„Gyerekként megharapott egy kutya, és nem kaptam védőoltást, mégis itt vagyok, élve!”
„85-ben születtem, csak úgy mellékesen. Háromszor harapott meg kutya, és simán túléltem.”
„Még élek, és nem volt könnyű! Vidéken nőttem fel, számtalan alkalommal megharaptak kutyák – oltások? Milyen oltások? [smiley]”
Sajnos! Csak annyit mondhatok, hogy hihetetlenül szerencsés voltál! Bár a nemzetközi szabványok nem írják elő minden kutyaharapás esetén az oltást, hazánkban más a helyzet. Hadd magyarázzam el!
1. Elég-e tíz napos megfigyelési időszak egy kutyaharapás után? A mítosz cáfolata
A veszettség, más néven hidrofóbia, a tünetek megjelenése után közel 100%-os halálozási arányt jelent. Jelenleg világszerte több mint 150 országban endemikus, az Antarktisz kivételével mindenhol jelen van. Azonban a halálos fertőzések több mint 95%-a Ázsiában és Afrikában fordul elő.
A veszettség előfordulási gyakorisága Kelet- és Délkelet-Ázsiában 42%, Afrikában 9%, Latin-Amerikában 7%, Kelet-Európában pedig 3%. Thaiföld, Indonézia, Nepál, Kína és India rendelkezik a világon a legmagasabb veszettségi aránnyal, Kínában átlagosan több mint 2000 veszettséghez kapcsolódó haláleset fordul elő évente.
A kutyák az elsődleges állati kórokozók, az esetek 60%-át teszik ki, őket követik a főemlősök (24%), a macskák (10%) és a denevérek (2%).
A kutyaharapás után a veszettség elleni vakcina azonnali beadása a hazai konszenzus. Nemzetközi szinten azonban, különösen a fejlett országokban, a „10 napos megfigyelési módszer” továbbra is alternatív megoldás a vakcinázás mellett.
Mit jelent ez? A 10 napos megfigyelési időszak azt jelenti, hogy ha egy kutya vagy macska az ember megharapását követő tíz napon belül egészséges marad és nem mutat a veszettség tüneteit, az azt jelzi, hogy az állat nyála az eset idején nem tartalmazott veszettségvírust, így a kockázat minimális.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a megközelítés Kínában nem alkalmazható. A veszettség előfordulási gyakoriságának magas szintjével rendelkező országban az alapvető probléma a háziállatok immunizálásának hiánya és a kutyák szabályozatlan tartása. Egy ilyen szakaszos megfigyelési megközelítés alkalmazása valószínűleg késleltetné a kezelést, így a veszettségvírusnak ideje lenne terjedni.
Kína évente több mint 10 milliárd jüant költ a veszettség megelőzésére, azonban ez a finanszírozás elsősorban az emberi vakcinázási programokra irányul, ami paradox módon aláássa az általános védekezés hatékonyságát. Bármely országban vagy régióban a kutyák több mint 70%-ának vakcinázásával elérhető csordaszintű immunitás potenciálisan felszámolhatja a veszettség kitöréseit. Jelenleg Kína háziállat-gazdálkodása még kezdeti, fejlődő szakaszban van, és messze elmarad ettől a küszöbértéktől. Következésképpen az állati harapások utáni profilaxis (PEP) marad az egyetlen megvalósítható megközelítés.
Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a veszettség előfordulása alacsony, a betegséget nagyrészt felszámolták, és a kutyák és macskák rendszeresen immunizálják, alkalmazható a 10 napos megfigyelési időszak. Kínában azonban a „Veszettség expozíciójának megelőzésére és kezelésére vonatkozó iránymutatások (2009. évi kiadás)” alapján a legóvatosabb megközelítés továbbra is az, hogy a harapás után a lehető leghamarabb beadják a vakcinát.
II. Mi a veszettség patogenezise?
A veszettségvírus a harapás helyén a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül jut be a szervezetbe, ahol kezdetben kis mennyiségben szaporodik, majd az idegrostok acetilkolin-receptoraihoz kötődik, és behatol a közeli perifériás idegekbe.
A sebbe való behatolástól a perifériás idegekbe való behatolásig eltelő idő nem kevesebb, mint három nap.A vírus a perifériás idegek axoplazmája mentén centripetálisan terjed, körülbelül 3 mm/óra (5 cm/nap) sebességgel. A háti gyökérganglion elérésével kiterjedt replikációba kezd, mielőtt behatolna a gerincvelőbe, majd az agyba, és így az egész központi idegrendszert érintve.
A vírus végül különböző szövetekbe és szervekbe hatol be, a legmagasabb koncentrációja a nyálmirigyekben, a nyelv ízlelőbimbóiban és a szaglóhámban található.A vagus, a glossopharyngealis és a hypoglossus idegmagok károsodása a légző- és nyelési izmok görcsös összehúzódásait okozza. Klinikailag a betegek hidrofóbiát, légszomjat, nyelési nehézséget és egyéb tüneteket mutatnak, amelyek végül halálhoz vezetnek. III. Hogyan működik a veszettség elleni vakcina? A veszettség elleni passzív immunizáló szerek semlegesítő antitestek, amelyek két formában kaphatók: immunsérum és immunglobulin.A vakcinázás korai szakaszában, amikor a szervezet még nem termelt elegendő semlegesítő antitestet, a passzív immunizáló szerek azonnal semlegesítik a vírust a seb helyén, megakadályozva annak terjedését az idegrendszerbe. A passzív immunizáló szerek felezési ideje 2–3 hét, ami időt és lehetőséget biztosít a szervezetnek az aktív immunitás kialakítására. A passzív immunizáló szerek és a vakcinák együttes alkalmazása maximalizálja a veszettség elleni védelmet.
IV. Hogyan kell megfelelően kezelni a sebet?
Ha a körülmények megengedik, kutyaharapás után először a sebet kell kezelni, majd azonnal kórházba kell menni oltásra.
Harapás után a legfontosabb feladat a seb tisztítása. A sebet legalább 15 percig folyamatosan öblítsük 20%-os szappanos oldattal folyó víz alatt.Sürgős helyzetekben, amikor szappan nem áll rendelkezésre, elegendő a folyó vízzel való öblítés. Mély sebek esetén fecskendők vagy nagynyomású öblítő eszközök használhatók a sebüreg öblítésére; azonban ilyen eszközök általában nem állnak rendelkezésre a helyszínen, ezért azonnali orvosi ellátás szükséges.
A seb öblítése után fertőtlenítsük a területet 75%-os alkohollal vagy 3%-os povidon-jód oldattal.
A jelenlegi magas veszettség előfordulási gyakoriságra tekintettel elengedhetetlen, hogy az állati harapásos sérülések, különösen macskák vagy kutyák által okozott sérülések után haladéktalanul megkezdődjön az oltás.