Az érzelmi zavarok közül a szorongásos zavarok esetében a legfontosabb szempont az interperszonális kapcsolatokra gyakorolt hatásuk.
A szorongásos zavarokkal küzdő egyének gyakran nehezen tudják kifejezni vagy szabályozni érzelmeiket, és alapvető emberi érzelmek, mint az öröm, a harag, a bánat és a félelem kifejezésében zavarokat tapasztalnak, amelyek ellenőrizhetetlenné válhatnak.
A közös érdekeken túl az interperszonális kapcsolatok kényelmi szintje is alapvető fontosságú a kapcsolatok fenntartásában. Következésképpen a szorongásos zavarok pusztító hatással lehetnek a felszínes kapcsolatokra.
Csökkent életminőség
Bár a szorongásos zavarok kezelhetők, a gyógyulás hosszú folyamat.
A túlzott negatív érzelmi élményekkel jellemezhető, hosszan tartó szorongás jelentős kárt okoz mind a fizikai immunitásban, mind az alkalmazkodóképességben, így az egyének sebezhetővé válnak a különböző vírusfertőzésekkel szemben.
A fizikai egészségre gyakorolt hatások mellett a személyiség és az értékek is torzulnak – az ember fél a tömegtől, de mégis vágyik rá, retteg a magánytól, de mégis fél a magánytól. A társadalmi működés fokozatosan romlik, és az életminőség folyamatosan csökken.
Súlyos álmatlanság A szorongásos zavarok közös jellemzője az elalvási nehézség, vagyis az álmatlanság.
Ilyen állapotban az állandó aggodalom megakadályozza a pihentető alvást. Ráadásul az alvásért való küzdelem megakadályozza a kikapcsolódást, és a negatív élmények vagy a szorongató emlékek ismétlődő gondolatai révén fenntartja a szorongást.
A hosszan tartó rossz alvás megzavarja a test egyensúlyát, ami étvágytalansághoz, fizikai gyengeséghez és mentális letargiához vezet.
Gyakori pszichoszomatikus rendellenességek
Bár a szorongásos tünetek egyénenként eltérőek, minden betegnél a rohamok alatt kísérő fizikai reakciók jelentkeznek.
Ezek között szerepelhet szédülés, fejfájás, végbélvérzés, gyors pulzus, izzadt tenyér, hátfájás, remegés és álmatlanság.
A állapot fennmaradásával fokozatosan különböző pszichoszomatikus rendellenességek jelentkezhetnek.
Ezek közül a pszichoszomatikus gyomorfájdalom és az endokrin rendszer rendellenességei gyakorolják a leggyakrabban és legsúlyosabban hatást a mindennapi életre. Példák erre a felettes által feltett kérdésekre adott válaszok során jelentkező ellenőrizhetetlen WC-használati késztetés, vagy fontos prezentációk során jelentkező hirtelen vizelési inger – még előzetes felkészülés esetén is.
Hatása az utódokra
A szorongásos zavarok hatása az utódokra nem biológiailag öröklődik.
Jellemzően a szorongás által kialakított kognitív és viselkedési minták megnyilvánulhatnak a szülői nevelési stílusban, ezáltal alakítva a gyermekek viselkedési szokásait. A szülői szorongás így a mindennapi interakciók során akaratlanul is „átadódik” a gyermekeknek.
Például, ha gyakran szidják a gyermekeket olyan mondatokkal, mint „Te nem vagy olyan jó, mint mások gyermekei”, „Miért nem tudsz semmit rendesen csinálni?” vagy „Ha nem tanulsz jól, az egész életed tönkremegy”.
Az ilyen megjegyzések, amelyek károsak a gyermek önbizalmára, gyakran mélyen gyökerező szorongást keltenek a képességeik iránt. Ha nyomás alá kerülnek, a gyermekek különböző formájú elkerülési stratégiákhoz folyamodhatnak.