Lehet-e közösülni terhesség alatt? Ez sok fiatal pár számára nagy gondot jelent. Tapasztalatok a terhesség alatti közösüléssel kapcsolatban: Hagyományosan azt mondják, hogy a terhesség alatt nem tanácsos a szexuális aktivitás. A valóságban azonban kevés pár tartózkodik teljesen ettől ebben az időszakban. Ha megfelelő óvintézkedéseket tesznek és mértékkel élnek, az jótékony hatással lehet mind a magzatra, mind a kismamára.
A terhesség alatti szexuális aktivitással kapcsolatos aggályok
A hagyományos bölcsesség a terhesség alatti nemi közösülés ellen tanácsol. Még a történelmi orvosi tankönyvek is általában az első és az utolsó trimeszterben való tartózkodást javasolták.
Ez abból a aggodalomból fakad, hogy az első trimeszterben a nemi közösülés vetélést okozhat, míg az utolsó trimeszterben koraszüléshez, a membránok korai megrepedéséhez, fertőzéshez és megnövekedett újszülött halálozáshoz vezethet.
Ennek következtében a terhesség alatt szexuális tevékenységet folytató nőket gyakran hibáztatják az ilyen komplikációkért, míg azok, akiknél nem jelentkeznek problémák, mégis kényelmetlenül érezhetik magukat a közösülés során. A valóságban a helyzet nem olyan aggasztó, mint ahogyan azt általában gondolják.
Kutatások a terhesség alatti szexuális aktivitásról
Egy amerikai tanulmány 39 217 terhes nő szexuális aktivitását vizsgálta. A terhesség 13. hete előtt 90% volt szexuálisan aktív, a 14. és 29. hét között 95%, 30 hét után pedig 30%.
Számos tanulmány azt mutatja, hogy azok a terhes nők, akik terhességük alatt szexuálisan aktívak, nem tapasztalnak több anyai vagy magzati komplikációt, mint azok, akik tartózkodnak a szexuális aktivitástól.
Általában a szexuális aktivitás hatása a magzatra a legmarkánsabb az első és az utolsó trimeszterben. Az első trimeszterben a szexuális aktivitás növelheti a vetélés kockázatát, míg a harmadik trimeszterben koraszüléshez vezethet. A többi időszakban a szexuális aktivitás minimális kockázatot jelent a magzatra. Ezért a komplikációk elkerülése érdekében elengedhetetlen a megfelelő időzítés.A valóságban a nők libidója jelentősen csökken a terhesség alatt, különösen az első három-négy hónapban, amikor a nők közömbösséget vagy akár erős idegenkedést mutathatnak a szexuális érintkezés iránt. Ez a terhességgel kapcsolatos fáradtságból fakad, amely ebben az időszakban elnyomja a szexuális vágyat, így kevés kedvük van az intimitáshoz.Még ha egyes kismamák meg is őrzik szexuális vágyukat, este különösen kimerültnek érezhetik magukat, ami csökkenti szexuális reagálóképességüket. A férjeknek ezért jelentős megértést kell tanúsítaniuk, és különböző módszerekkel kell segíteniük, például a házimunkában való részvétellel vagy a feleségükkel való sétákkal.
Következtetés a terhesség alatti szexuális aktivitásról
Végül is a feleség csökkent libidójának helyreállítása elengedhetetlen a házastársak közötti igazán kielégítő szexuális kapcsolatok eléréséhez. A fogamzás után a megnövekedett hüvelyváladék irritációra hajlamosítja a szeméremtestet és csökkenti annak baktériumokkal szembeni ellenállóképességét. Fertőzés esetén a tünetek súlyosbodása vetélés kockázatát jelentheti. Ezért a helyi higiénia fenntartása rendkívül fontos, különös figyelmet igényel a nemi közösülés előtt.A férjeknek is ugyanolyan óvatossággal kell eljárniuk. A durva közösülés gyakran kedvezőtlen következményekkel jár, különösen a méh növekedésének időszakában. A férfi mozgásainak egyenletesnek kell maradniuk, lassú tempót tartva még a csúcsponton is. A szexuális pozíciók is rendkívül fontosak; a pároknak olyan testhelyzeteket kell választaniuk, amelyekkel elkerülhető a hasi nyomás. A szexuális aktivitást a terhesség tizedik hónapjáig be kell fejezni.
A szülés előtti utolsó négy hét a legkritikusabb időszak. Mivel a méhnyak egyre hajlamosabb a tágulásra, ami növeli a bakteriális fertőzés kockázatát, a következő szempontokat kell figyelembe venni:
(1) Vérzés vagy hasi fájdalom jelenléte.
(2) Ismétlődő vetélések előzményei;
(3) Preeclampsia jelenléte;
(4) Súlyos szövődmények.
A terhesség alatti szexuális aktivitással kapcsolatos szempontok és ajánlások
A terhesség alatti nem megfelelő szexuális aktivitás a vetélés, a koraszülés, a korai membránrepedés és a szülés utáni fertőzés egyik jelentős oka, ezért komoly figyelmet kell fordítani rá.
A terhesség korai szakaszában a placenta még nem teljesen fejlett, és az embrió méhhez való kapcsolódása törékeny. A szexuális tevékenység medencei vérbőséget és méhösszehúzódásokat okozhat, növelve a vetélés kockázatát. Mivel a terhesség korai szakasza a vetélésre leginkább hajlamos időszak, a nemi közösülést kerülni kell. Ha ez elkerülhetetlen, akkor visszafogottan és ritkábban kell gyakorolni. Hagyományos vetélés esetén a nemi közösülés szigorúan tilos.
A terhesség közepén a placenta már teljesen kialakult, és a terhesség viszonylag stabil. Bár kisebb ingerek valószínűleg nem okoznak vetélést, a szexuális tevékenység nem lehet túl gyakori vagy túl heves, mivel fennáll a vetélés vagy a membránok korai szakadásának kockázata.
A terhesség késői szakaszában, különösen az utolsó hónapban, a méhnyak lágyul és tágul, felkészülve a szülésre. A nemi közösülés kórokozókat juttathat a méhüregbe, ami szülés utáni fertőzéshez vezethet.Ugyanakkor a megnagyobbodott méhre nehezedő nyomás placenta leváláshoz vagy a membránok korai szakadásához vezethet. A terhesség késői szakaszában a méh fokozott érzékenysége a külső ingerekre könnyen összehúzódásokat válthat ki, ami koraszüléshez vezethet. Ezért a harmadik trimeszterben kerülni kell a nemi közösülést. A szokásos vetélés vagy koraszülés előfordulása, rendellenességekkel rendelkező magzat hordozása vagy terhesség alatti betegség esetén a terhes nőknek tartózkodniuk kell a nemi közösüléstől. Ebben az időszakban tanácsos, hogy a párok külön ágyban aludjanak.