A rák, ez az ember egészségét fenyegető félelmetes betegség, már nem ismeretlen számunkra. Az adatok szerint Kínában évente körülbelül 3,8 millió új rákos esetet regisztrálnak, és körülbelül 2,29 millióan halnak meg ebben a betegségben, ami azt jelzi, hogy mind az előfordulási, mind a halálozási arány emelkedő tendenciát mutat. Azonban nem kell megrémülnünk a rák puszta említésétől.A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a proaktív megelőzés, a korai szűrés és a szabványosított kezelés jelentősen csökkenti a rák előfordulási és halálozási arányát. Ma a rák elleni küzdelemben keringő nyugtalanító pletykákkal foglalkozunk.
Első mítosz: A rákellenes ételek fogyasztása megelőzi a rákot
Az igazság: Bár bizonyos ételek valóban tartalmaznak rákellenes vegyületeket, kizárólag ezekre támaszkodni a rákmegelőzésben nem reális! Vegyük például a brokkolit, amelyet régóta „rákellenes szupersztárnak” tartanak. Kutatások szerint ahhoz, hogy a brokkoli fogyasztása jelentős rákellenes hatást érjen el, naponta körülbelül 5,4 fontot kellene enni belőle.Az ilyen túlzott fogyasztás valószínűleg táplálkozási egyensúlyhiányhoz vezetne, mivel kiszorítaná az egyéb ételeket, ami végső soron káros hatással lenne az egészségre. Így a rákellenes ételekre való kizárólagos támaszkodás nem képes megelőzni vagy leküzdeni a rákot. 2. mítosz: A sugárterápia olyan, mint a sütés elektromossággal, károsítja a testet>Igazság: A sugárterápia egy gyakori rákkezelési módszer, amely sugárzással pusztítja el a rákos sejteket. Esetenként a besugárzott területen és a szomszédos szervekben sugárterápiás reakciók jelentkezhetnek, például bőrpír, hólyagok, vagy akár a besugárzott bőr károsodása. Egyes betegeknél a későbbi szakaszokban helyi pigmentáció alakulhat ki, míg másoknál étvágytalanság, hányinger és hányás jelentkezhet. Megfelelő orvosi kezeléssel ezek a tünetek általában tartós szövődmények nélkül megszűnnek.A sugárterápiás technológia fejlődése, különösen az elmúlt két évtizedben, gyors fejlődést hozott a számítógépes technikák, a nagyfelbontású képalkotás és a sztereotaktikus technológiák terén. Ezek az innovációk előtérbe helyezik a pontos célzást, a gondos tervezést és a pontos adagolást, így a sugárterápia egyre biztonságosabbá válik, és csökkennek a mellékhatások. Így a sugárterápia a három fő rákkezelési módszer egyikévé vált, hasonlóan egy láthatatlan „sebészi szikéhez”.
3. mítosz: A tojás „hőtermelő” élelmiszer, amelyet a rákos betegeknek kerülniük kell
Az igazság: Tudjuk, hogy a gyors fogyás a rák egyik tünete, amely a betegség krónikus, legyengítő jellegéből fakad. A tumorsejtek szaporodásuk során jelentős mennyiségű tápanyagot igényelnek, ami tápanyaghiányhoz, sőt önfogyasztáshoz vezet. Következésképpen a rákos betegeknek többféle tápanyagra, többek között fehérjére is nagyobb szükségük van, mint az egészséges embereknek.A tojás könnyen felszívódó és hasznosítható, kiváló minőségű fehérjét tartalmaz. Így a rákos betegek tojást fogyaszthatnak a test táplálására, a fizikai állapot javítására és a rákellenes képességek erősítésére. Ajánlatos a tojást főzve vagy levesben tálalni. Kutatások szerint a héjában főzött tojás fehérje emészthetősége 99,7%, ami azt jelenti, hogy a szervezet szinte az összes tápanyagot felszívja és hasznosítja.
Negyedik mítosz: A daganatok éheztetése az étkezés csökkentésével
Az igazság: Korábbi cikkek azt állították, hogy a rákos sejtek cukorból táplálkoznak, ezért azt tanácsolták a betegeknek, hogy korlátozzák a cukorbevitelüket, vagy akár csökkentsék az étkezésüket, hogy éheztessék a rákos sejteket. A valóságban azonban a daganatos sejtek több glükózt és más tápanyagot tudnak felszívni, mint az egészséges sejtek.A rák egy krónikus, legyengítő betegség. A rákos betegeknek több tápanyagra van szükségük, hogy kielégítsék a szervezet igényeit és leküzdjék a betegséget. Az étkezés korlátozása nem csak hogy nem éhezteti ki a rákos sejteket, hanem rontja a beteg táplálkozási állapotát, gyengíti az immunrendszerét és akadályozza a rák kezelését. Természetesen a cukorbevitel mérsékelt csökkentése segíthet megelőzni az elhízást és az azzal összefüggő szív- és érrendszeri vagy endokrin betegségeket. Ötödik mítosz:A rákos fájdalomcsillapítók függőséget és súlyos mellékhatásokat okoznak Igazság: A rákos fájdalom esetén a gyógyszereket szükség esetén kell alkalmazni, elsősorban két okból. Először is, a rákos betegek kezelésének egyik legfontosabb célja az életminőség javítása. A fájdalom nemcsak a mindennapi tevékenységeket és az életminőséget rontja, hanem szorongást is kivált, ami étvágytalansághoz, álmatlansághoz és különböző mértékű pszichológiai distresszhez vezet. Ez elkerülhetetlenül rontja az immunrendszer működését, és ezzel súlyosbítja az állapotot.Másodszor, az orvosok által felírt fájdalomcsillapítók két fő kategóriába sorolhatók. Az egyik típus a központi idegrendszer opioid receptoraira hat, és általában opioid fájdalomcsillapítóknak nevezik; ezek a fájdalomcsillapítók függőséget okozhatnak.A másik kategóriába a nem opioid fájdalomcsillapítók tartoznak, amelyek nem járnak függőség kockázatával. Klinikailag ezeket általában „nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereknek” (NSAID-ok) nevezik, mint például az aszpirin, az ibuprofen és a paracetamol. Ha a beteg fájdalma kezelhető, az orvosok nem opioid fájdalomcsillapítókat írhatnak fel. Még opioid fájdalomcsillapítók adagolása esetén is a szakmai orvosi útmutatások betartása biztosítja, hogy ne legyen függőség kockázata.