától, nem vérzik az orrod a comb pillantásától, és nem kapkodsz levegő után a pénz látványától.
A kísértés folyamatosan teszteli az ember érzelmi intelligenciáját.
Nincs olyan igazi férfi, aki ne szeretné a kísértést, hacsak nem álszent. Néhányan félnek a kísértéstől, mert kételkednek a saját akaraterőjükben, de erős erkölcsi érzékük van; az igazi gazembernek vagy csirkefogónak nincs ilyen lelkiismeret-furdalása.
A kísértés egyfajta létezésmód ebben a csillogó világban. Egy templom előtti pázsiton egy tábla áll, amelyen ez áll:Ha belefáradtál a kísértésbe, gyere be! Alatta piros rúzsban egy másik sor olvasható: „Ha nem fáradtál bele, hívd a XXX-et Manhattanben!” Az angyalok szentek, ellentétben az ördögökkel; ne félj a kísértéstől, mert az azért létezik, hogy próbára tegye a jó és a rossz közötti harcot bennünk.A pszichológusok szerint egy csoport gyermek közül az rendelkezik a legmagasabb érzelmi intelligenciával, aki a végsőkig képes ellenállni a karnyújtásnyira lévő csokoládé elérésének. Ők rendelkeznek a legerősebb önkontrollal, és valószínűleg ők érnek el a legtöbbet az életben. A kísértés lehet csapda, motiváció forrása, vagy akár lehetőség is. Az embereknek a kísértéssel szembesülve azt kell tenniük, amit az útátkelés szabályai előírnak: megállni, körülnézni, majd továbbmenni.
A kísértés által áthatott férfiak
Andy Lau tartós varázsa, amelynek köszönhetően huszonéves korától közel ötvenéves koráig megőrizte idol státuszát, szilárd elszántságából fakad. A szórakoztatóipar tele van csábításokkal, ő azonban minden kísértést könnyed eleganciával hárított el.
Kr. e. 44-ben Marcus Antonius uralkodott a Nyugat-Római Birodalomban, amelyhez Egyiptom is tartozott.Utazásai során Kleopátra szépségének és a hódítás csábításának engedett. Kleopátra sürgetésére hadjáratot indított a Keleti Római Birodalom ellen. A hős egy döntő csatában vereséget szenvedett, és egy évvel később öngyilkos lett. Halála előtt az égre mutatott, és így sóhajtott fel: „A halálba csábítottak!”
Minél nagyobb az ember ereje az emberi gyengeségek ellenállásában, annál nagyobb a siker esélye. A későn kelés, az éjszakai munkavégzés, a késő esti nassolás, a dohányzás – ezek mind káros szokások, amelyek a kísértésnek való engedésből fakadnak. A lényeg az ember önfegyelmezésének próbája. Wang Yung-ching, Tajvan üzleti mágnája, annak ellenére, hogy 86 éves, még mindig minden reggel fél hatkor kel, hogy 5000 métert fusson, és ezt a rutint évek óta tartja.Ez az önfegyelem. Ezzel az erővel bárki ellenállhat minden kísértésnek, beleértve a késő kelés csábítását is.
Azok, akik ellenállnak a kísértésnek, békét találnak; azok, akik engednek neki, belső fájdalmat hordoznak magukban. Mindenki tudja, hogy a kísértés létezik, de vannak, akik áldozatul esnek neki, míg mások kiállják a próbát – végső soron a szellem kerül próbára.