Idős embereknél a súlyos fogszuvasodás nemcsak ételmaradékokat fog be, ami fogszuvasodáshoz és kellemetlen szagokhoz vezet, hanem fertőzéseket, gennyesedést és bűzös szagokat is okozhat a periapikális vagy a szomszédos szövetekben. A fogágybetegségben szenvedő betegeknél ínyduzzanat, fekélyek, vérzés, gennyesedés, fogak meglazulása, elmozdulás vagy tályogképződés jelentkezhet, amelyek mind hozzájárulnak a szájszag kialakulásához.A szájüregi rosszindulatú daganatok korai stádiumban nem járnak észrevehető tünetekkel, csak helyi csomókkal vagy megkeményedett területekkel. Előrehaladott stádiumban a szaporodó rákos szövet központi nekrózisnak és hámlásnak indul, karfiolszerű fekélyeket és fertőzésre hajlamos nekrotikus elváltozásokat képez, amelyek jellegzetes kellemetlen szagot árasztanak. A fogmosás elmulasztása vagy a szájhigiénia elhanyagolása miatt az ételmaradékok a szájban maradnak, ahol a baktériumok hatására rothadás és erjedés következik be, ami szájszagot eredményez. Mi okozza tehát az idősek rossz leheletét?
Mi okozza a szájszagot az időseknél?
1. Parodontális betegség
Különösen a vak zsebek kialakulásával járó krónikus parodontitis, amely krónikus gennyes váladékhoz és kellemetlen szaghoz vezet. A szájszag megszüntetéséhez elengedhetetlen a parodontális betegség kezelése ezeknek a zsebeknek a megszüntetése érdekében. A parodontális betegség, a parodontális tályogok, a szájüregi fekélyek, a fogszuvasodás és az ételek beszorulása is gyakran okoz rossz leheletet.
2. Akut gyulladás
Az akut parodontális tályogok vagy a harmadik molárisok körüli perikoronitisz olyan állapotok, amelyek akut gyulladásos váladékot okoznak a szájban, ami szájszagot eredményez. Miután ezeket az állapotokat kezelik és a gyulladás csökken, a szag általában megszűnik. A sinusitis, az atrofikus rhinitis, az orrpolipok, a hypertrofikus rhinitis, a pharyngitis és a tonsillitis szintén okozhat szájszagot.
3. Emésztési zavarok
Az időseknél gyakran csökken az emésztési funkció, ami emésztési zavarokhoz vagy gastrooesophagealis reflux betegséghez vezethet. Ez azt eredményezheti, hogy a gyomorban visszamaradt tartalom szaga a szájon keresztül távozik, ami a szájszag egyik fő oka. Az alapbetegség kezelésével a szag is megszűnik.
4. Gyógyszerek hatása
Az életkor előrehaladtával és a testfunkciók hanyatlásával az időseknek gyakran többféle gyógyszert kell szedniük.Gyakori a többféle gyógyszer rendszeres szedése. Bizonyos gyógyszerek csökkenthetik a testnedvszintet, ami szájszárazságot és ezáltal szájszagot okozhat. 5. Fogászati eszközök és fogsorok Sok idős ember visel fogszabályzót vagy fogsort, amelyekben könnyen megrekednek az ételmaradékok. Ezekben az eszközökben a bomló ételmaradékok kellemetlen szagokat kelthetnek. A rendszeresen nem tisztított vagy alvás közben is viselt fogsorok különösen hajlamosak a kellemetlen szagok kialakulására. 6. Ételmaradékok A fogágy szövetek fiziológiai sorvadása miatt az idős emberek fogai között rések keletkeznek. Ez megkönnyíti az ételmaradékok megrekedését étkezés után. A szájbaktériumok által erjesztett maradványok szagokat keltenek. 7. Szájhigiéniai szokások A rossz szájhigiéniai szokások, mint például a ritka fogmosás vagy az étkezés utáni szájöblítés elmulasztása, baktériumok szaporodásához és szájszaghoz vezethetnek. A friss lehelet fenntartás
6. Ételmaradékok
Az idősebb felnőtteknél a fogágy szövetek fiziológiai sorvadása rések kialakulásához vezet a fogak között. Az ételmaradékok könnyen beszorulnak ezekbe a résekbe, ahol a szájbaktériumok hatására erjedésnek indulnak, és kellemetlen szagot árasztanak. A nyelven felhalmozódott ételmaradékok is beszorulhatnak a nyelv redőibe, ami szintén hozzájárul a szájszag kialakulásához.
7. Nyálelválasztás
Középkor után a nyáltermelés fokozatosan csökken, ami csökkenti a száj öntisztító funkcióját. Ez, a betegségek kialakulásával együtt, a középkorú és idős embereket hajlamosabbá teszi a szájszag kialakulására.
Ezenkívül a diabéteszes ketoacidózis almás illatú leheletet okozhat. A krónikus veseelégtelenségben vagy urémiában szenvedő betegek ammónia- vagy vizelethez hasonló szagú leheletet mutathatnak.A gyomor-bélrendszer működési zavarai és a gyomor-bél traktus bármely szakaszában fellépő vérzés szintén szájszagot okozhat. A krónikus betegségben szenvedő, hosszabb ideig ágyhoz kötött időseknél a száj mozgása hiányzik, ami szájszárazsághoz és fokozott hajlamhoz vezet a rossz leheletre. Az idősebb dohányosok nemcsak kellemetlen szagot lehelnek, hanem nyálelválasztásuk is csökken, ami tovább súlyosbítja a szájszagot.
A rossz lehelet kezelése idős embereknél
1. Ha a rossz lehelet szájbetegségekből ered, azonnal keressen orvosi segítséget. Az alapbetegség kezelésével a szag is természetesen megszűnik.
2. Gondoskodjon a megfelelő napi vízbevitelről, hogy elősegítse az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Válasszon inkább enyhe teákat, mint erősen főzött fajtákat. Idős embereknek ajánlott minden reggel ébredés után egy pohár enyhén lehűtött forralt vizet inni éhgyomorra.