A távolság szépséget teremt, a rejtély pedig mély szépséget. A férfiakat vonzó női tulajdonságok közül – szépség, aranyosság, érzékiség, gyengédség, rejtélyesség – a rejtélyesség kétségkívül az első helyen áll.Nagyon csodálom a Hóországot. Ebben a szívszorítóan gyönyörű regényben Kawabata két, egymástól markánsan eltérő fiatal nőt ábrázol: a szenvedélyes, őszinte Kumikót és a rejtélyes, hallgatag Yokót – az egyik a tiszta szépséget, a másik a melankolikus kecsességet testesíti meg.
A férfi főszereplő, Shimamura, egy fiatal táncos, Kōko iránti vonzalma és Yōko iránti kimondatlan csodálata között vergődik. Bár Yōko csak ritkán jelenik meg a történetben, Shimamura gondolatai folyamatosan körülötte forognak. Miért? Mert ő testesíti meg a leírhatatlan, mély szépséget – a japán hagyományos esztétikai érzékenység lényegét.
A regény azzal kezdődik, hogy Shimamura egy havas estén vonattal utazik a havas vidékre. Unottan ül az ablak mellett, amikor hirtelen meglátja egy lány szemét a üvegben tükröződni – ez az első pillantása Yoko-ra.
A nő vonzereje nem elsősorban a szépségében rejlik, hanem a titokzatosságában. Miért kedvelik a legtöbb szerelmes férfi a hosszú hajat? A koromfekete haj fátylat képez, eltakarva a nő arcának felét, és felkeltve a férfi vágyát, hogy felfedje, mi rejlik alatta. Ezzel szemben sok férfi retteg attól a pillanattól, amikor a nő házasság után levágatja a haját, meghízik, zsörtölődővé válik és abbahagyja a munkát.
A férfiak számára a nők örökre rejtélyesek, különösek és kiszámíthatatlanok maradnak – mint a macskák, mint a rókák. Hogyan lehetne másképp megmagyarázni, hogy miért nevezik minden csábítóan szép nőt rókaszellemnek?
Az ilyen ellentétek a férfiak nők iránti érzéseiben általános ambivalenciát szülnek: egyrészt attól tartanak, hogy erőüket elnyerik, vagyonukat elragadják, vagy hogy egy nő rejtélyes vonzereje – egy feneketlen mélység – teljesen elnyeli őket. Ez különösen nyilvánvaló a klasszikus kínai irodalomban, ahol a hősi alakokat gyakran „testies vágyaktól mentesnek” ábrázolják.
A veszély ugyanis kihívást és izgalmat jelent – nem lehet elkapni egy tigriskölyköt anélkül, hogy belépnénk a barlangjába. Amikor két nő, akiket démonok üldöztek és sarokba szorítottak, véletlenül találkozott egy istennővel, aki megparancsolta nekik, hogy mutassák meg nemi szerveiket, engedelmeskedtek. Ez a cselekedet elriasztotta a démonokat. A mese tartós népszerűsége azt mutatja, hogy mind a kínai, mind a japán kultúrában a nő legrejtélyesebb testrésze végtelenül halálos erővel bír.
Ez összhangban van Freud A szerelem pszichológiája című művében kifejtett elemzésével, amely megmagyarázza, miért vonzódnak a férfiak ellenállhatatlanul a „veszélyes, rossz nőkhöz”.