A szorongásos zavarok az utóbbi években egyre gyakoribb pszichológiai állapotokká váltak, és a depresszióval összehasonlítható kockázatokat jelentenek. Melyek tehát a szorongásos zavarok tünetei?
A szorongásos zavarok gyakran autonóm idegrendszeri tünetekkel járnak, mint például szédülés, mellkasi szorító érzés, szívdobogás, légszomj, szájszárazság, gyakori vizelés, vizelési inger, izzadás és remegés, valamint motoros feszültség. Elsősorban átható és tartós szorongás vagy visszatérő nyugtalanság jellemzi őket.
A tartós szorongás hosszabb ideig tartó fennállása más egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet. Ezenkívül a súlyos szorongásos zavarok jelentősen rontják a betegek mindennapi működését és munkaképességét. A tünetek a zavar súlyosságától függően eltérő módon jelentkeznek, amelyeket négy fő kategóriába sorolok:
1. Fizikai feszültség: A betegek általában képtelenek ellazulni.
2. Túlzott idegrendszeri reakcióképesség: Az idegrendszer gyakran túlterhelt állapotban működik, ami az autonóm idegrendszer általános populációhoz képest intenzívebb reakcióit eredményezi.
3. Ismétlődő, alaptalan aggodalmak a jövővel kapcsolatban: A szorongásos zavarokkal küzdő egyének folyamatosan a jövővel kapcsolatos aggodalmakkal vannak elfoglalva.
4. Túlzott éberség: Az érintettek folyamatosan figyelnek a környezetükben bekövetkező legkisebb változásokra is, ami akadályozza munkájukat, sőt akár alvási zavarokat is okozhat.
Széles körben elismert tény, hogy a szorongásos zavarok súlyosan zavarják a mindennapi életet. Például: a betegek nem bíznak a munkájukban, ami gátolja a fejlődésüket; gyakran nehezen tudnak koncentrálni, túlzott óvatossággal közelítik meg a feladatokat, és gyakran nem tudnak határozottan dönteni. Akár az életbe vetett hitüket is elveszíthetik.
Hogyan lehet enyhíteni a szorongást? A következő javaslatokat tudom adni:
Először is, a betegeknek meg kell tanulniuk a mentális elterelést. Ha szoronganak vagy zavaró gondolatok foglalkoztatják őket, irányítsák át a figyelmüket. Ez azt jelenti, hogy a figyelmet a jelenlegi nehézségekről az érdeklődési körükre és hobbijukra kell irányítaniuk, ezáltal helyreállítva az életbe vetett bizalmukat és elkerülve a szorongást.
Másodszor, a betegeknek el kell merülniük a természetben, és mély légzésgyakorlatokat kell végezniük. Üljön le egy enyhe szellőben, és képzelje el, hogy a mellkasa egy „oxigén égbolt”. Lélegezzen be mélyen, hogy megtöltse ezt az „oxigén égboltot”, és tartsa vissza a lélegzetét körülbelül három másodpercig. Kilégzéskor engedje ki a levegőt, hogy friss oxigénnel cserélje ki.Alternatív megoldásként képzelje el, hogy pozitív energiát lélegzik be, miközben az élet nyomását kiengedi. Ez a technika napi, ismételt gyakorlást igényel; következetes alkalmazása jelentősen enyhíti a szorongás tüneteit.
Harmadszor, vegyen részt aktív testmozgásban, lehetőleg este vagy reggel kocogjon. Kerülje a versenyszerű sportokat.
Negyedszer, étrendi terápia. A szorongásos betegek számára előnyös lehet több zöldség és gyümölcs fogyasztása, amelyek nemcsak vitaminokat pótolnak, hanem enyhítik a szorongást is.
Ötödször, fontolja meg, hogy adott esetben alkalmazza az „Ah Q szellemet”.