1. mítosz: A tojásfogyasztás emeli a koleszterinszintet. Tény: A tojás viszonylag kevés telített zsírt tartalmaz, egy nagy tojás csak körülbelül 1,5 grammot. Ezért nem tanácsos elkerülni a tojásfogyasztást, mivel a tojás 13 vitamin és ásványi anyag fontos forrása. 2. mítosz: A cukor mindig káros az egészségre.
Tény: A cukor elengedhetetlen alapanyag a konyhában, amely az egészséges ételek ízének kiegyensúlyozásában játszik szerepet. Az úgynevezett „természetes édesítőszerek”, mint például a méz, valójában finomított cukrok, amelyeket a szervezet ugyanúgy metabolizál, és grammonként 4 kalóriát tartalmaznak. A táplálkozási szakértők a mértékletességet hangsúlyozzák, mint alapelvet: a cukorbevitel nem haladhatja meg a napi kalóriabevitel 10%-át.
3. tévhit: Minden telített zsír emeli a koleszterinszintet.
Tény: A sztearinsav, egy természetesen előforduló telített zsír, amely kakaóporban, tejtermékekben, baromfiban és pálma-/kókuszolajban található, nem emeli a vérben a rossz koleszterinszintet. Sőt, akár emelheti is a jó koleszterinszintet.
4. tévhit: A zöldségek főzéséhez hozzáadott só miatt azok sótartalma magas lesz.
Tény: A főzés során hozzáadott csipetnyi só valójában segít csökkenteni a zöldségek tápanyagveszteségét. Egy teáskanál só hozzáadása egy csésze vízhez azt jelenti, hogy a zöldségek nagyon kevés sót vesznek fel.
5. tévhit: Csak a vörösbor jó a szívnek.
Tény: A sör, a bor és a szeszes italok egyformán jótékony hatással vannak az egészségre. A Harvard kutatásai szerint bármely alkoholtartalmú ital, ha mértékkel fogyasztják (napi 1-2 pohár), segíthet csökkenteni a szívbetegségek kockázatát.
6. tévhit: A sült ételek mindig magas zsírtartalmúak.
Tény: Az egészséges sült ételek kivételt képeznek.
A szakértők szerint az optimális sütési hőmérséklet 180 °C. Alacsonyabb hőmérsékleten az ételek több zsírt vesznek fel. Sütés után a legjobb, ha az ételeket 1-2 percig konyhai papírra tesszük, mielőtt megesszük.
7. tévhit: Minél több élelmi rostot fogyasztunk, annál jobb.
Tény: Nem minden élelmi rost nyújt egyforma előnyöket; a forrásokat gondosan meg kell fontolni.Például a búzakorpa segíti az emésztést és a bélműködést, a zabkorpa csökkenti a koleszterinszintet, az inulin pedig jótékony hatással van a bélbaktériumokra. Egyes szakértők azt tanácsolják, hogy korlátozzuk a feldolgozott rostkiegészítők fogyasztását, mivel hatékonyságuk elmarad a teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből és hüvelyesekből származó természetes rostokétól.
8. tévhit: A csirkehúst meg kell tisztítani a bőrétől.
Tény: A bőrös csirkemell fogyasztása nem növeli a telített zsírbevitelét.A sült csirke élvezetének fele a ropogós, aranybarna bőréből származik. A szakértők megjegyzik, hogy a legújabb tanulmányok szerint egy 340 grammos, bőrös, csontos csirkemell csak 2,5 gramm telített zsírt és mindössze 50 kalóriával többet tartalmaz, mint a bőr nélküli, csont nélküli változat.
9. mítosz: Az olívaolaj melegítése megsemmisíti egészségügyi előnyeit.
Tény: Még a finomított extra szűz olívaolaj is megőrzi tápértékét mérsékelten magas hőmérsékleten. A szív egészségére jótékony hatással lévő egyszeresen telítetlen zsírsavak nem változnak a hőmérséklet-változás hatására, és az olívaolajban található egyéb jótékony összetevők sem vesznek el a melegítés során. Amíg nem füstöl (kb. 200 °C), teljesen biztonságos.
10. mítosz: A biotermékek táplálóbbak, mint a hagyományosan termesztett élelmiszerek.
Tény: Egy friss brit kutatás nem talált jelentős táplálkozási különbséget a hagyományosan termesztett és a biotermékek között. Természetesen a hagyományosan termesztett termékek esetében különös figyelmet kell fordítani a peszticidmaradványokra a fogyasztás előtt.
A fentiakban tíz gyakori egészségügyi mítoszt mutattunk be az élelmiszerekkel kapcsolatban. Bízunk benne, hogy most már tisztább képet kapott a témáról. Jó egészséget és boldogságot kívánunk!