„Miért gyanúsítja anyám mostanában mindenkit, hogy ellopja a holmiját? Még a saját lányát sem bízza meg. Mi folyik itt?” – bizalmaskodott velem Li asszony nyilvánvaló aggodalommal, és elmagyarázta, hogy hetvenes éveiben járó édesanyja annyira bizalmatlanná vált, hogy a család már három gondozót is felváltott.
A pszichiátriai és pszichológiai klinikákon gyakoriak az „időskori gyanakvás” miatti konzultációk, és ez a tendencia az életkor előrehaladtával egyre erősödik.
Az igazság az, hogy a fokozott gyanakvás elsősorban az idősek körében gyakori pszichológiai állapot. Az életkor előrehaladtával a hallás és a látás romlása akadályozhatja az információk feldolgozását, ami miatt az egyének hajlamosak szubjektív feltételezésekre és a pletykákra való hiszékenységre. Ezenkívül az idősek társadalmi köre gyakran kisebb és szűkebb, ezért a családtagok beszélgetéseit tévesen magukról szóló pletykáknak értelmezhetik, míg egy gyermek véletlenül elhangzott kemény megjegyzése alaptalan aggodalmakat válthat ki.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az idősek túlzott gyanakvása nemcsak a családtagok megértését és figyelmes gondoskodását igényli, hanem a lehetséges alapbetegségek iránti éberséget is. A leggyakoribb ilyen betegség a demencia, amelyben az egyének nemcsak memóriazavarral küszködnek, hanem gyakran téveszmék is kialakulnak bennük – például azt hiszik, hogy mások ellopják a tárgyaikat vagy összeesküvést szőnek ellenük. Más pszichológiai problémák is hasonló tüneteket okozhatnak.
Ezért ha egy idős ember folyamatosan gyanítja, hogy mások lopnak tőle vagy pletykálnak róla, vagy azt hiszi, hogy súlyos betegsége van, akkor haladéktalanul szakorvoshoz vagy pszichológushoz kell fordulnia. Megfelelő kezeléssel az állapot gyakran jelentősen javul.