Egy beteg egyszer megkérdezte tőlem: „Tang professzor, nem azt mondják, hogy a cukorbetegek többet esznek, többet isznak és többet vizelnek? A vizsgálati jelentésem szerint magas a vércukorszintem, de nem érzek semmilyen különös tünetet. Lehet, hogy cukorbeteg vagyok?” Ez egy gyakori kérdés. Az ilyen aggodalmakkal küzdő betegek gyakran nagy munkaterhelésnek, gyakori társadalmi kötelezettségeknek és zsíros étrendnek vannak kitéve. A gyaloglás helyett közlekedési eszközöket használnak, gyakran későig fennmaradnak, és híznak – különösen a hasuk körül.Ráadásul, amikor a vizsgálatok során magas vércukorszintet észlelnek, a legtöbb ember nem mutat konkrét tüneteket. Azonban gyakran előfordulnak ingadozások vagy enyhe emelkedések a vérnyomásban, a vérzsírokban és a húgysavszintben. Ez a jelenség egyre gyakoribb a középkorú és idős népesség körében. A cukorbetegséget úgy definiálják, hogy az éhgyomri vércukorszint ≥7,0 mmol/L, vagy a 2 órás étkezés utáni vércukorszint ≥11,1 mmol/L, vagy a véletlenszerű vércukorszint ≥11,1 mmol/L.Két típusba sorolható: az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), egy autoimmun rendellenesség, amely az esetek csupán 10-20%-át teszi ki, és amelyet általában elsősorban inzulin injekcióval kezelnek. A közismert „étrend okozta cukorbetegség” valójában a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) megnevezést jelenti, egy anyagcsere-rendellenességet, amely az esetek körülbelül 70-90%-át teszi ki, és amelyet általában elsősorban orális hipoglikémiás szerekkel kezelnek.
Sok ember nem felel meg a cukorbetegség diagnosztikai kritériumainak, de vércukorszintje a normál tartomány felső határát meghaladja. Például a 6,1 mmol/l és 7,0 mmol/l közötti éhgyomri vércukorszint értékek éhgyomri glükóz intoleranciára (IFG) utalnak, amely gyakran a csökkent bazális inzulinszekrécióból ered, ami abnormális glükózanyagcserét okoz.Egészséges embereknél a vércukorszint emelkedik a rizs vagy búza fogyasztása, illetve a glükóz bevétele után. A szervezet képes inzulint kiválasztani a vércukorszint szabályozására, így azt stabil tartományban tartja. Ezt glükóz toleranciának nevezik.Ha az étkezés után két órával vagy egy orális glükóz tolerancia teszt során a vércukorszint 7,8 mmol/L és 11,0 mmol/L között van, akkor ez glükóz tolerancia zavar (IGT) kategóriába sorolható. Mindkét állapot jelentősen megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ebben a stádiumban gyakran nincsenek tünetek, de az állapot gyakran együtt jár az elhízással és a hiperlipidémia, a magas vérnyomás és a hiperurikémia „hármas magas” tüneteivel.
A cukorbetegséget, amelyet régen „xiao ke”-nek (szomjúságos betegség) neveztek, a modern diagnosztikai eszközök hiánya miatt gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálták. Mire a betegeknél a klasszikus „három túlzott és egy hiányos” tünet – túlzott szomjúság, éhség, vizeletürítés és fogyás – jelentkezett, a betegség gyakran már közepes vagy késői stádiumban volt. A modern orvostudomány már a korai stádiumban képes kimutatni a magas vércukorszintet és a kapcsolódó anyagcsere-rendellenességeket, ami megkönnyíti a glükózanyagcsere-zavar időbeni felismerését, a cukorbetegség diagnosztizálását és a megelőző intézkedések meghozatalát.
Feltételezik, hogy a T2DM korai metabolikus diszfunkciója szorosan összefügg a lép-gyomor diszfunkcióval, a középső jiao nedvesség-hőjével és a hővé alakuló qi-pangással. Ez a megközelítés a lép-gyomor funkciójának szabályozását javasolja a cukorbetegség korai szakaszának megelőzésére és kezelésére.
Először is, az egészségtelen életmód kedvező táptalajt biztosít a T2DM kialakulásához
A T2DM kialakulása és előrehaladása viszonylag fokozatos, általában több évtől több évtizedig tart.A korai stádiumban gyakran glükóz intolerancia (IGT) és/vagy éhgyomri glükóz intolerancia (IFG) jelentkezik, amely enyhe emelkedett étkezés előtti és utáni vércukorszinttel jár, és alattomos módon jelentkezik. Ha azonban nem kezelik, az IGT vagy az IFG nyílt cukorbetegséggé fejlődhet. Alapvetően a T2DM kialakulása szorosan összefügg a modern életmóddal, különösen az étkezési szokások megváltozásával.A mai étrend gyakran az ízletességet helyezi előtérbe, így egyre nagyobb arányban tartalmaz magas zsírtartalmú, magas cukortartalmú és magas fehérjetartalmú ételeket, míg a gabonafélék és zöldségek fogyasztása csökkent. A magas kalóriatartalmú ételek túlzott fogyasztása meghaladja a lép és a gyomor emésztési kapacitását, ami a metabolikus melléktermékek felhalmozódásához vezet a szervezetben, és jelentősen megnöveli a cukorbetegség kockázatát. A hagyományos kínai orvoslás (TCM) már korán felismerte, hogy az étkezési és életmódbeli szokások milyen káros hatással vannak a lép és a gyomor működésére, ami végül a „xiao ke” (szomjúság és fogyás) nevű állapothoz vezet.A Sárga Császár Belső Kánonja szerint a xiaoke elsősorban a gazdagokat sújtja, és oka a gazdag, édes és zsíros ételek iránti vonzódás, valamint a munka helyett a tétlenség előnyben részesítése. Ez a lép és a gyomor átalakulásának zavarához vezet, túlterhelve ezeket a szerveket. Ennek következtében bizonyos tápanyagok nem alakulnak át normális energiává, hanem „hulladéktermékké” válnak. Patológiás felhalmozódások, mint például hasi puffadás, belső hő, váladék-tűz és nedves hő gyűlnek össze a gyomor-bél traktusban. Idővel ez kimeríti a létfontosságú szerveket, és végül kiváltja a „xiaoke betegséget”.A korai szakaszban az életmód megváltoztatása bizonyul hatékonynak. A hagyományos kínai orvoslás a lép és a gyomor működésének szabályozására összpontosít, a durva és finom gabonafélék kombinációjából álló, kiegyensúlyozott étrendet, valamint a munka és a pihenés harmonizálását javasolja. A fizikai munkával, a testmozgással és az étrend módosításával csökkenthető a gyomor-bélrendszer terhelése, helyreállítható az emésztési funkció, lassítható vagy megállítható a cukorbetegség kialakulása.
Másodszor, a T2DM korai jeleinek felismerése a „lép-gyomor tünetek” alapján
A TCM a lép és a gyomor „a szerzett alkotmány gyökere” és „a qi és a vér termelődésének forrása” tekint, amelyek az élelmiszer létfontosságú anyagokká történő átalakulásának létfontosságú helyszínei. A gyomor fogadja és bontja le az élelmiszert, míg a lép emészti meg és osztja el a qi-t, a vért és az esszenciát a testben. A lép-gyomor ritmikus transzportja és átalakítása összhangban van a napi három étkezésünkkel.A modern társadalomban sokan megsértik ezt a ritmikus mintát a megterhelő munkarend miatt. A szabálytalan étkezési szokások, a zsíros és édes ételek túlzott fogyasztása, valamint a korlátlan alkoholfogyasztás megzavarja a lép és a gyomor átalakító ritmusát, csökkentve azok funkcionális kapacitását. Idővel ez emésztési zavarokhoz, anyagcsere-rendellenességekhez és a vérben a glükóz, lipidek és húgysav szintjének emelkedéséhez vezet.Ebben a fázisban a betegek általában jó étvágyat és megfelelő energiaszintet mutatnak, és a napi tevékenységek nem változnak. Azonban alapos megfigyelés során a lép-gyomor diszfunkció korai jelei láthatók: elhízás, falánkság, étkezés utáni puffadás, szájszag, székrekedés, fáradtság és vastag, zsíros nyelvbevonat.Ezeknek a tüneteknek a fennmaradása a gyomor-bél traktusban felhalmozódott kórokozó tényezőkre utal, mint például a nedvesség-hő, a pangó hő vagy a váladék-nedvesség. A betegeknek haladéktalanul fel kell adniuk a káros életmódbeli szokásaikat, hogy megállítsák a betegség előrehaladását és még csírájában elfojtsák annak kialakulását. Harmadszor, a T2DM megelőzése és kezelése a „lép működésének erősítésével és az emésztés elősegítésével, valamint a gyomor qi szabályozásával”. A hagyományos kínai orvoslás szerint a lép alulról felfelé működik.A gyomor befogadó funkciója lefelé irányuló „leereszkedő” módon működik. Csak akkor lehet a tápanyagokat megfelelően megemészteni és felszívni, és megakadályozni, hogy egészségre káros „zavaros méreganyagokká” alakuljanak át, ha tiszteletben tartjuk a lép és a gyomor ezen fiziológiai jellemzőit. Először is, igazodjunk a lép és a gyomor átalakulásának ritmusához: az étkezések tekintetében tartsuk be a rendszeres étkezési szokásokat, rögzített időpontokkal és adagméretekkel; az étkezések mennyiségét illetően együnk mérsékelten, az étkezésenkénti 70-80%-os telítettséget célozva meg;Az ételek kiválasztása tekintetében: csökkentse a magas zsírtartalmú és cukortartalmú ételek fogyasztását, miközben növelje a vitaminok, nyomelemek és élelmi rostok arányát. Tartson fenn kiegyensúlyozott hőmérsékletet, kerülje a túl hideg vagy túl meleg ételeket. Ezenkívül gyógyhatású ételeket is vegyen fel a zabkásákba, teákba vagy ételekbe, hogy megerősítse a lép működését, segítse az emésztést és elősegítse a gyomor qi lefelé irányuló áramlását megelőző célból.A „gyomor stagnálása” tünetei, például a túlevés okozta puffadás vagy teltségérzet esetén fogyasszon emésztést elősegítő és gyomorharmonizáló ételeket: nyers retek, galagonya tea, árpa tea stb. A „gyomor hő” tünetei, például szájszárazság, keserű íz vagy túlzott éhség esetén fogyasszon gyomortisztító és szennyeződéseket csökkentő ételeket: lótuszlevél tea, mungóbab leves, keserű dinnye lé vagy keserű tealevelekből főzött tea.A „lép hiány” tünetei, mint a fáradtság, étvágytalanság és laza széklet esetén fogyasszon lép-erősítő és qi-tápláló ételeket: például zabkását poriával és kínai jamgyökérrel, coix magot és mungóbabot tartalmazó zabkását vagy amerikai ginseng teát. A „bél stagnálás” tünetei, mint a száraz széklet és székrekedés esetén fogyasszon olyan ételeket, amelyek nedvesítik a beleket és elősegítik a bélmozgást: például körtét, banánt, retekmag teát vagy mandulateát.
A lép qi-t erősítő és a gyomor hőjét tisztító gyógyhatású ételek megfelelő kiválasztása javíthatja az emésztőrendszer szállítási és átalakítási képességét, javíthatja a tápanyagok hasznosulását és csökkentheti a salakanyagok szervezetben való tartózkodási idejét. Ez nemcsak helyreállítja a gyomor-bélrendszer működését és enyhíti a tüneteket, hanem segít a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében is.
Az étrend módosításán túlmenően a középkorúak számára elengedhetetlen az egészséges testsúly fenntartása, a vidám hangulat ápolása és a rendszeres testmozgás szokásának kialakítása. Ez magában foglalja a felesleges kilók leadását, az étkezés utáni sétákat és a mosolygás szokásának elsajátítását.