A csecsemők növekedésével táplálkozási igényeik folyamatosan növekednek. A csecsemők vashiánya könnyen vérszegénységhez vezethet, ami rontja az immunrendszer működését, és akár a növekedést és fejlődést is befolyásolhatja. A vashiány megelőzése ezért minden szülő számára elengedhetetlen. Melyek a vashiány tünetei a csecsemőknél?
A vashiányos csecsemők bőre és ajkai sápadtak lehetnek, kevésbé élénknek tűnhetnek, és nem rendelkeznek rózsás arcszínnel.A vashiányos csecsemők gyakran komolyan néznek, ritkán mosolyognak, és egyeseknél pica alakulhat ki – ez egy szokatlan vágy nem élelmiszer jellegű tárgyak, például újság, nyers rizs vagy liszt iránt.
A vashiány hatással van a korai kognitív fejlődésre, különösen a figyelem koncentrációjára és a rövid távú memóriára. Súlyos esetekben ingerlékenységet és csökkent IQ-szintet okozhat.
Ezért, ha csecsemője ilyen szokatlan viselkedési jeleket mutat, kérjen átfogó orvosi vizsgálatot, beleértve a szükséges laboratóriumi teszteket, hogy megállapítsák, fennáll-e vashiányos vérszegénység. Ha ez megerősítést nyer, orvosi felügyelet mellett vas-kiegészítés ajánlott a vérszegénység korrekciójára.
⒈ Figyelje meg az arcszínt: gyakran lustának tűnik, a bőre és a körmei sápadtak, az ajkai vagy a nyelve halvány rózsaszínű vagy fehér.
2. Figyelje meg a viselkedést: Könnyen fárad, csökkent aktivitás, tartós fáradtság és letargia, gyenge lábak és lábfejek; rossz koncentráció, gyakran elkalandozik mesemondás vagy hasonló tevékenységek közben.
3. Figyelje meg az étkezési szokásokat: Csökkent étvágy, étkezési vonakodás, gyakori szomjúság étkezés közben, víz iránti igény.
4. Figyelje meg a betegségekre való hajlamot: Az immunrendszer gyengülése miatt fokozott hajlam a különböző fertőző betegségekre.A figyelmes anyák észreveszik, hogy gyermekük minden szezonban megbetegszik influenzával. ⒌ Viselkedési tünetek: érzelmi ingadozások, nyugtalanság, ingerlékenység vagy érzelmi elzárkózás. A gyermekek vashiányának ezen tüneteinek megértése elengedhetetlen a tudatos kiegészítéshez. A gyermekek vaskiegészítésének legfontosabb szempontjai: 1. A vaskezelés megkezdése előtt erősítse meg a diagnózist, és ha lehetséges, azonosítsa az alapvető okokat.
2. A gyakran használt orális vas-kiegészítők közé tartozik a vas-szulfát (20% elemi vas), a vas-fumarát (33% elemi vas), a vas-glükonát (12% elemi vas), a vas-szukcinát (35% elemi vas) és a Ferrum Fosfato (46% elemi vas). A vas-szulfátot használják leggyakrabban a klinikai gyakorlatban.
3. Orális adagolás: A napi adagot 4–6 mg elemi vas/testtömeg-kg-ban kell kiszámítani, az egyszeri adag nem haladhatja meg a 1,5–2 mg/testtömeg-kg-ot. Ez napi 30 mg vas-szulfát/testtömeg-kg-nak, napi 20 mg vas-fumarát/testtömeg-kg-nak vagy napi 1,2 ml 2,5%-os vas-szulfát-oldat/testtömeg-kg-nak felel meg, három egyenlő adagra osztva.A fent említett adagok biztosítják az optimális felszívódást; ezek túllépése csökkenti a vas felszívódását és növeli a gyomornyálkahártya irritációját. 4. Az orális vaskiegészítők leggyakoribb mellékhatása a gyomor-bélrendszeri reakció, beleértve az émelygést, hányást, hasi fájdalmat, hasmenést és a felső hasi diszkomfortot. Ezért a vaskiegészítőket étkezések között vagy étkezés után kell bevenni, hogy minimálisra csökkentsék a gyomor-bélrendszeri irritációt.Különösen súlyos gyomor-bélrendszeri reakciókat tapasztaló gyermekek esetében kevésbé irritáló vas-glükonátot lehet választani, vagy a kezelést csökkentett adaggal (pl. a standard adag felével vagy harmadával) lehet megkezdeni. A gyomor-bélrendszeri tünetek enyhülése után az adagot fokozatosan lehet növelni a teljes mennyiségig.
5. A vas-kiegészítőket langyos vízzel kell bevenni, nem teával, mivel a tealevelekben található tanninsav kötődik a vashoz, és oldhatatlan vas-sókat képez, ami gátolja a felszívódást. Vas-szirup vagy oldat szedése esetén szalmát kell használni a fogak elszíneződésének megelőzése érdekében.