Az orr az egész arc központi támaszának számít. Ha valaki nem elégedett az orra megjelenésével, gyakran az orrplasztika az első megoldás, amit fontolóra vesz. Mivel az orrplasztika jelentős sebészeti beavatkozás, vele járnak bizonyos kockázatok. Melyek ezek a potenciális kockázatok? Nézzük meg közelebbről!
Fontos tudni, hogy minden kozmetikai beavatkozás kockázattal jár, csak azok súlyossága különbözik egymástól. Az orrplasztikával kapcsolatos kockázatok általában esztétikai jellegűek. Az Amerikai Plasztikai Sebészek Társaságának statisztikái szerint az orrplasztikai beavatkozások 10%-a utólagos műtétet vagy korrekciót igényel. Tehát pontosan milyen kockázatokkal jár az orrplasztika? Vizsgáljuk meg őket.
1. Orr aszimmetria vagy eltérés
Ez a komplikáció néha előfordul az orrplasztika során, amelynek kialakulását a sebész szakértelme, a páciens anatómiája és a műtét utáni ápolás befolyásolja. Még a tapasztalt szakemberek is hibázhatnak. A plasztikai sebészek az ilyen műtét utáni tökéletlenségeket „orrplasztika utáni másodlagos deformitásoknak” nevezik. Ha a hiba szembetűnő, korrekciós műtétre lehet szükség a szilikon implantátum eltávolításához, a szerkezet finomításához vagy az anyag cseréjéhez.
(1) Korrekciós műtét
Ha az orr profilját le kell csökkenteni, rövidíteni, keskenyíteni vagy kiegyenesíteni, és szilárd szilikont használtak, az implantátumot eltávolíthatják, a problémát megoldhatják, majd a kívánt forma elérése után az implantátumot visszahelyezhetik. Ez a beavatkozás egyszerűbb, mint az első műtét, és általában minimális posztoperatív duzzanatot okoz, mivel a műtéti alagút sértetlen marad.
(2) Cseréje
A magasság növelése, a rövid orr meghosszabbítása vagy a keskeny orr kiszélesítése érdekében a régi implantátumot el kell távolítani és újakkal kell kicserélni. Az orrplasztikai implantátumot általában előzetesen a műtőasztalon kívül formázzák, sterilizálják, majd a műtét során beültetik (minimális vagy egyáltalán nem szükséges beállítás). Ez a megközelítés két előnnyel jár: rövidebb műtéti idő és bőséges előkészület a műtőasztalon kívül a precíz formázáshoz.A páciens a sebész mellett ül, aki a illeszkedést figyelve formálja az implantátumot. A modellt a páciens orrára helyezik, hogy megvizsgálják az illeszkedést, és addig ismételhetik a módosításokat, amíg az eredmény kielégítő nem lesz. Implantátum cseréje esetén az eredeti szerkezet nem látható, ezért a sebésznek nehéz meghatározni a szükséges formát. Ezért tanácsos, hogy a páciens hozza magával a műtét előtti fényképeket, hogy azok segítsék a formázási folyamatot.Ellenkező esetben a műtét során ki kell venni a régi implantátumot, hogy láthatóvá váljon az eredeti forma a későbbi tervezés és formázáshoz. 2. Orrszövet-nekrózis Bár szilárd szilikon implantátummal végzett orrplasztika után soha nem fordul elő kiterjedt orrszövet-nekrózis, helyi fekélyek és nekrózis előfordulhatnak, elsősorban a sebész elégtelen tapasztalata miatt:
1. Ha az implantátum hegyét túl élesen, nem pedig simán formálják, és ez túlzott feszültséggel párosul, a bőr elvékonyodik és könnyen megrepedhet. Ha a páciens ezt figyelmen kívül hagyja (nem keresi fel azonnal orvosát), az a bőr perforációjához és a szilikon kitettségéhez vezethet.
2. A túl magas implantátum túlzott feszültséget okoz az orrgerinc bőrén, ami ischaemiás nekrózishoz és fekélyesedéshez vezet.
3. A fertőzés nem kezelése, ami fekélyesedéshez vezetett – ez a rhinoplasztika legsúlyosabb szövődménye. Az ilyen problémák teljes mértékben megelőzhetők, ha mind a sebész, mind a páciens óvatos és körültekintő.
Ezeket a kockázatokat figyelembe véve, még mindig szeretne rhinoplasztikát végeztetni? Ha valóban így dönt, akkor dicséretre méltó az elszántsága. Mindazonáltal továbbra is elengedhetetlen, hogy akkreditált kórházakat és sebészeket válasszon, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a rhinoplasztika terén.