Ha egy gyermek figyelmetlenséget mutat, a szülőknek nem kell aggódniuk, mivel a figyelem koncentrációja nem genetikailag meghatározott, hanem a nevelés és a tréning révén fejleszthető.
Az alábbiakban a koncentrációt befolyásoló tényezők elemzése alapján több módszert is bemutatunk, amelyek segítenek a gyermekeknek javítani a figyelem koncentrációját, a szülők tájékoztatására.
A figyelem az intelligencia egyik alapvető eleme, amely előkészíti a memóriát, a megfigyelést, a gondolkodást és a képzeletet. Ezért gyakran az elme kapujának is nevezik. A figyelmetlenség a gyermekek gondatlanságának egyik fő oka. Ha a gyermek figyelmetlenséget mutat, a szülőknek nem kell aggódniuk, mivel a figyelem minősége nem genetikailag meghatározott, hanem neveléssel és gyakorlással fejleszthető.Szervezett edzéssel a figyelem időtartama jelentősen meghosszabbítható, a figyelem minősége pedig jelentősen javítható, ezáltal csökkentve a gondatlanságot és leküzdve ezt a tendenciát. Az alábbiakban a befolyásoló tényezők elemzése alapján több módszert is bemutatunk a gyermekek figyelemének javítására, a szülők számára. 1. Mesék hallgatása és kérdések megválaszolása A gyermekek, különösen a kisebbek, nagyon szeretik hallgatni a felnőttek meséit. A lebilincselő történetek felkelti érdeklődésüket és fenntartják figyelmüket.Ha azonban a gyermekek csak az újdonság vagy a szórakozás kedvéért hallgatják a történetet, előfordulhat, hogy nem tudnak teljes mértékben koncentrálni. Ha a történet közben kérdéseket teszünk fel nekik, megkérjük őket, hogy hallgatás után válaszoljanak, és bátorítjuk őket, hogy meséljék el a cselekményt, a tevékenység célszerűvé válik. Ez segít teljes figyelmüket a történetre irányítani, és így leküzdeni a figyelmetlenséget.
Hogyan lehet tehát kérdéseket megfogalmazni egy történethez? Vegyük példának a „A teknős és a nyúl” című mesét. Ez a mese egy nyúl és egy teknős közötti versenyről szól, ahol a túl magabiztos nyúl a verseny közepén elalszik, és végül a teknős nyeri a versenyt. A történet elmesélése előtt a szülők feltehetnek olyan kérdéseket, mint: „Hogyan végződik a történet? Ki nyer?” vagy „A teknős lassan fut, a nyúl gyorsan, de miért nyert ezúttal a teknős?” Minden történethez a szülőknek előre fel kell készíteniük a kérdéseket, ügyelve arra, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a történet témájához. Ha a cselekmény egyszerű, akkor egyszerű kérdések is elegendőek.A teknős lassan fut, a nyúl gyorsan, akkor miért nyerte a teknős a versenyt?” A különböző történetekhez a szülőknek előre fel kell készíteniük olyan kérdéseket, amelyek szorosan kapcsolódnak a történet témájához. Ha a cselekmény egyszerű, kérje meg a gyermeket, hogy mesélje el a főbb pontokat. Ha a gyermek nem tud pontosan válaszolni vagy teljes egészében elmesélni a történetet, a szülők ne szidják meg. Inkább bátorítsák azzal, hogy: „Nagyon jól csináltad. Legközelebb is próbáld meg!”" Ez a megközelítés jelentősen növeli önbizalmukat, felvidítja őket, és javítja hatékonyságukat a következő feladatokban. II. Hangos olvasás a koncentráció fejlesztése érdekében A hangos olvasás során az írott nyelvet világosan, hallhatóan és érzelmekkel kell kiejteni. Ez a folyamat során több érzékszerv – a látás, a beszéd, a hallás és a kognitív funkciók – működik egyszerre és összehangoltan, ami összetett érzékszervi élményt eredményez.Hangos olvasáskor a gyerekeknek egy bekezdést vagy egy egész szakaszt folyamatosan kell felolvasniuk, törekedve a pontos kiejtésre, a világos artikulációra, a kihagyások és kiegészítések elkerülésére, valamint a sorok kihagyása nélküli, megszakítás nélküli olvasásra. Ez intenzív koncentrációt igényel, az összes figyelmet az olvasott tartalomra irányítva és összpontosítva. Ha a gyermek még nem ismeri fel a betűket, ösztönözni kell, hogy kövesse anya vagy apa példáját.
A gyakorlati megközelítés szerint a szülőknek naponta körülbelül húsz percet kell szánniuk arra, hogy a gyermek hangosan olvasson a családtagoknak. A szövegeket a szülők vagy a gyermek maga választhatja ki, előnyben részesítve azokat a darabokat, amelyek felkeltik az érdeklődését, tartalmilag gazdagok és élénk nyelvezettel íródtak. A szülőknek inkább elismerő hozzáállással kell részt venniük az olvasási tevékenységben, mint felügyelőként. Ez lehetővé teszi a gyermek számára, hogy ellazuljon, támaszt kapjon a szüleitől, önbizalmat építsen és élvezze az élményt, ezáltal proaktívan részt vegyen és a legjobb képességei szerint teljesítsen.Ellenkező esetben passzívvá válhatnak, és unalmas feladatnak tekinthetik a tevékenységet. Egyes gyermekek túlságosan idegesek lehetnek, míg mások felületesek vagy figyelmetlenek, és nem érik el a hatékony tanulási eredményeket. Ha ezt a gyakorlatot hosszú távon folytatják, az pozitív eredményeket hoz, nemcsak javítja a koncentrációt, hanem fejleszti a gondolkodási képességeket, az olvasási készséget, az önkifejezést és növeli az önbizalmat. A figyelem javulásával csökkennek a figyelmetlenség esetei.
III. A munka és a pihenés egyensúlya: a tanulás és a játék harmóniája
A fizikai kényelmetlenség a gyermekek figyelmét elterelő egyik fő ok. Az alváshiány és a túlzott fáradtság figyelemzavarhoz vezet, ami figyelmetlenségből fakadó hibákhoz vezet. A kisgyermekek állóképessége korlátozott; a tartós koncentráció után megfelelő pihenésre van szükség a szellemi frissüléshez, a mentális fáradtság enyhítéséhez és a következő feladatokra való újbóli összpontosításhoz.A szülőknek ezért gondoskodniuk kell arról, hogy gyermekeik egyensúlyt teremtsenek a munka és a pihenés között, mivel ez elősegíti a koncentrációt és megakadályozza a figyelmetlenséget.
Segítünk a gyermekeknek azáltal, hogy úgy alakítjuk ki a napirendjüket, hogy ez az egyensúly biztosítva legyen, miközben ésszerűen osztjuk el a tanulási és a játékidőt, és a feladatokat szakaszokban, meghatározott időn belül végezzük el. A világos célok fenntartják a gyermekek érdeklődését és motivációját a tanulás során. A tanulási szakasz vagy a feladat elvégzése után megfelelő jutalmakkal erősítsük meg a pozitív viselkedést.
IV. A tanulás gyakorlati alkalmazása, az érdeklődés felkeltése
Ahhoz, hogy a gyermek érdeklődését egy tantárgy iránt felkeltsük, először is meg kell mélyíteni a tantárgy jelentőségének megértését. Ahogy az amerikai pszichológus Jerome Bruner megjegyezte: „A legjobb módja annak, hogy egy tantárgyat érdekesé tegyünk a tanulók számára, ha megértetjük velük, hogy érdemes megtanulni.”A szülőknek meg kell magyarázniuk egy adott tantárgy tanulásának fontosságát, segítve a gyermekeket annak értékének felismerésében. Például a matematika nem csupán számításokról szól; alapját képezi más tudományágaknak, mint a fizika, a kémia, az informatika és az építészet. Ráadásul a matematika szerves része a mindennapi életnek – az egyszerű tranzakcióktól a vállalkozások és cégek vezetéséig.
A szülőknek arra is ösztönözniük kell gyermekeiket, hogy alkalmazzák a tudásukat a valós életben és a problémamegoldásban, ezáltal megerősítve a tanulást, miközben elmélyítik a tudás értékének megbecsülését. Ösztönözzék a gyermekeket különböző tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre, például gyár- vagy farmlátogatásokra, ahol az újszerű élmények felkeltik a kíváncsiságot, amely átvihető az iskolai tanulmányokra is.Egyes gyermekek különösen kedvelik az olyan játékokat, mint a repülőgép-modellek. A szülők segíthetnek nekik ezeket a modelleket saját maguknak megépíteni. A folyamat során a szülők tudatosan bevonhatják a gyermeket a mérésbe, számításba és rajzolásba, ezáltal elősegítve a tanulás iránti érdeklődés kialakulását. A szülők rendszeresen adhatnak gyakorlati példákat a mindennapi életben alkalmazott tudásra, és megbeszélhetik gyermekeikkel a tudás hasznosságát. Ez a megközelítés fokozza a tanulás iránti érdeklődést, miközben fejleszti a kritikus gondolkodás képességét.
Ahhoz, hogy a gyermek érdeklődését a tanulás iránt felkeltsük, először is fel kell ismernie saját tudásbeli hiányosságait, ki kell alakítania a tudás iránti igényét, és meg kell értenie annak gyakorlati alkalmazását. Meg kell értenie egy tantárgy valós jelentőségét, és fel kell ismernie a tanulás értékét. Ha valódi érdeklődés övezi, a tanulás során a koncentráció is természetesen jön, csökkentve a figyelmetlenségből adódó hibákat.és az örömteli növekedés elősegítése
Az érzelmi stressz a figyelmetlenség másik jelentős oka, ami gondatlansághoz vezet. Ezért a gondatlanság leküzdése érdekében a szülőknek segíteniük kell gyermekeiknek az érzelmi nehézségek megoldásában. Bár igyekszünk gondosan megszervezni gyermekeink életét, és megóvni őket a gondoktól, a valóságban a gyermekek, akárcsak a felnőttek, a gyorsan fejlődő, folyamatosan változó társadalomban a növekedés és a tanulás kihívásaival szembesülnek, és mind az iskolában, mind otthon nyomás nehezedik rájuk.Elméjük még nem teljesen fejlett, és a problémamegoldó és önszabályozó képességük messze elmarad a felnőttekétől. Ennek következtében gyakran küzdenek érzelmi zavarokkal. A szülőknek törekedniük kell arra, hogy minimálisra csökkentsék gyermekeik szorongásainak forrásait. Sok gyermek érzelmi küzdelmei a szülői nyomásból és kritikából fakadnak. A vizsgáktól való félelem és az aggodalom, hogy a rossz eredmények szülői feddést vonnak maguk után, gyakran elvonja a figyelmüket, sőt alaptalan aggodalmakkal is terheli őket, ami gátolja koncentrálóképességüket. Ilyen pszichológiai terhek alatt a gyermekek természetesen nehezen tudnak a tanulásra koncentrálni.A vizsgák során a félelem és a lámpaláz miatt elakadhat a gondolkodásuk, ami csökkenti a hatékonyságukat és növeli a hibalehetőséget.
Ezért a szülőknek inkább elismerő szemmel kellene nézniük gyermekeik erősségeit és fejlődését, ahelyett, hogy folyamatosan a hibáikat és hiányosságaikat vizsgálnák.Fogadd el őket, dicsérd őket, és légy büszke az eredményeikre. Ha kisebb hibák történnek, vagy a vizsgaeredmények elmaradnak a várakozásoktól, tartózkodj a túlzott kritikától. Csak mutass rá a problémákra, és bátorítsd őket, hogy legközelebb figyelmesebbek legyenek. A szülőknek maguknak is pozitív hozzáállást kell tanúsítaniuk, megfelelően kell beszélniük és cselekedniük, és kerülniük kell az olyan megjegyzéseket, amelyek károsíthatják gyermekük önbecsülését.