Útmutató: A mai fiatal párok nagy hangsúlyt fektetnek a prenatális nevelésre, hogy gyermekeik ne maradjanak le a rajtvonalon. A prenatális nevelés gondos megfontolást igényel. Az alábbiakban néhány ajánlott prenatális történetet talál, amelyek segítenek a kismamáknak a megfelelő történetek kiválasztásában. Prenatális történet: A hangya és a szöcske A hangya és a szöcske egyre hidegebb lett. A szöcske énekelt:Közeledik a tél, élelmet kell gyűjtened a hidegre! Mi a mezőn élünk. A hangya éjjel-nappal szorgosan gyűjtögetett. Bár a hangya többször is figyelmeztette a szöcskét, az nem hallgatott rá, és folytatta az éneklést. Ahogy egyre hidegebb lett, a hangya figyelmeztette: „Éhen halsz, ha jön a fagy!” A szöcske ránézett a hangyára, de nem talált ehető nyomot a mezőn.
Egy nap, amikor a hangya a tartalékait szárította, a szöcske odament hozzá, és így szólt: „Barátom, már régóta nem ettem. A télre készülök. Én éjjel-nappal a lantomon pengettem, és most éhen halok. Adnál nekem egy falatot?”„Nem voltál nagyon elfoglalt nyáron?” – kérdezte a hangya. „Miért nem raktároztál el élelmet?” A szöcske így válaszolt: „Túl elfoglalt voltam az énekléssel!” A hangya összeszorította az ajkát, és így szólt: „Akkor énekeld át a telet is!”
Születés előtti történet: A Fenyő Nagymama ünnepli az új évet
Az erdőben állt egy százéves fenyőfa, amelyet nagy tisztelet övezett. Mindenki szeretettel „Fenyő Nagymamának” hívta.
Ahogy közeledett Fenyő Nagymama századik születésnapja, az egész erdő azon töprengett, hogyan hozhatna örömet a tiszteletreméltó idősebbnek.Kis Béka hallotta, hogy a fák szeretik magukat gombákkal díszíteni, ezért azt javasolta Nyuszinak, hogy gyűjtsön össze a legszebb gombákat, és a Mókus akassza fel őket Nagyi Fenyő ágaira. De Virág Kakasnak volt a legjobb ötlete: „Miért nem kérdezzük meg Nagyi Fenyőt magát, hogy milyen ajándékot szeretne?” „Köszönöm, gyerekek!” Nagyi Fenyő megrezgette ágait.„Van egy régóta dédelgetett kívánságom” – vallotta be. „Kilencvenkilenc nyarat ünnepeltem a zöldben, de mindig is kíváncsi voltam: viselhetnék-e ezen a születésnapomon egy hóból szőtt ruhát – puha, könnyű és újévi ünnepségekre tartogatott? Sajnos, nincs egyetlen hópehelyetek sem!” Az erdő lakói zavarba jöttek. Mintha véletlenül, egy fehér pillangó szállt le Miss Macska mancsára.A macskalány hirtelen eszébe jutott egy kérdés: „Kis pillangó, sok barátod van?” „Igen.” „Mind fehér? Puha és könnyű? Mint a hópelyhek?” „Igen.” Így hát a Fenyőfa nagymama születésnapján az összes gyerek összegyűlt.Miss Macska így szólt: „Kedves Fenyőfa nagymama, kérlek, csukd be a szemed!” Amikor Fenyőfa nagymama újra kinyitotta a szemét, megdöbbent: minden ágat fehér pillangók díszítettek, szárnyaik remegtek. Fehér pillangók – a „hópelyhek”. Fenyőfa nagymama örömében ujjongott. A gyerekek megismételték jókívánságaikat: „Boldog új évet!Boldog születésnapot! Boldog új évet!”
Születés előtti történet: Mr. Timid
Volt egyszer egy úr, aki annyira félénk volt, hogy mindenki Mr. Timidnek hívta.
Egy nap Mr. Timid elkapott egy nőstény egeret a pincében. Az egér vergődött és kiabált: „Engedj el! Gyorsan engedj el! Ha megrúgom a lábam, az egész ház összeomlik!”„ Mr. Timid, rémülten, azonnal elengedte, és megengedte, hogy a pincében éljen. Az anyaegér kedvére evett és ivott, és sok kisegért szült. A kicsik felnőttek, és hamarosan a pince tele volt velük. Az anyaegér akkor azt követelte Mr. Timidtől, hogy cseréljenek házat. „Cseréljünk házat?” – kérdezte Mr. Timid. „Igen, cseréljünk házat!” – kiáltották az egerek kórusban.
Most az egerek a tágas, világos nappaliban laknak, énekelnek és táncolnak, lakomáznak és isznak az illatos konyhában, és minden napjukat úgy élik, mintha ünnepnap lenne. És Mr. Timid? Ő a sötét, hideg pincében lakik – milyen szánalmas. Egy nap az anyaegér újra rákiáltott Mr. Timidre: „Gondolod, hogy megérdemled ezt a csodálatos pincét? Tűnj el!” „Mi?!" Mr. Timid pánikban a jobb lábával dobbantott. "Bumm!" Az egerek rémülten szétszéledtek, a fejüket fogták, azt hitték, földrengés volt. Mr. Timid megragadott egy seprűt, itt-ott sepergetett, és az összes egeret kiűzte a házból. Gyerekek, Mr. Timid még mindig félénk?Miért ne lenne?
Születés előtti történet: A görögdinnyés ember
100 perc alatt futott le 100 métert, magasugrásban pedig csak 10 centimétert ugrott – a testnevelés volt a görögdinnyés ember legkevésbé kedvelt tantárgya. Miközben osztálytársai az udvaron gyülekeztek, ő kiosont az iskolából. Hogy elkerülje a testnevelést, nem volt más választása, mint lógni az óráról. A nap melegítette az udvart.Amikor a Görögdinnye-fiú egy fa árnyékában szundikált, hirtelen segélykiáltásokat hallott. Néhány gonosz tücsök zaklatta a szegény Cseresznye-lányt.
„Állj! Ne zaklassátok!” – kiáltotta bátran a Görögdinnye-fiú.A Görögdinnye Ember nem vette őket komolyan. Nagy hasával elgurította a csúnya rovarokat a földre. „Görögdinnye Bátyó, te fantasztikus vagy! Biztosan birkózó vagy, igaz?” – csodálta őt a Kis Cseresznye. „Egyáltalán nem” – válaszolta zavartan a Görögdinnye Ember. „A testnevelés jegyeim rettenetesek.”
„Nem számít. Csatlakozhatnál az iskola birkózócsapatához – biztosan első lennél.” A görögdinnye habozott: „Tényleg?” Így a görögdinnye csatlakozott a birkózócsapathoz. Az edzés kimerítő volt; a görögdinnye attól tartott, hogy nem fogja bírni a végéig.Kis Cseresznye sietett, hogy bíztassa: „Semmi baj, csak folytasd! Biztosan első leszel a birkózóversenyen.” Barátja bátorítására a Görögdinnye-ember kitartott. Minden reggel mindenki láthatta, ahogy a domboldalon edz. Eljött a verseny napja. A falu összes fiatal versenyzője eljött, hogy részt vegyen, és a Görögdinnye-ember nyert.Számos ellenfelet legyőzve a Dinnyés Férfi bejutott a döntőbe. Ellenfele a tüskés Durian volt. Kis Cseresznye és a nézők buzdították. De Durian szándékosan a tüskéivel a földre szorította a Dinnyés Férfit. A fájdalmat visszatartva a Dinnyés Férfi hátára fordította Durian-t, és így birkózóbajnok lett.