Több álmatlan éjszaka után sokan a hétvégén egy kiadós alvással próbálják visszanyerni az energiájukat, de egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy az emberek ezt hiába teszik.

　　A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói megállapították, hogy a krónikus alvásmegvonás, például az, hogy valaki négy óránál kevesebbet alszik egy éjszaka, minden egyes nappal károsan hat az emberi szervezetre. Ezen a ponton az elégtelen alvás következményei hasonlóak ahhoz, mintha egyáltalán nem aludnánk. Már néhány napos alváshiány is hatással lehet az ember mentális működésére. Ezt a kárt nem lehet helyrehozni egy kiadós alvással.

　　A kutatók patkányokon vizsgálták az alvásmegvonás hatásait úgy, hogy alvás és ébrenlét közben rögzítették az agyuk lassú hullámtevékenységét. A lassúhullám-aktivitás megmutatja, mikor van szüksége az embernek alvásra, és minél tovább van ébren az agy, annál intenzívebbé válik a lassúhullám-aktivitás. Megállapították, hogy még ha a patkányok időt is szakítottak arra, hogy bepótolják az alvásukat, a lassúhullám-aktivitás által okozott károsodás napról napra nőtt. Az intenzív lassúhullám-aktivitás mind alvás, mind ébrenlét közben arra utal, hogy ideje lefeküdni.

　　A tanulmányt vezető Joara Salari elmondta: "Az emberek inkább tévéznek vagy élénk társadalmi tevékenységet folytatnak, mint hogy időben vagy fáradtan lefeküdjenek. Azt remélik, hogy a hétvégén bepótolhatják az alvást, de a valóságban ez csak vágyálom. Öt egymást követő nap után, amikor valaki négy óránál kevesebbet alszik éjszaka, hajlamos lehet az álmatlanságra és a kognitív zavarokra. Ezek nem olyan károk, amelyeket másnapi teljes éjszakai alvással vagy 10 óra folyamatos alvással lehet pótolni."

　　Salari leírja, hogy az álmatlanság a szervezet inzulin-antitestjeinek emelkedését is okozhatja, ami cukorbetegséghez vezethet.