Vessen egy pillantást a hálószobájára. A fésülködőasztala valószínűleg tele van kozmetikumokkal, azonban ezekben a termékekben található formaldehid és gyanták károsíthatják a szemét; a talkum és az arcpúder talkumot tartalmaz, amely rákkeltő anyag.A szekrényében valószínűleg vannak spandex leggings, nejlon nadrágok és nejlon harisnyák. A test melegétől a nejlon és a poliészterhez hasonló szintetikus szálak nyomokban „műanyag monomereket” bocsátanak ki. A feldolgozás során hozzáadott lágyítók, aeroszolok és antisztatikus szerek szintén potenciális egészségügyi kockázatot jelentenek.
Gyakran jársz vegytisztítóba? A vegytisztító oldószerek és folttisztítók kényelmesek, tiszták és védik a ruhákat, de peroxietilént tartalmaznak, amely károsítja a máj működését és a csontvelő vérképző tevékenységét.A javító folyadékok, tintatisztítók és nyomtatásjavító folyadékok kényelmesek a használatban, azonban ezek a kémiai készítmények általában mérgező anyagokat tartalmaznak, mint például benzol és higany. Ezek túlzott adrenalin-kiválasztást okozhatnak és fokozhatják a szív adrenalinra való érzékenységét, ami gyorsabb és szabálytalan szívveréshez vezethet. Súlyos esetekben akut szívbetegségek léphetnek fel, amelyek akár halált is okozhatnak.
III. A konyha vizsgálata
A konyhában elkerülhetetlenül megtalálhatók a különböző tisztítószerek. Észrevette már, hogy keze durva lett? Ez azért van, mert a tisztítószerekben található felületaktív anyagok, mosószerek és egyéb kémiai adalékok károsíthatják a bőr természetes zsíros védőrétegét, ami korróziót és sérüléseket okozhat. A mosószerekben található kémiai összetevők különböző mértékben károsítják a hajat és más szerveket is.A mosogatószerek maradványai az edényeken és tányérokon egészségügyi kockázatot jelentenek a háztartás számára.
Ezenkívül előfordulhat, hogy különböző tisztítószereket kever össze a tisztítóerő fokozása érdekében.A háztartási tisztítószerek azonban lehetnek savasak vagy lúgosak, és keverésük kémiai reakciókat válthat ki. Például a WC-tisztítószerek használata a vízkő eltávolítására irritáló ammóniagázt vagy ammóniaoldatot eredményezhet. Amikor az ammóniaoldat fehérítőalapú tisztítószerekkel keveredik, könnyen mérgező klóramingáz keletkezik. Túlzott mennyiség belélegzése súlyos tüdőgyulladáshoz és tüdőödémához vezethet.
Ezenkívül a konyhában található mérgező szennyező anyagok – például a gázégés, a főzés során keletkező füst, a belélegezhető részecskék, a halogénezett szénhidrogének és a policiklusos aromás szénhidrogének – szintén rákkeltő tényezők.
IV. A fürdőszoba ellenőrzése
A fürdőszobában egy vagy két flakon rovarirtó vagy légfrissítő lehet. Ha rovarirtó használata után depressziót, fejfájást, szédülést vagy influenzaszerű tüneteket tapasztal, fontolja meg a rovarirtó mérgezés lehetőségét. Ha mellkasi szorítást, fáradtságot vagy szem- és orrcsípést érez, távolítsa el a illatot kibocsátó légfrissítőt, és figyelje meg, javulnak-e a tünetek.
V. A beltéri mérgező források vizsgálata
(1) Az épület szerkezetéből származó szennyezés
Az épület szerkezete maga a beltéri „mérgező gázok” elsődleges forrása. Az építkezés során két fő típusú betonadalékot használnak: betonfagyálló szereket, amelyeket téli építkezés során adnak a betonfalakhoz, valamint magas lúgosságú betonterjeszkedő szereket és korai szilárdságú szereket, amelyeket a beton kötésének felgyorsítására használnak.Ezek az adalékanyagok javítják a beton szilárdságát és az építési hatékonyságot, de jelentős mennyiségű ammónia-vegyületet tartalmaznak. Ezek a falakon belül fokozatosan ammóniagázzá bomlanak, és a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása hatására lassan szabadulnak fel. Ezenkívül, ha az építőanyagok, például a kő vagy a tégla túlzott mennyiségű radioaktív anyagot tartalmaznak, káros radioaktív szennyeződést okozhatnak.
(2) Dekorációs és befejező anyagokból származó szennyezés
A belsőépítészetben és a bútorgyártásban széles körben használnak olyan anyagokat, mint a rétegelt lemez, furnérlapok, forgácslapok, laminált padló és szintetikus padló. Ezekben a termékekben használt ragasztók káros anyagokat – szabad formaldehidet – tartalmaznak, amelyek a beépítés után és a bútorok használata során fokozatosan szabadulnak fel.A nyilvántartások szerint a nemzeti egészségügyi, építési és környezetvédelmi hatóságok által végzett belsőépítészeti anyagok véletlenszerű ellenőrzése során kiderült, hogy az anyagok 68%-a mérgező gázokat bocsát ki. Ha ezek az anyagok bekerülnek a lakóterekbe, több mint 30féle betegséget okozhatnak, amelyek a légutakat, az emésztőrendszert, az idegrendszert és más szerveket érintik.
(3) A beltéri bútorok okozta szennyezés
A piacon jelenleg kapható bútoranyagok minősége jelentősen eltérő. Egyes bútorok és azok alkotóanyagai többféle szennyező anyagot tartalmaznak, például formaldehidet és benzolt. A Kínai Belsőépítészeti Szövetség Beltéri Környezetvizsgáló Központjának vonatkozó adatai szerint a bútorok okozta beltéri légszennyezés az épületek és a felújítások okozta szennyezés után a harmadik legfontosabb szennyező forrás lett.A szakértők továbbá megjegyzik, hogy a belsőépítészetben használt műanyag táblák – például rétegelt lemez, tömbös lemez, közepes sűrűségű farostlemez és forgácslap – jelentősen hozzájárulnak a beltéri levegőszennyezéshez. (4) A mindennapi tevékenységekből származó szennyezésPéldául a konyhákban és fürdőszobákban történő gázégés, a főzés során keletkező füst és a zuhanyozás melegítése jelentős mennyiségű CO₂, NO₂, SO₂, belélegezhető részecskék, halogénezett szénhidrogének, policiklusos aromás szénhidrogének és egyéb mérgező szennyező anyagok keletkezését eredményezi. A hajformázó termékek, mint a hajhab és a hajlakk, a légfrissítők, a tisztítószerek és a rovarirtók szintén mérgező és káros kémiai gázokat bocsáthatnak ki.
A modern társadalomban és civilizációban gyakorlatilag lehetetlen elkerülni az ilyen „mérgeket”. Azonban tehetünk lépéseket azok hatásának minimalizálása érdekében: válasszunk tiszta pamut ruhákat, különösen fehérneműt; viseljünk gumikesztyűt mosószerek használata közben, és alaposan öblítsük le; kerüljük az erős illatú háztartási vegyszerek használatát zárt térben vagy idősek és gyermekek által lakott helyiségekben.Ha a kültéri levegő minősége megengedi, ne felejtsen el kinyitni az ablakokat a szellőzés érdekében. A mai háztartási tisztítási filozófiában a „tisztaság” fogalma túlmutat a pormentes felületeken. Magában foglalja a levegő tisztaságát, a minimalista lakástextíliákat és a mindenféle szennyeződéstől való biztonságot. Hogyan okoz rákot a konyhai füst? A konyhai füstről való beszélgetés elkerülhetetlenül a páraelszívóhoz vezet.A páraelszívók megjelenése forradalmasította a korábban füsttel teli konyhát. A piac fejlődésével elterjedtek a kínai, az európai és az oldalsó modellek. Érdemes azonban elgondolkodni a páraelszívók tényleges zsírfogó hatékonyságán.
Bár a páraelszívók valóban megszüntették a régen elterjedt füstöt, mi rejlik a felszín alatt?A szűrőháló valóban zsíros, és az alatta lévő cseppfelfogó tálca gyűjti össze a levegőből kivont maradék olajat. De észrevették-e azt a jelenséget is, hogy a páraelszívó külsején egy olajos gőzréteg marad vissza, amelynek vastagságát a tisztítások közötti időtartam határozza meg? Ez egy másik termék piacra dobásához vezetett: a konyhai felületek és a páraelszívó zsírtalanítására szolgáló tisztítószerek és spray-k.A páraelszívó közelében elhelyezett edények is zsíros réteggel borítódnak be néhány nap tisztítás nélkül. Ha csípős fűszerekkel, például chilivel vagy szecsuáni borssal főzünk, akkor még a páraelszívó maximális teljesítményén is a csípős füstök tartós köhögést okoznak, és irritálják az orrot és a torkot...
Mit jelentenek ezek a jelenségek?Még a hagyományos elszívó ventilátor működése mellett is jelentős főzési füst marad a konyhában.
Ezért nem meglepő, hogy a Kínai Egészségügyi Oktatási Szövetség ismételten figyelmeztetett a főzési füstök egészségre gyakorolt káros hatására.
A főzési füstök veszélyei
Egy friss brit kutatás szerint egy óra főzés rosszul szellőző, hatástalan égésű edényekkel olyan egészségkárosodást okoz, mint napi két csomag cigaretta elszívása.
A Sanghaji Tradicionális Kínai Orvostudományi Egyetem által végzett, öt évig tartó epidemiológiai tanulmány a tüdőrákról hasonló eredményeket hozott. A vizsgálat kimutatta, hogy a nem dohányzó női tüdőrákos betegek több mint 60%-a hosszú ideig volt kitéve konyhai füstnek, és ezeknek a nőknek 32%-a rendszeresen sütött vagy főzött magas hőmérsékleten. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy azok a nők, akik rendszeresen főznek a konyhában, kétszer-háromszor nagyobb kockázatnak vannak kitéve a tüdőrák kialakulását illetően.
A Sanghaji Második Orvostudományi Egyetem által végzett, női tüdőrákos betegekről szóló különálló eset-kontroll tanulmány kimutatta, hogy a dohányzáson túl a konyhai légszennyezés is jelentős kockázati tényező. A populációban a laphámsejtes tüdőrákos esetek 51%-a és az adenokarcinómák 61%-a a háztartási főzés során keletkező füstnek való kitettségnek tulajdonítható.
Aggasztó, hogy a főzés során keletkező füstök jelentős veszélyei bizonyos mértékben rejtve maradnak, ezért sokan figyelmen kívül hagyják őket, amíg végül rákos elváltozások nem alakulnak ki.