A fogyasztókat könnyen vonzzák az élelmiszercsomagolásokon szereplő önreklámozó állítások. Hogyan kell értelmezni ezeket a csábító reklám- és csomagoláson szereplő állításokat? Itt megvizsgáljuk a reprezentatív állításokat, hogy elemezzük azok mögöttes üzeneteit és feltárjuk a termékek valós tulajdonságait.1. állítás: „Tartósítószert nem tartalmaz” Ez ugyan kizárja a tartósítószerek használatát, de nem zárja ki más élelmiszer-adalékanyagok használatát. Antioxidánsok, aromák, színezékek, színtelenítő anyagok, ízfokozók és hasonló anyagok továbbra is jelen lehetnek. Más szóval, a tartósítószerek hiánya nem garantálja a „teljesen természetes” állapotot.
Sok élelmiszer természetesen nem igényel tartósítószert, például a konzervek, a rendkívül magas só- vagy cukortartalmú termékek, valamint a rendkívül száraz termékek, mint az instant tészta vagy a szárított tészta. A konzervek sterilizálással és lezárással teljesen eltávolítják a baktériumokat és a spórákat, megakadályozva a külső szennyeződést. Víz nélkül a baktériumok nem szaporodhatnak, míg a magas só- és cukortartalom természetes tartósítószerként működik.
A túlzottan magas só- és cukortartalom azonban rosszabb lehet, mint a tartósítószerek. A túlzott sófogyasztás egészségügyi kockázatai messze meghaladják a tartósítószerek nyomokban jelen lévő kockázatait. Például a „tartósítószermentes” márkájú szószok, paszták és savanyúságok gyakran rendkívül sósak, és néha cukrot is adnak hozzájuk az íz elfedése érdekében. Ezért a „tartósítószermentes” jelölés nem lehet az elsődleges ok, amiért a fogyasztók egy terméket előnyben részesítenek.
2. állítás: „Mesterséges színezékek nélkül”
Ez azt jelenti, hogy színezékek továbbra is vannak a termékben, de azok nem szintetikusak, hanem természetes nyersanyagokból kivontak. Ilyenek például a karotinoid kivonatok, a monascus pigment és a lakvörös – természetes élelmiszerekből nyert színezékek.
A legtöbb fogyasztó számára a természetes színezékek megnyugtatóbbak. Az extrakciós folyamat azonban nyomokban szerves oldószerek maradványait hagyhatja hátra.Amennyiben ezek megfelelnek a vonatkozó termékstandardoknak, ez nem feltétlenül ok aggodalomra. A probléma akkor merül fel, ha a termék intenzív színe ezekből a színezékekből származik, ami azt jelenti, hogy az összetevők maguk nem teljesen „tiszta természetesek”.
Vegyük például a szupermarketekben gyakran megtalálható vörös vagy zöld „gyümölcsleveket”, amelyek koncentrált gyümölcs kivonatoknak tűnnek, és csomagolásukon gyakran nagy gyümölcsillusztrációk láthatók. Az összetevők listájának alaposabb vizsgálata azonban azt mutatja, hogy ezek csak körülbelül 20% valódi gyümölcslevet tartalmaznak.Ez azt jelenti, hogy a tartalom 80%-a víz, cukor, aromák, színezékek, sűrítőanyagok és hasonló adalékanyagok keverékéből áll. Bár természetes színezékeket használnak, ez mégis félrevezeti a fogyasztókat, akik azt hiszik, hogy a termék koncentráltabb, mint a 100%-os gyümölcslé.
3. állítás: „Nincs hozzáadott szacharóz”
Ez az állítás gyakran szerepel keményítőalapú termékeken, kekszeken és süteményeken. A csomagoláson az áll, hogy „nincs hozzáadott szacharóz”, ami azt jelenti, hogy nem tartalmaznak fehér cukrot, amelyet általában fogyasztunk. A középkorú és idős emberek, a cukorbetegek és az elhízottak különösen fogékonyak az ilyen állításokra. A valóságban ez egy jelentős csapda.
A szacharóz messze nem az egyetlen összetevő, amely gyorsan emeli a vércukorszintet. A finomított keményítők már önmagukban is jelentősen emelik a vércukorszintet, míg a keményítőből nyert termékek, mint a dextrin, a maltodextrin, a maláta szirup, a glükóz szirup és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, ebben a tekintetben még a szacharózt is felülmúlják. Ezek az összetevők gyakran megjelennek a „szacharózmentes” termékekben.A cukorbetegek számára ezeknek az alternatíváknak a választása alig jobb, mint a sima rizs fogyasztása.
Táplálkozási szempontból a „cukormentes” nem egyenlő a magasabb tápértékkel. Ha nincs hozzáadott szacharóz, akkor mi tölti ki a térfogatot? Elsősorban keményítők, dextrinek, zsírok és olajok – olyan összetevők, amelyek az energiaellátáson és a vércukorszint emelésén kívül alig nyújtanak előnyt.A probléma abban rejlik, hogy ezek a termékek gyakran azt a látszatot keltik, hogy „prémium” vagy „tápláló” termékek. 4. állítás: „MSG-mentes” A nyugati termékek gyakran hirdetik, hogy „MSG-mentesek”, mintha a mononátrium-glutamát valami csapás lenne. Azonban csak egy kisebbség érzékeny az MSG-ben található nátrium-glutamátra, és tapasztal mellékhatásokat.Ennek következtében számos úgynevezett MSG-mentes termék jelent meg a piacon. Számos szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy az „MSG-mentes” nem egyenlő a mononátrium-glutamát teljes hiányával, és nem garantálja a mesterséges ízfokozók kizárását sem.