Allergiás reakciók: Tejallergia
Az anyatej a emlősök életeleme, amely az újszülöttek elsődleges táplálékát képezi. A szarvasmarhák emlőmirigyeiből nyert tehéntej táplálkozási szempontból gazdag és szinte tökéletes élelmiszer. Faji tényezők, egyéni hajlamok és egyéb szempontok miatt azonban egyesek tejérzékenységet vagy allergiás reakciókat mutathatnak, ami potenciálisan kapcsolódó betegségeket válthat ki.
Az élelmiszer-allergia a bevitt élelmiszer által kiváltott abnormális immunválasz, amely megzavarja a fiziológiai funkciókat és potenciálisan szöveti károsodást okozhat, ezáltal számos klinikai tünetet kiváltva.
Egyesek tejallergiában szenvednek, amelynek tünetei közé tartozik a hasmenés és a hasi fájdalom a fogyasztás után, azonban ez nem jelent laktózérzékenységet.Ezeknél az egyéneknél a tej összetevői allergénekként hatnak, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Általában a fehérjéket a bél enzimek felszívódás előtt aminosavakra bontják. Azonban a fehérjék nyomnyi mennyisége megkerülheti az emésztést, és emésztetlenül juthat a véráramba, ahol allergénekként ismeri fel őket a szervezet. A tej többféle fehérjét tartalmaz, az allergiás reakciót kiváltó küszöbérték 30 milligramm alatt van, és néha akár 1 milligramm alatt is lehet.
A tejallergia esetén az első fogyasztáskor bizonyos fehérjék stimulálják a limfocitákat, hogy immunglobulin E-t (IgE) termeljenek. Ez a folyamat, amelyet szenzibilizációnak neveznek, nem vált ki azonnal allergiás reakciót.A későbbi fogyasztás során ezek a fehérjék az IgE-vel kötődnek, és új anyagot képeznek. Ez az anyag stimulálja a szervezetben található hízósejteket és bazofileket, hogy gyulladásos mediátorokat, például hisztamint bocsássanak ki. Ez az eljárás irritálja a gyomor-bél traktust, hasi fájdalmat, puffadást vagy hasmenést okozva.Légúti tüneteket, például asztmát is kiválthat. A bőrre hatva növeli az erek áteresztőképességét, ami folyadék és vörösvérsejtek szivárgását okozza, ami csalánkiütést vagy ekcémát eredményez. Az emberi bélben hatalmas számú baktérium, vírus és elfogyasztott élelmiszer található, amelyek mindegyike antigénként hat.Az egészséges egyének azonban erős bélnyálkahártya-immunbarrierrel rendelkeznek, amely megakadályozza az antigének bejutását, vagy szabályozza a szervezet immunválaszát a behatoló antigénekre. Ha ezek a nyálkahártya-barrierek meggyengülnek vagy meghibásodnak, az antigének behatolhatnak a szervezetbe, kiváltva az antitesttermelést. A hízósejtek és a bazofilek felületén nagy affinitású receptorok találhatók; a megfelelő antigénekkel való érintkezés különböző allergiás állapotokat vált ki, amelyek a gyomor-bél traktust, a légzőrendszert vagy a bőrt érintik.A lenyelés és a tünetek megjelenése közötti időintervallum alapján az élelmiszer-allergiák azonnali vagy késleltetett reakcióknak minősíthetők. Az azonnali reakciók általában az allergén élelmiszerek fogyasztását követő két órán belül jelentkeznek, és általában súlyosabbak. A késleltetett reakciók általában a lenyelés után néhány órával vagy nappal jelentkeznek, és viszonylag enyhébb tünetekkel járnak.Hogyan lehet megkülönböztetni a laktózérzékenységet a tejallergiától? Bár mindkét állapot hasonló tüneteket okoz, mint például puffadás, hasi fájdalom és hasmenés, alapvető mechanizmusuk jelentősen eltér. A tejallergia emellett allergiás tünetekkel is jár, mint például bőrviszketés, csalánkiütés, ekcéma, allergiás nátha, valamint gyakran nyálkát és vért tartalmazó széklet.A tejallergia az élelmiszer-antigénekre adott immunválasz, míg az élelmiszer-intolerancia abból ered, hogy a szervezet nem képes alkalmazkodni bizonyos élelmiszer-összetevőkhöz. Nem jár antitesttermeléssel, és nem vált ki immunválaszt, így nem immunmediált állapotnak minősül. A tejfogyasztás utáni gyomor-bélrendszeri panaszok hidrogén-légzéses teszt vagy vizelet galaktózkoncentrációjának mérése segítségével értékelhetők a laktózintolerancia megerősítésére.
Tejallergia esetén a táplálék-specifikus IgE antitestek szérumszintje általában jelentősen emelkedik, és a bőrpróba pozitív eredményt ad. A tejallergia nem fertőző, de bizonyos genetikai hajlamot mutat. Ha a szülők allergiásak egy bizonyos táplálékra, gyermekeiknél is nagyobb a valószínűsége annak, hogy allergiásak lesznek arra a táplálékra. A kutatások szerint a tejallergia előfordulási gyakorisága átlagosan 2% és 5% között van.A csecsemőknél a tehéntejallergia előfordulási gyakorisága 2%, ha egyik szülőnek sincs allergiás előzménye. Ez 20%-ra emelkedik, ha az egyik szülő allergiás, 43%-ra, ha mindkét szülő allergiás, és akár 72%-ra is, ha mindkét szülő ugyanazon specifikus allergiával rendelkezik. A csecsemőknél az érzékenység kialakulásának körülbelül 1–2%-a a terhesség alatt a magzati véráramban található élelmiszer-antigéneknek való kitettség miatt következik be.Az anyatejben található élelmiszer-antigének is érzékenységet okozhatnak a csecsemőknél. Az anyatej nyomokban emésztetlen vagy részben emésztett tejfehérjéket tartalmazhat, amelyek a csecsemő bélnyálkahártyáján keresztül a nyirokcsomókba juthatnak. Az allergiára hajlamos csecsemőknél ezután allergiás tünetek jelentkezhetnek. Egy-két éves korra ezek a tünetek eltűnhetnek vagy enyhülhetnek. Az érintett személyek körülbelül egyharmada gyermekkorában is tejallergiával küzd.A felnőtteknek csak 0,1–1%-a szenved tejallergiától vagy tartós érzékenységtől. Egy tanulmány hat éven át követte 100 olyan gyermeket, akiknél provokációs teszt segítségével tejallergiát állapítottak meg. Az eredmények szerint 28% 2 éves korára toleranciát fejlesztett ki, ez az arány 4 éves korára 56%-ra, 6 éves korára pedig 78%-ra emelkedett.Csak 22% -uk maradt tejallergiás. Ez azt mutatja, hogy bár egyesek tejfogyasztás után allergiás reakciókat tapasztalnak, a tej allergiák „bűnösének” minősítése túlzás, amelyet nem szabad könnyen elfogadni.
A tej egy β-laktoglobulin nevű anyagot tartalmaz, amely erős allergén. Bizonyos allergiás alkatú egyének tejfogyasztás után allergiás tüneteket mutathatnak.Az élelmiszerekben található allergének keresztreaktív allergiákat is kiválthatnak, ami azt jelenti, hogy az egyik élelmiszerre allergiás személyek reagálhatnak egy másik, ugyanazt az allergént tartalmazó élelmiszerre is. Ez magyarázza, hogy a tehéntejre allergiás személyek miért reagálhatnak a kecsketejre, állati bőrre, húsra vagy tojásra is. A tehéntejallergia növelheti az egyéb élelmiszerallergiákra való hajlamot.
A tejallergia kezelésének módszerei: Helyettesítsük alternatív termékekkel, például szójatejjel vagy szójabázisú italokkal (szójababból készült, laktózt és tejfehérjét nem tartalmazó italok). Csecsemők számára az anyatej marad a legjobb táplálék, ezért legalább hat hónapig kizárólagos szoptatást ajánlunk.Az allergiás családi anamnézissel rendelkező nőknek terhesség és szoptatás alatt kerülniük kell ezeknek az allergén élelmiszereknek a fogyasztását, hogy megelőzzék a magzat érzékenységét. Az allergiás alkatú nőknek terhesség alatt minimálisra kell csökkenteniük az allergén kiváltó tényezőknek való kitettségüket. Az élelmiszer-allergéneknek egyértelműen fel kell tüntetniük az összetevők listáján. Az Egyesült Államok vonatkozó szabályozást hozott létre (a 2004. évi élelmiszer-allergének címkézéséről és a fogyasztók védelméről szóló törvény). Akut anafilaxiás sokk esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.Körülbelül három évig tartó bizonyos élelmiszerek mellőzése után kis mennyiségű próbaadagokat lehet fogyasztani; egyes betegeknél az allergiás tünetek már nem jelentkeznek. Ez azért fordulhat elő, mert a szervezetben fokozatosan lebomlottak az eredeti élelmiszer-allergénekkel szembeni antitestek.