A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) egy olyan állapot, amelyre a gyermekek különösen hajlamosak. Mivel azonban a kisgyermekek gyakran nehezen tudják kifejezni tüneteiket, a szülőknek figyelmesnek kell lenniük. Az elmúlt években jelentős növekedést tapasztaltunk az ADHD-esetek számában, ami sok szülő számára komoly aggodalmat okoz. Mi okozza az ADHD-t a gyermekeknél, és milyen tünetei vannak?
I. Az ADHD okai
1. Genetikai tényezők
A jelenlegi kutatások szerint ez a rendellenesség genetikai tényezőkkel áll összefüggésben, öröklődési együtthatója 0,75–0,91. Az öröklődés módja még nem tisztázott, de valószínűleg poligén öröklődésről van szó. Molekuláris genetikai vizsgálatok a dopaminreceptor-gének polimorfizmusával való összefüggésre utalnak.
2. Neurofiziológiai tényezők
Az ADHD-s gyermekeknél gyakran rendellenes elektroencefalogram (EEG) eredmények figyelhetők meg, amelyek elsősorban a lassú hullámok aktivitásának növekedésével jellemezhetők. Az EEG teljesítmény spektrumának elemzése a lassú hullámok teljesítményének növekedését, az alfa hullámok teljesítményének csökkenését és az átlagos frekvencia csökkenését mutatja. Ez a központi idegrendszer késleltetett érésére vagy a kéreg elégtelen izgalmára utal az érintett gyermekeknél.
3. Enyhe agyi sérülés
A terhesség, a perinatális időszak vagy a szülés után bekövetkező kisebb agyi sérülések hozzájárulhatnak a rendellenességhez egyes gyermekeknél. Azonban egyetlen agyi sérülés sem fordul elő következetesen minden érintett gyermeknél, és nem minden ilyen sérüléssel rendelkező gyermeknél alakul ki a rendellenesség. Továbbá sok érintett gyermeknél nincs jele agyi sérülésnek.
4. Neuroanatómiai tényezők
Mágneses rezonancia képalkotó vizsgálatok az érintett gyermekeknél a corpus callosum és a caudate nucleus térfogatának csökkenését mutatják. Funkcionális MRI vizsgálatok emellett a caudate nucleus, a frontális régiók és az anterior cingulate cortex anyagcseréjének csökkenését jelzik.
5. Pszichoszociális tényezők
A kedvezőtlen társadalmi és családi környezet, például a szélsőséges szegénység, a szülők közötti viszály vagy a nem megfelelő szülői nevelés növelheti a gyermekeknél a rendellenesség kialakulásának kockázatát.
6. Egyéb tényezők
A rendellenesség összefüggésbe hozható cink- vagy vashiány, emelkedett vérólomszint, valamint kóla, kávé vagy élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásával, amelyek növelhetik a gyermekek kockázatát.
II. Gyermekkori hiperaktivitási zavar tünetei
1. Figyelemhiány
Ez a legfőbb tünet, amely a korhoz nem megfelelő, jelentős figyelemfenntartási nehézségekben és rövid figyelemspannban nyilvánul meg. A betegek gyakran nehezen tudnak koncentrálni az órák, a házi feladatok vagy más tevékenységek során, és könnyen eltereli a figyelmüket a külső ingerek. Nem figyelnek a tanulás vagy a feladatok részleteire, és gyakran elkövetnek figyelmetlenségből fakadó hibákat.Nehézséget okoz számukra a figyelem fenntartása, és gyakran elkerülik vagy ellenállnak a tartós koncentrációt igénylő feladatoknak, mint például az osztálytermi vagy házi feladatok.
2. Hiperaktivitás
Tartós nyugtalanság, gyakori izegés-mozgás, képtelenség nyugton ülni és a székben fészkelődés formájában nyilvánul meg. A gyermekek engedély nélkül elhagyhatják a helyüket az osztályteremben vagy csendes környezetben, rohangálnak vagy másznak. Nehézséget okoz számukra a csendes tevékenységek vagy játékok végzése, egész nap folyamatosan aktívak maradnak.
3. Impulzív viselkedés
Gyors viselkedési reakciók elegendő információ nélkül. Impulzív módon cselekszik, figyelmen kívül hagyva a következményeket és a pillanatnyi érdekeit követve, ami gyakran verekedésekhez vagy vitákhoz vezet a társaival és kedvezőtlen eredményekhez. Megszakítja másokat, amikor beszélnek, vagy sietve válaszol, mielőtt a tanár befejezné a kérdést, képtelen türelmesen várni a sorban.
4. Tanulási nehézségek
A figyelemhiány és a hiperaktivitás zavarja az osztálytermi tanulást, a házi feladatok elvégzésének sebességét és minőségét, ami gyenge tanulmányi eredményekhez vezet, amelyek gyakran elmaradnak az intellektuális képességeiktől.
A szakértők azt tanácsolják, hogy szülőként figyelmesen kell megfigyelnünk gyermekeink viselkedését. Ha bármilyen rendellenességet észlelünk – például túlzott aktivitást, tartós nyugtalanságot vagy jelentős tanulási nehézségeket –, akkor ezt komolyan kell vennünk. Még akkor is, ha a gyermek intelligensnek tűnik, de nem vesz részt a tanulásban, fontos, hogy azonnal figyelmet fordítsunk rá. Szükség esetén kérjünk alapos orvosi vizsgálatot, hogy megelőzzük a betegség kialakulását vagy súlyosbodását.