Mindannyian tudjuk, hogy a pszichológiai rugalmasság gyakran meghatározza az ember életének és munkájának könnyedségét. Azok számára, akiknek nehézségeik vannak a kapcsolataikkal, a sérült kapcsolatok gyökere gyakran az ismétlődő, egészségtelen mentális mintákban rejlik. Az alábbiakban nyolc olyan mintát vázolunk fel, amelyek alááshatják az interperszonális kötelékeidet.
1. Kiváltságtalan komplexus:
Mindenkinek megvannak a maga egyedi képességei és erősségei, mégis vannak olyanok, akik önbizalomhiányuk miatt lebecsülik magukat. Ez a hitetlenség megakadályozza őket abban, hogy kihasználják előnyeiket. A hosszan tartó félénkség és konformitás aláássa az akaraterőt, az elszántságot és a bátorságot, fokozatosan szűkítve az ember társadalmi körét.
2.Félénkség:
Sok ember, akár introvertált személyiségük, akár korlátozott élettapasztalatuk miatt, nehezen fejezi ki magát verbálisan. Ez megakadályozza az egyébként jó tervek és ötletek megvalósítását, és gátjává válik gondolkodásuknak.
3. Gyanakvás:
A gyanakvás az ember legnagyobb ellensége mind az életben, mind a munkában. Amikor valaki bizalmatlansággal szemléli a világot,túlérzékennyé válik, és mindenkit ellenségének tekinti. Bármilyen aprócska dolgot is felhasznál, hogy bajt keverjen, végül másoknak és magának is árt.
4. Ellentmondásosság:
Mindenkiben van egy bizonyos fokú ellentmondásosság. Azonban a vitatkozás öröme nem egyenlő az eredetiséggel. Minden ügyben szükség van ésszerű érvekre, különben az ember kockáztatja, hogy ellenszenvvel és haraggal találkozik.
5. Kizáró mentalitás:
A kizáró tendenciák önmegőrzésként szolgálnak. Azonban ha ragaszkodunk ehhez a gondolkodásmódhoz, és elutasítjuk az új ötleteket vagy megközelítéseket, akkor egy szűk körbe szorítjuk magunkat.
6. Előkelő magatartás:
A barátság nem nyerhető el őszinteség nélkül. A felszínes, színpadias magatartás csak még jobban eltávolítja a körülöttünk lévőket.
7. Kapzsiság:
A barátság nem a kölcsönös kizsákmányolásról vagy a személyes előnyök kereséséről szól. A hidak felégetése rövid távú hasznot hozhat, de elkerülhetetlenül károsítja az ember jellemét.
Összefoglalva, ez a nyolc hozzáállás olyan kóros gondolkodásmód, amely könnyen tönkreteszi a kapcsolatokat. Ha bármelyikük is megvan benned, azonnal foglalkoznod kell velük, nehogy társadalmi kapcsolataid kaotikus állapotba kerüljenek.
A mindennapi interakciókban több szempontra is figyelhetünk a harmonikus kollégai kapcsolatok ápolása érdekében.
A nagyobb jó előtérbe helyezése: támogatás ahelyett, hogy aláásnánk
Ha nem foglalkozunk kollégáink hiányosságaival négyszemközt, az gyakran nyilvános kritikához, hibakereséshez, vagy akár rosszindulatú támadásokhoz vezet, amikor külső felekkel lépünk kapcsolatba. Ez károsítja kollégáink szakmai imázsát, és idővel rossz fényt vet ránk is. A kollégák a közös munkaköri feladatokon keresztül egyesülnek, és kollektív tudatosságot kell kialakítaniuk, előtérbe helyezve a nagyobb jót, hogy közös érdekek közösségét alkossák.Különösen külső felekkel való kapcsolattartás során ápoljuk a „csapatimázs” gondolkodásmódját: támogassuk egymást, ne pedig aláássuk egymást. Ne áldozzuk fel a kollektív érdekeket személyes haszonszerzés érdekében; a legjobb, ha „a családi ügyeket magánügynek tartjuk”.
Ha nézeteltérések merülnek fel, törekedjünk széles körű konszenzusra, miközben figyelembe vesszük a kisebb különbségeket.Ezért nézeteltérések esetén: először is kerüljük a túlzott érvelést. Objektíven véve az új nézőpontok elfogadásához idő kell; szubjektíven véve ezt a folyamatot gyakran bonyolítja a büszkeség és a versenyszellem, ami megnehezíti a kölcsönös meggyőzést. A túlzott érvelés a konfliktusok eszkalálódását és az egység aláásását kockáztatja. Másodszor, ne tegyük vakon a harmóniát elsődleges fontosságúvá.Még akkor is, ha elvek forognak kockán, nem bölcs dolog, ha nem állunk ki határozottan, nem hangoztatjuk aggályainkat, hanem passzívan követjük a többséget, és szándékosan elrejtjük a nézeteltéréseket. A problémákkal való szembenézéskor, különösen nézeteltérések esetén, törekedjünk a közös nevező megtalálására és széles körű konszenzusra, miközben figyelembe vesszük a kisebb különbségeket. Ha valódi megegyezésre nem lehet jutni, mérlegeljünk egy mérsékelt megközelítést: mondjuk ki világosan: „Nem tudom elfogadni a véleményedet, és ragaszkodnom kell a sajátomhoz.” Ez lehetővé teszi, hogy a vita elcsituljon anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk.
Maradjon higgadt a előléptetések és anyagi nyereségek tekintetében; kerülje az irigységet
Sok kolléga a mindennapi interakciókban harmonikusnak tűnik, de konfliktusok esetén hevesen védi érdekeit. Hátba szúráshoz folyamodhatnak, irigységnek engedhetnek, vagy lekicsinylő megjegyzéseket tehetnek. Az ilyen viselkedés sem nem tiszteletre méltó, sem nem előnyös sem magunk, sem mások számára. Ezért következetesen higgadtnak kell maradni az előléptetések és anyagi jutalmak tekintetében.
Tartsuk be a megfelelő határokat a kollégákkal és a feletteseinkkel való interakciók során
Egy szervezeten belül néhány személy közötti túl gyakori interakciók felszínes klikkek kialakulásához vezethetnek, ami gyanút ébreszthet másokban, akik elgondolkodhatnak: „Megint rólunk pletykálnak?” Ezért tartsuk be a megfelelő határokat a feletteseinkkel és kollégáinkkal való interakciók során, hogy elkerüljük a klikkek kialakulását.
Konfliktusok esetén gyakoroljuk a toleranciát és tanuljunk meg bocsánatot kérni
A kollégák közötti kisebb nézeteltérések mindennaposak. Ha nem kezeljük őket azonnal és megfelelően, komoly konfliktusokká fajulhatnak.Ahogy a mondás tartja, jobb megoldani a sérelmeket, mint haragot tartani. Ha konfliktusok merülnek fel a kollégákkal, vegye kezdeményező szerepet, gondolkodjon el a saját szerepéről, és vegye figyelembe a másik fél szempontjait, hogy megakadályozza a helyzet eszkalálódását. Ha a konfliktus már kialakult, és Ön valóban hibás, tegye félre a büszkeségét, és tanuljon meg őszintén bocsánatot kérni. Egy lépés hátrafelé rengeteg lehetőséget tár fel; amikor az egyik fél kezdeményezi a patthelyzet feloldását, gyakran kiderül, hogy a köztük lévő szakadék nem is olyan jelentős, mint gondolták.