A városi élet tempójának gyorsulásával ez az érzés a felhalmozódott stresszből fakad, szorongást vagy feszültséget okozva. Ennek következtében az egyének megmagyarázhatatlan félelmet érezhetnek a zárt terekkel szemben – például liftekkel, fürdőszobákkal vagy tárolóhelyiségekkel –, amely állapotot klausztrofóbiának neveznek.A városi lakosok stresszes élete táplálja ezt a félelmet, ami pánikot, szédülést és egyéb mellékhatásokat okoz a szenvedőknek – akár a közelgő halál érzését is –, ami súlyosan zavarja a személyes életüket. Ezért a klausztrofóbiára figyelmet kell fordítani. Hogyan lehet enyhíteni ezt az állapotot?
Ne támaszkodjon túlzottan magas elvárásokkal magával szemben
A modern emberek gyakran támasztanak irreális elvárásokat magukkal szemben, ami gyakran hozzájárul ehhez az állapothoz. A tökéletességre való törekvés és a túlzottan ambiciózus célok kitűzése szorongást és bizonytalanságot okozhat, ami túlzott aggodalmat eredményez mások véleménye iránt, és a megerősítés folyamatos keresését, ami végül elhomályosítja az ember valódi énjét. Fogadja el a jelenlegi körülményeket, és ne aggódjon mások véleménye miatt. Minél jobban fél a hibáktól, annál tehetetlenebbnek érzi magát.
Szembenézz bátran a helyzetekkel
A klausztrofóbiában szenvedők gyakran éreznek késztetést arra, hogy elmeneküljenek a nyilvános helyekről, és gyakran elkerülik a konfrontációkat, mert félnek a kínos helyzetektől.Az elkerülés azonban nem enyhíti a szorongást. Éppen ellenkezőleg, megerősíti a gyávaság és az önvád érzését, fokozva a jövőbeli találkozásoktól való félelmet. Ráadásul a folyamatos elkerülés lehetetlen. A társadalomban való élethez emberi interakcióra van szükség; előbb-utóbb szembe kell néznünk ezekkel a helyzetekkel.
Szisztematikus deszenzitizáció
Ez a jelenleg rendelkezésre álló legbiztonságosabb és leghatékonyabb viselkedésterápia a klausztrofóbia kezelésére. Az orvos fokozatos félelemskálát állít fel, és fokozatosan teszi ki a beteget a félelmetes tárgyaknak vagy környezetnek. Ez a fokozatos érzékszervi kitettség csökkenti a stimulussal kapcsolatos félelem intenzitását, és végül a tünetek teljes megszűnéséhez vezet.
Kezdetben a terapeuta alacsonyabb szintű edzésen vezeti át a beteget, például metróállomásra lépés és a félelem és szorongás kezelésének megtanulása. Ezután a vezetőfülkéhez való közeledés, a fülkébe való belépés, a vonat elindítása és az alagutakban való haladás következik – lépésről lépésre leküzdve a félelmet. Súlyos esetekben egyidejűleg szorongáscsökkentő gyógyszert is felírhatnak.
Tartson szünetet magának
Meneküljön el a városi dzsungelből.Használja ki a szabadidejét, hogy elmerüljön a természetben. Sokan szokásosan bent maradnak a szünetekben, tévét néznek, interneteznek vagy játszanak. Még ha kimozdulnak is, gyakran csak bevásárlóközpontokban vagy szupermarketekben sétálgatnak szabadidejükben. Ha kilép ebből a beton dzsungelből, és pár napot egy közeli városban tölt, az kétségtelenül ellazítja a mindennapi munka által megfeszített idegeket. Adjon pihenőt a vizuális és térbeli észlelésének.