Az akrofóbiában szenvedők számára a skydiving legnagyobb kihívása a repülőgépből való kilépés pillanata. Bár a súlytalanság a ejtőernyő kinyílása után is fennmarad, az érzés fokozatosan csökken. Az extrém vizuális dezorientáció azonban még mindig szédülést, hányingert, hányást vagy akár sokkot is okozhat.
A skydiving azonban szigorú biztonsági előírásaival különbözik más extrém sportoktól. Az érvényes skydiving-engedéllyel nem rendelkező személyek nem ugorhatnak egyedül; az egész folyamat során oktató kíséri őket.
Miért a skydiving a legfélelmetesebb sport azok számára, akik félnek a magasságtól?
A skydiving nemcsak azok számára a legfélelmetesebb sport, akik félnek a magasságtól, hanem az átlagember számára is.
Az ejtőernyőzés lényegében egy extrém sport, amely komolyan próbára teszi az ember bátorságát és mentális erőnlétét!
1. Magasság. Az ejtőernyőzés a három fő sportág közül a legnagyobb magasságban zajlik, általában legalább 3000 méteren. A látványi hatás ezen a magasságon hatalmas, és jelenleg egyetlen más sportágban sem lehet ehhez hasonló élményt átélni!
2. Hosszú repülési idő.A ejtőernyő kinyílása után a széláramlatok hatására lassú, lengő ereszkedés gyötrelmes lehet azok számára, akiknek gyenge az idegzetük. A hosszan tartó bizonytalanság érzése továbbra is fennáll, és még társaságban is megmarad a váratlan balesetek iránti tartós félelem.
3. A súlytalanság érzése. A repülőgép elhagyásától az ejtőernyő kinyílásáig tartó időszakban a magasság fokozza a súlytalanság érzését a zuhanás során. Ennek az érzésnek az intenzitását a gyorsulás határozza meg, amely szabad esés esetén közvetlenül függ a magasságtól.
A skydiving enyhítheti a magasságtól való félelmet?
Ha valakinek van bátorsága sikeresen részt venni benne, az előnyök meghaladják a hátrányokat.
Más extrém sportokhoz képest az ejtőernyőzés több időt ad az alkalmazkodásra és a tapasztalatszerzésre. Bár a kabinból való kilépés és az ejtőernyő kinyitása közötti magasságból származó súlytalanság érzése páratlan azok számára, akik magaslati félelmetől szenvednek, ez az érzés az ejtőernyő kinyitásával csökken, és helyébe a repülés jellegzetes érzése lép.
A ejtőernyő kinyílása utáni ereszkedés lassú, nincs benne a súlytalanság okozta dezorientáció, ami csökkenti a félelemérzetet. A félelem elsődleges forrása ekkor a magasság puszta vizuális hatása lesz. Ez a hosszan tartó, fokozatos ereszkedés azonban lehetőséget nyújt a magasság iránti tolerancia kialakítására.
Természetesen mindez attól függ, hogy van-e bátorságunk részt venni és sikeresen végrehajtani az ugrást.
Mire kell figyelniük a résztvevőknek, ha ejtőernyőzésre vállalkoznak?
Ha érdeklődő vagy kezdő vagy:
1. Elsődleges fontosságú, hogy jó hírű szervezetet válassz. Az ejtőernyőzés egy elit extrém sport, amelyet általában 3000 méter felett űznek. Ezért a magasságban elkövetett műveleti hibák – például az ejtőernyő meghibásodása – katasztrofális következményekkel járhatnak.
2. Bízz a profi oktatódban. Általában azok, akik nem rendelkeznek érvényes ejtőernyős engedéllyel, nem ugorhatnak egyedül. Különösen az újoncoknak szigorúan be kell tartaniuk az oktató utasításait az ugrás során. Ha bármilyen aggályod van, fordulj az oktatódhoz – ő nem csak a biztonságodat garantálja, hanem az ejtőernyőzés mentora is.
3. Tartsa karban fizikai egészségét. Az ejtőernyőzés speciális kardiovaszkuláris követelményeket támaszt, de nem korlátozza azokat, akik látásproblémákkal vagy extrém sportokban gyakori szemproblémákkal küzdenek. A teljes felszerelés tartalmaz védőszemüveget is, amely lehetővé teszi a rövidlátók számára, hogy szemüveg viselése mellett is élvezhessék a légi kilátást.