A karrier egy személy szakmai pályafutását foglalja magában, utalva az egész életen át tartó, a foglalkozással kapcsolatos viselkedések és tevékenységek folyamatos folyamatára, valamint a kapcsolódó attitűdökre, értékekre, törekvésekre, a szerepek, pozíciók, munkateljesítmények és a szakmai ideálok megvalósításának alakulására. A karrier egy dinamikus folyamat, amely önmagában nem határozza meg a szakmai sikert; minden dolgozó személynek megvan a saját karrierpályája. Mindenkinek a karrierje során elkerülhetetlenül több jelentős akadályba ütközik.
Az első akadály: az „átmeneti szakasz”
A munkaviszony első 1-3 éve a legnehezebb átmeneti szakaszt jelenti: még nem rendelkezik a diplomás „naivitásával”, de már nem is a négy-öt éves tapasztalattal rendelkező „önellátó” magabiztosságával. „Félig tele, félig üres” állapotban találja magát, ahol tudása még nem teljesen megalapozott és nem is elég fejlett. Ezért ebben az időszakban a munkahelyváltás jelentős nehézségekkel jár.
Ebben a fázisban a legfontosabb kérdések a következők: „Ki vagyok én?” és „Mit tudok csinálni?” A zavar forrása az önbizalom és a társadalmi tapasztalat hiánya. Ebben az időszakban nem tanácsos könnyelműen állást váltani. Éppen ellenkezőleg, ha most viszonylag „csendes” maradsz, gyakran értékes munkatapasztalatokat gyűjthetsz és nyugodt hozzáállást alakíthatsz ki a munkavállaláshoz – ez az első ilyen időszak az életedben, amikor a tanulásról a munkavállalásra állsz át. A „munkahelyváltás” szokása gyakran ebben a fázisban gyökerezik meg, amikor az emberek nehezen tudnak letelepedni.
A karrier második akadálya: a „karrierformálás” szakasza
3-5 év munkaviszony után fokozatosan belépsz a „karrierformálás” szakaszába. Megismerkedsz a szervezeti kultúrával, megérted a belső dinamikát, és kialakítod az első szakmai hálózatodat. Az idő múlásával kialakulnak a „karrier személyiségjegyek”:Meg fogja ismerni az erősségeit és a fejlesztésre szoruló területeit, ami arra ösztönzi, hogy belépjen a „karrierformálás” szakaszába, ahol tájékozottan módosítja és finomítja szakmai pályafutását.
Hogyan lehet tehát „ésszerű módosításokat és finomításokat” végrehajtani?Fontolja meg, hogy megfelelő változtatásokat hajtson végre a munkamódszereiben a saját területén. Például átmehet egy másik részlegbe ugyanazon a vállalaton belül. Ez nemcsak tágítja a látókörét és frissességet ad a munkájához, hanem segít azonosítani, hogy melyik szerep illik igazán Önhöz. Ha rájön, hogy a személyisége és erősségei jelentősen eltérnek a jelenlegi szerepétől, akkor határozottan változtatnia kell a karrierútján. Ebben a helyzetben fontos, hogy ne ragaszkodjon a jelenlegi munkája fizetéséhez vagy kedvező munkakörnyezetéhez.
A karriered harmadik akadálya: a „karrierbe záródás” fázisa
5-10 év munkaviszony után, ahogy a folyamatos gyakorlás és finomítás révén egyre tisztább képet kapsz az erősségeidről, gyengeségeidről és személyiségjegyekről, fokozatosan átléped a „karrierformáló fázist” és belépsz a „karrierbe záródás fázisába”. Ebben a szakaszban egyesek jelentős tapasztalatot szereztek, nagyobb felelősséget vállaltak és fejlesztették képességeiket, megalapozva ezzel az előrelépést vagy a más szakmai területekre való belépést.Mások új kétségekkel küszködhetnek: „Miért értem el ilyen keveset ennyi év után?” „Az ideáljaim ütköznek a valósággal – át kellene gondolnom a pályámat?” Ez a zavar gyakran a személyes fejlődési célok és a szervezet által kínált lehetőségek vagy karrierutak közötti eltérésből fakad.
Mit kell tehát tenni ebben a helyzetben?Ha továbbra is elkötelezett maradsz a karrierutad iránt, először is a megfelelő hozzáállást kell felvenned. Kerüld a cinizmust és az önsajnálatot, ehelyett teljes mértékben vedd fel a kihívást. Aktív kutatással és gyors finomítással folyamatosan módosítsd a munkamenetedet és a fejlődési irányodat. Még ha a karriered típusa ideiglenesen „bezárult” is, soha ne elégedj meg azzal, hogy csak lecsúszod a napokat. Ehelyett szorgalmasan törekedj az önfejlesztésre, és ösztönözd magad új magasságok elérésére.
Karriered negyedik akadálya: a „karrierfejlesztés” fázisa
10–15 év munkaviszony után „szakmád” egy életre szóló „karrierré” fejlődik, ami azt jelenti, hogy a korábbi „szakmai fázis” készségei, tapasztalatai és tőkéje felhalmozása után átléped az életműved felépítésének útjára.Ebben a fázisban még megőrizheti eredeti „szakmai” státuszát, és továbbra is nap mint nap keményen dolgozhat a munkaadója vállalkozásában. Azonban az életkor és a tapasztalat a karrier előrelépés kiindulópontjára repítette. Akár akarja, akár nem, futnia kell. Magáért fut, a családja pedig arra kényszeríti, hogy figyelembe vegye az ő igényeiket is. Az ambíciója és az eredményesség iránti vágya diktálja, hogy saját törekvéseit kell előtérbe helyeznie.
A legfontosabb kérdés, amellyel ebben a szakaszban szembesülhetsz: „Mit kellene tennem az elkövetkező években?” A középkorba érve sokan haboznak merészen megragadni a lehetőségeket, mivel pszichológiailag megértették az élet végességét, és újraértékelik a karrier és a családi élet értékét. Körülbelül 35 és 45 év között gyakran jelentkezik karrierválság.
Az ötödik karrierbeli akadály: a „stabil karrier” fázis
Tizenöt évnyi munkaviszony után elérted a „zavarmentes” kort. A korábbi „szakmai fejlődés” és „karrierbővítés” fázisok szilárd alapot teremtettek. Ebben a szakaszban a hangsúly a karriered folyamatos felfelé ívelő lendületének fenntartására helyeződik.Ebben az időszakban éberen kell figyelnie és megértenie a piacot, nem hagyva teret az önelégültségnek. Bár ez kimerítő és igényes feladatnak tűnhet, a felhalmozott tapasztalatok és a megnövekedett rugalmasság lehetővé teszik, hogy egyre könnyebben megbirkózzon ezekkel a kihívásokkal.
Minden korábbi merész kijelentése és ünnepélyes fogadalma most valósággá válik, és karrierje csúcsára repíti. Ez a csodálatos eredmény azonban teljes mértékben az előző szakaszokban végzett szorgalmas és lelkiismeretes munkáján múlik – megtestesítve azt az elvet, hogy „a világ igazságos; a munka mindig meghozza gyümölcsét”.