Sokan kedvelik a reggeli testmozgást, amelynek legnépszerűbb formája a futás. Gyakori, hogy az emberek reggel éhgyomorra futnak. De vajon előnyös-e a reggeli éhgyomri futás? Egészségügyi szakértők szerint az éhgyomri futásnak számos hátránya van, viszont a reggeli vízfogyasztás jelentős egészségügyi előnyökkel jár. Az alábbiakban megvizsgáljuk a reggeli éhgyomri futás kérdését.
Az éhgyomri futás hátrányai
Bár sokan tudják, hogy az éhgyomri futás nem ajánlott, a legtöbb sportoló nem fordít erre figyelmet. Az egészségügyi szakértők figyelmeztetnek, hogy az éhgyomri edzés jelentős kárt okozhat a szervezetnek.
A rendszeres testmozgáshoz energiára van szükség, amelyet az ember elsősorban az ételből nyer. Az éhgyomri futás arra kényszeríti a szervezetet, hogy az edzés során kizárólag a zsírkészletekből nyerjen energiát.
Ez az egyik oka annak, hogy a fogyáshoz gyakran ajánlják a testmozgást.
Ezenkívül az éhgyomri testmozgás jelentősen megnöveli a szabad zsírsavak mennyiségét a véráramban. Ezeknek a szabad zsírsavaknak a túlzott szintje „toxinokat” termelhet, amelyek károsítják a szívizmot. Ezek a toxinok gyakran szabálytalan szívritmushoz vezetnek, és akár hirtelen szívhalált is okozhatnak.
A reggeli folyadékpótlás jótékony hatással bír, de futás előtt kerülje az ivást
Minden reggel ébredés után egy pohár sima víz elfogyasztása jótékony hatással bír az egészségre. Ha azonban futni szeretne, akkor az ivás után 20 percet kell várnia a testmozgás megkezdése előtt. Az éhgyomri futás hosszú távon olyan állapotokhoz vezethet, mint az oldalirányú fájdalom és a gyomorpanaszok.
Azok számára, akik reggelente futnak, 20-30 perccel előtte kell vizet fogyasztaniuk, de a túlzott bevitel nem ajánlott. A reggeli folyadékpótlás enyhíti az éjszakai kiszáradást, egyensúlyba hozza a folyadékkoncentrációt, és elősegíti az alvás alatt felhalmozódott anyagcsere-hulladékok időben történő kiválasztását. A testmozgás után (15 perces pihenő után) elengedhetetlen a megfelelő rehidratáció; a mérsékelt sótartalmú víz fogyasztása bizonyul a legelőnyösebbnek az egészségre nézve.
Az étkezés után közvetlenül történő futás vagy a futás után közvetlenül történő étkezés csökkenti a gyomorsav-elválasztást, rontja az emésztést, és idővel gyomorpanaszokat okozhat. A testmozgást általában étkezés után egy órával a legjobb elvégezni. Az esti, lefekvés előtti futás nem ajánlott, mivel fokozza az agykéreg aktivitását, ami élénk álmokat vagy alvászavart okozhat.
Azonban a reggeli éhgyomri intenzív testmozgás nem ajánlott. Hosszabb fitneszfutás előtt fogyasszon egy kis pohár cukrozott vizet vagy egy könnyű snacket.
Kerülje a reggeli futás előtti túlevést.
Bár az éhgyomri futás nem kívánatos, a testmozgás előtti túlzott étkezés szintén nem tanácsos.A teli gyomorral végzett testmozgás súlyosan megterhelheti a gyomrot. A legmegfelelőbb megoldás, ha edzés előtt megiszunk egy pohár tejet, és ehhez tojást, teljes kiőrlésű gabonát vagy könnyű péksüteményt fogyasztunk.
A reggeli futás éhgyomorra helytelen gyakorlat, mivel számos egészségügyi kockázatot rejt magában. A reggeli futás szokásait követőknek ezért különös figyelmet kell fordítaniuk erre a kérdésre. A futás előtti mérsékelt étkezés és az utána megfelelő folyadékpótlás a legelőnyösebb az egészségre nézve.
A reggel általában a legalkalmasabb időpont a fitnesz futásra, ezt követi 9 óra és 17 óra között. A középkorúak általában a munkájuk miatt reggelre tervezik az edzéseket: egyrészt, hogy ne ütközzön a munkaidővel, másrészt, mert a reggeli levegő frissebb, ami jót tesz a légzőrendszernek.
Bár az alvás helyreállítja a fizikai energiát, fiziológiailag a test gátolt állapotban marad.A reggeli testmozgás serkenti az idegrendszer aktivitását, felélénkíti a szellemet és fokozza az anyagcserét, ami nagyban hozzájárul a mentális és fizikai erőnlét fenntartásához a munkanap során.
Egyesek szerint reggel alacsonyabb az oxigénszint (a növények légzése miatt), és bár a levegő frissebbnek tűnik, kevesebb belélegezhető részecskét tartalmaz. Állításuk szerint este, különösen 5 és 6 óra között, optimális a mentális éberség, ezért ez a legjobb idő a testmozgásra.
A futás előtt szem előtt tartandó alapelvek
Mindenki, aki fitneszfutással foglalkozik, helyezze előtérbe a következetességet és a fokozatos fejlődést, különös figyelmet fordítva a testmozgás intenzitásának szabályozására. Ezenkívül elengedhetetlen az „önfegyelem” elsajátítása. Előfordulhat, hogy a futás iránti vágy hirtelen csökken, ezért fontos egyértelműen megkülönböztetni a „nem tudok futni” és a „nem akarok futni” állapotokat.Természetesen betegség esetén teljesen kerülni kell a futást. Minden más esetben le kell küzdeni a tehetetlenséget, és kitartani az edzés mellett.
A kezdeti edzésfázisban a futási tempót olyan szintre kell korlátozni, hogy ne érezzünk kellemetlenséget, és a távolságot úgy kell megválasztani, hogy ne érezzünk megterhelést. Az alsó végtagok izomfájdalma futás után normális reakció, és néhány napos rendszeres edzés után elmúlik.
Ne várjon ideális eredményeket rövid távon; csak a következetes edzés javítja az állóképességet. Hetente csak egyszer futni, bármennyire is hosszú a táv, kevés hasznot hoz.
Ennek oka, hogy a hatnapos szünet alatt a testszövetek kimerítik a futásból származó eredményeket. Ezért hetente legalább háromszor kell futni. Azok, akik nem szoktak edzeni, gyakran túlzásba viszik, ha elhatározzák, hogy rendszeresen edzenek, ami kedvezőtlen következményekkel járhat.
1. Az egyes edzések jellege, tartalma, időtartama és az azokra fordított idő;
2. Az edzés előtti, alatti és utáni önérzet;
3. Étvágy és alvási szokások;
4. Az edzés folytatására való motiváció;
5. Pulzusszám.
Ezeknek a feljegyzéseknek az elemzése megkönnyíti a testmozgás intenzitásának értékelését és lehetővé teszi a megfelelő időben történő kiigazításokat. Általában öt perc futás után a pulzusszám nem haladhatja meg a 120 ütés/percet, tíz perc után pedig a 100 ütés/percet. Ha a pulzusszám túl magasra emelkedik, csökkenteni kell a testmozgás mennyiségét.
Futás előtti felkészítő gyakorlatok
A test belső szerveinek és végtagjainak alkalmazkodási időre van szükségük, hogy átálljanak a viszonylagos inaktivitásról az intenzív terhelésre. Ezért a futás előtt elengedhetetlen a megfelelő felkészítő gyakorlatok elvégzése, hogy a mozgás során a fiziológiai funkciók összehangoltan működjenek. A bemelegítés elmulasztása ízületek, szalagok vagy inak rándulásához vezethet az állóképességi futás során.Ez a kockázat különösen akkor nő, ha az ember felkelés után azonnal intenzív futásba kezd.
(1) Álljon fel, tegye a kezét a csípőjére, és felváltva mozgassa a bokaízületeket;
(2) Félguggoljon, tegye a kezét a térdére, és mozgassa a térdízületeket;
(3) Felváltva emelje magasra a lábait, és mozgassa a csípőízületeket;
(4) Tegye a kezét a csípőjére, és forgassa a törzset, hogy mozgassa a derekát;
(5) Támaszkodjon meg egy kézzel, miközben előre és hátra rúgja a lábát, hogy mozgassa a csípő- és térdízületeket;
(6) Végezzen előre és hátra kitöréseket, hogy megnyújtsa a láb szalagjait;
(7) Hajtson végre előre és hátra hajlításokat a felsőtesttel, miközben finoman mozgatja a felső végtagjait.
Csak a helyes testtartás teszi lehetővé, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kisebb sérülésveszéllyel fusson.A zsírégetés egyik kulcsfontosságú tényezője az anaerob küszöbhöz közeli intenzitású futás. A helyes testtartás lehetővé teszi, hogy extra energiafelhasználás nélkül érje el ezt az intenzitást.
Ezzel befejezzük az éhgyomri futással kapcsolatos kérdések tárgyalását. Reméljük, hogy ez az információ hasznosnak bizonyul. Jó egészséget és minden jót kívánunk Önnek a télre.