Ebben a szakaszban a magzat bőrének ráncai fokozatosan eltűnnek, a koponya megkeményedik, és a haj hossza körülbelül 2 centiméterre nő. A keringésért, légzésért és emésztésért felelős szervek, köztük a szív, a tüdő és a máj, teljesen kialakulnak. A magzat most már képes önállóan túlélni a méhen kívül. A szeméremcsont és a méhfenék közötti távolság most körülbelül 37–39 centiméter.
Most már elengedhetetlenül fontos, hogy átfogó és pontos ismereteket szerezzünk a császármetszésről. Ez a legjelentősebb szülészeti beavatkozás, amelynek során a méhnyak és a méh felnyitásával közvetlenül a babát hozzák világra. Fontos szerepet játszik a különböző típusú szülési nehézségek megoldásában, valamint az anya és a gyermek életének megmentésében. A császármetszés nagyobb biztonságot nyújt a csecsemőnek, de mint sebészeti beavatkozás, közvetlenül hatással van az anyára, és nagyobb a komplikációk kockázata.Egyes kismamák tévesen úgy vélik, hogy a császármetszés rövidíti a szülést, vagy akár azt is, hogy az így született csecsemők intelligensebbek, mint a vaginális úton születettek. Teljesen lehetetlen, hogy a császármetszés intelligensebbé tegye a csecsemőt. A csecsemő intelligenciája nem a szülés módjától függ, hanem közvetlenül összefügg az agy idegrendszerének fejlődésével. A csecsemő agya a terhesség nyolcadik hetében kezd fejlődni.A magzati szakaszban az agysejtek növekedési üteme rendkívül gyors. Az agy fejlődésének minősége szorosan összefügg a terhes anya táplálkozási állapotával és a csecsemő születés utáni táplálkozásával. Ha az embrionális időszakban alultápláltság lép fel, a magzati agysejtek teljes száma körülbelül 83%-kal csökkenhet. Hasonlóképpen, ha a csecsemő születése után alultápláltságban szenved, az agysejtek száma szintén jelentősen csökken.A csecsemő agyának fejlődése szempontjából kritikus időszak a terhesség negyedik hónapjától a két éves korig tart. A legkritikusabb fázis a terhesség utolsó három hónapjában és a születés utáni első három hónapban következik be. Ezenkívül az agyszövet fejlődésének van egy jellegzetes tulajdonsága: a sejtek szaporodása egyetlen, megismételhetetlen folyamat során történik. Ha ezt a lehetőséget elszalasztják, azt később már nem lehet pótolni. A csecsemő intellektuális képességei szorosan összefüggenek a genetikai tényezőkkel is.Nehéz elképzelni, hogy egy zseni vagy csodagyerek olyan családban születne, ahol mindkét szülő szellemileg fogyatékos (ez semmiképpen sem öröklődés kérdése). A születés utáni környezet és a gyermekkori nevelés is közvetlenül befolyásolja a gyermek intellektuális fejlődését.
Ha érdekel a téma, vedd figyelembe, hogy sok hazai és nemzetközi tudós nem császármetszéssel jött a világra. Az emberi intelligencia tanulás és gyakorlás révén, nem pedig császármetszéssel szerezhető meg.
Az emberi agy körülbelül 14 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek rendkívüli kognitív és memóriaképességekkel ruháznak fel bennünket. Csak szorgalmas tanulással és kitartó gyakorlással lehet igazán intelligenssé válni. A zsenialitás a szorgalomból fakad, nem a császármetszésből. Ráadásul a császármetszés csak akkor végzett sebészeti beavatkozás, ha az feltétlenül szükséges.
Kérjük a kismamákat, hogy gondosan mérlegeljék ezt a kérdést, és ne hagyják magukat befolyásolni a pletykák által, így elkerülve a felesleges szenvedést.