A depressziót elsősorban a rossz hangulat jellemzi. Ha a következő tünetek közül legalább négyet tapasztal két hétig vagy annál hosszabb ideig, tanácsos orvosi kezelést kérni.
Depressziós hangulat
Ez a depresszió legjellemzőbb tünete. Enyhe esetekben alacsony hangulat, szorongás és szomorúság jelentkezik, állandó sóhajtozással; súlyos esetekben mély borúság, pesszimizmus, kétségbeesés és öngyilkossági hajlam nyilvánul meg.
A depressziós hangulat súlyossága változó, az enyhe alacsony hangulattól a mély szomorúságig, pesszimizmusig és kétségbeesésig terjed.A betegek nehéz szívvel élnek, az életet értelmetlennek tartják, nehezen találnak örömöt, komorak és csüggedtek, minden napot úgy élnek meg, mintha egy év lenne, elviselhetetlen fájdalmat szenvednek, és nem tudnak kiszabadulni ebből az állapotból. Egyes betegek szorongást, ingerlékenységet és ideges feszültséget is tapasztalhatnak.
A betegek szinte minden nap, a nap nagy részében depressziósak, amit két módon lehet megfigyelni: szubjektív kifejezéssel (például üresség, tehetetlenség vagy szomorúság érzése) és mások megfigyelésével (például gyakori sírás).A betegek gyakran túlzottan alábecsülik képességeiket, kritikusan, negatívan és tagadással tekintenek jelenükre, múltjukra és jövőjükre. Mindenben hibát találnak, teljesen értéktelennek és kilátástalannak tartják magukat. Erős önvád, bűntudat, haszontalanság, értéktelenség és tehetetlenség érzése léphet fel. Súlyos esetekben ez önvádaskodáshoz, hipokondriás gondolatokhoz, vagy akár öngyilkossághoz vezethet, mint önbüntetés formájához.
Az öngyilkossági gondolatok és cselekmények a depresszióval kapcsolatos legveszélyesebb viselkedésformák. A súlyos depresszióban szenvedő egyének gyakran választják az öngyilkosságot, hogy megszabaduljanak szenvedéseiktől.
Az érdeklődés elvesztése a depressziós betegek egyik gyakori tünete. Elveszítik érdeklődésüket a mindennapi tevékenységek iránt, és nem tudnak örömöt lelni a különböző szórakozási formákban vagy élvezetes tevékenységekben.Nem képesek élvezni a családi élet örömeit, elhanyagolják korábbi hobbijukat, gyakran bezárkóznak otthonukba, eltávolodnak barátaiktól és rokonuktól, és kerülik a társasági életet. A betegek gyakran számolnak be arról, hogy „érzelmileg elzsibbadtak”, „érzelemmentesek” vagy „képtelenek az örömre”.
Az energia elvesztése és a fáradtság még a kisebb napi feladatok, mint a mosakodás és az öltözködés is, nehézségessé és kimerítővé teszi. Nyilvánvaló ok nélkül tartós fáradtságérzet jelentkezik.Enyhébb esetekben az egyének fizikailag kimerülteknek és képtelennek érzik magukat, elveszítik a motivációjukat és a kezdeményezőkészségüket a mindennapi életben és a munkában; súlyos esetekben még az alapvető szükségletek, mint az evés, ivás és a személyes higiénia is elhanyagolhatók. A betegek gyakran „idegösszeroppanásnak” vagy „leeresztett léggömbnek” írják le állapotukat.
A depresszióban szenvedők körülbelül 70–80%-a alvászavarokkal küzd. Noha elalvásuk nem okoz nehézséget, általában néhány óra múlva felébrednek, és visszatérnek depressziós állapotukba. Ez a korai ébredés – gyakran 2–3 órával a szokásos idő előtt – megakadályozza a pihentető alvást, és szomorú hangulatba meríti őket. Ezért ezt a mintát kora reggeli álmatlanságnak, éjszakai ébredésnek és végső álmatlanságnak nevezik.Azok, akiknél szorongásos zavarok is előfordulnak, alvászavarokkal és gyakori rémálmokkal küszködhetnek. A depressziós betegek kis hányada túlzott alvási igényt mutat, amelyet „hiperszomniás depressziónak” neveznek. A tünetek között szerepel a csökkent étvágy és a fogyás. A legtöbb beteg étvágytalansággal és emésztési zavarokkal küzd, és a korábban kedvelt ételeket már nem találja ízletesnek. Lehet, hogy nem éreznek étvágyat, vagy az ételeket íztelennek találják, ami gyakran fogyással jár együtt. Kis számú betegnél azonban étvágytalanság is előfordulhat.