A haj napi mosása úgy tűnhet, hogy maximalizálja a tisztaságot, de valójában káros a hajra. Először is, a sampon gyakori használata károsítja a hajat. Másodszor, bár a napi mosás megtisztítja a hajat, egyúttal eltávolítja a fejbőr természetes védőolajait is. Ez megfosztja a hajat és a fejbőrt a velük született védekező képességüktől, ami jelentősen rontja a haj egészségét. Ezért általában elegendő minden második nap mosni a hajat.
2. Ajánlatos-e reggel mosni a hajat?
A reggeli hajmosás nem ajánlatos. Ébredés után a vérkeringés még nem tért vissza a normális szintre, hanem meglehetősen lassú. Reggel hajmosáskor a fejbőr érzékenysége miatt a víz hatására a vérkeringés hirtelen felgyorsulhat. Ez a hirtelen vérkeringés-növekedés kellemetlen érzést okozhat a fejben.
Ez különösen problémás a hideg téli reggeleken. Mosás után a haj jelentős mennyiségű nedvességet tart vissza. Ha ezt a nedvességet nem szárítják meg alaposan, és a fejbőr pórusai a mosás után nyitottak maradnak, a víz könnyen behatolhat a pórusokba. Ezáltal a fej és az agy érzékenyebbé válik a szél hidegére, ami megfázáshoz vagy fejfájáshoz vezethet.A reggeli hajmosás továbbá ízületi fájdalmakat vagy akár izomzsibbadást is okozhat.
Ha szokásosan este vagy reggel mossa a haját, akkor mielőtt kimozdul, gondoskodjon róla, hogy a haját alaposan megszárítsa törülközővel vagy hajszárítóval. Különös figyelmet fordítson a test és a haj megszárítására fürdés után, hogy megakadályozza a hideg és a nedvesség bejutását a testbe, ami fejfájáshoz, nyak-, derék- és hátfájáshoz vezethet, vagy akár más betegségeket is kiválthat.
3. Ajánlatos-e este hajat mosni?
Este nem ajánlatos hajat mosni. Az éjszakai magasabb környezeti páratartalom miatt a haj nehezen szárad meg teljesen. Alvás közben a maradék nedvesség a párna alatt reked, ami megakadályozza a szellőzést és a száradást. Ennek következtében ez a nedvesség kizárólag a testhő hatására párolog el, ami folyamatosan károsítja a fejbőrt és kellemetlen érzést okoz.
Este is meg lehet mosni a hajat, ha lefekvés előtt alaposan megszárítjuk. Az anyagcsere során a test folyamatosan hőt termel a hőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a hő a véráramon keresztül jut el a test felszínére, és sugárzás, vezetés, konvekció és párolgás útján távozik a testből.
Az erős fizikai ellenállással rendelkező egyének normális hőszabályozó funkciókkal rendelkeznek. Az alkalmazkodás révén a hőtermelés és a hőelvezetés folyamata egyensúlyban marad. Vagyis amikor a test hőmérséklete csökkenni kezd, a hőtermelés nő, míg a hőelvezetés csökken, így a test hőmérséklete 37 °C körül marad. Azonban azoknál, akiknek gyengébb a fizikai ellenállásuk, a test automatikus hőszabályozó képessége és a normális hőmérséklet fenntartása károsodik. Ennek következtében a hidegnek való kitettség – akár az egész testet, akár egy bizonyos területet érinti – könnyen megfázáshoz vezethet.