Elemzés: A felelősség hiánya (elsősorban önmagával szemben) és a hiányos munkamorál, valamint a jelenlegi pozícióban rejlő lehetőségek elégtelen feltárása, ami nem megfelelő készségfejlesztéshez vezet, és így nem éri el a sikeres karrierváltáshoz szükséges küszöböt.
Eredmény: Munkahelyváltás nélkül az ember önmagát szabotálhatja, ami súlyosan befolyásolhatja jövőbeli kilátásait, és potenciálisan másokra is hatással lehet.
Ha állást vált, nem valószínű, hogy azonnal kiváló lehetőséget talál, inkább nagy a valószínűsége, hogy gyakori, alacsony szintű állásváltások sorozatába kerül.
A legtöbb nehézségekkel küzdő, ilyen kedvező szerencsével vagy lehetőségekkel nem rendelkező személynek a fent említett „felső, középső és alsó” stratégiák közül kell választania. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a megközelítéseknek a különbsége nem a probléma (vagy a gondolkodásmód) önmagában rejlik, hanem a megtett lépésekben és azok eredményeiben.
Kitartás a nagyobb előrelépésért
Középső stratégia – Kitartás:
Gondolatok: Hasonló elégedetlenség, mint az első forgatókönyvben, de nem világos, miért.
Viselkedés: Kitartás, némi mentális megterheléssel.
Elemzés: Felelősség és motiváció hiánya, a jelenlegi pozícióban rejlő lehetőségek elégtelen felismerése vagy feltárása, valamint a teljesítményérzet hiánya.
Eredmény: Ha végül megértjük az elégedetlenség forrását és azonosítjuk a kiváltó okot, a „felső stratégia” alkalmazása hirtelen javulást hozhat szakmai kilátásainkban.
Ha hosszabb ideig nem sikerül tisztázni a helyzetet, vagy nem tudunk határozottan cselekedni, fennáll a veszélye, hogy beletörődünk a középszerűségbe vagy hanyatlásba, és téves képet alakítunk ki a munkahelyről, ami hatással lehet egész életünk fejlődésére.
Értékkeresés
Optimális stratégia – Az aktuális pozícióban rejlő érték maximalizálása:
Gondolkodásmód: Osztja az előző forgatókönyvben leírt elégedetlenséget, de nem látja tisztán annak okát.
Tevékenység: Noha a munkahelyváltás nem kizárt, a prioritás az, hogy kiválóan teljesítsen az aktuális pozíciójában, ha nem adódik kivételes lehetőség. Kérdezze meg magától, mi maradt még feltáratlan, beteljesületlen vagy fejletlen, és törekedjen a kiválóságra. Bízzon abban, hogy az idővel minden tisztázódni fog.
Elemzés: Erős felelősségérzetet (különösen önmagával szemben) és harci szellemet mutat. Arra koncentrál, hogy a jelenlegi pozíciójában lehetőségeket fedezzen fel, hogy teljesítményérzetet építsen ki.
Eredmény: Ha az erőfeszítés nem elégséges vagy az irány hibás, a tartós problémák elbátortalanodáshoz, önbizalomhiányhoz és „panaszkodás” vagy „tűrő” állapotba süllyedéshez vezethetnek. Azonban a folyamatos kitartás az új irányok keresésében és a törekvésben potenciális lehetőségeket rejt magában.
Helyes iránymutatással és megfelelő erőfeszítéssel a kihívások megoldódnak, megerősítve a szakmai önbizalmat. Néhányan már az elejétől fogva tisztán látják a célt, az irányt és a teendőket – ez az ideális helyzet. Mások nehézségekbe ütköznek, meggondolatlanul feladják, de szerencsés lehetőségekhez jutnak, amelyek zökkenőmentes előrelépést eredményeznek. Az ilyen személyeket gratulálni kell – ritka szerencséjük van.