Hisszük, hogy „a táplálkozás általi gondozás elősegíti a gyors és örömteli tanulást”. A korai gyermekkorban a fizikai fejlődéshez szükséges bőséges táplálkozás és a gazdag környezeti ingerek biztosításával a gyermekek rengeteg tanulási élményt szereznek, amelyek fejlesztik koncentrációs képességüket, felfedező készségeiket és kommunikációs képességeiket, ezáltal alakítva jövőbeli tanulási potenciáljukat.
A kommunikációs készségek tükrözik a gyermek tanulási képességét
Az újszülött ösztönösen hangosan sír, hogy szüleit etetésre, pelenkacserére vagy ölelésre hívja; a három hónapos aktívan mosolyog, hogy dicséretet és csókokat kapjon; a négy hónapos kinyújtja a kezét, hogy felvegyék;Öt hónaposan a csecsemő dühös sírással reagál, ha elveszik a játékát; hat hónaposan fél az idegenektől... Mindezekhez kommunikációs készségekre van szükség. A kommunikációs készségek arra utalnak, hogy a gyermek képes megérteni mások érzéseit és vágyait azok kifejezései, gesztusai, cselekedetei és nyelvezete alapján, valamint saját kifejezései, gesztusai, cselekedetei és nyelvezete alapján kifejezni saját kívánságait, lehetővé téve mások számára, hogy megértsék érzéseit, ezáltal elősegítve a társadalmi interakciót.
A kommunikációs készségek döntő szerepet játszanak a tanulásban.
A tanulás célja a kommunikáció, a megosztás és az eszmecsere. A kommunikációs készségek értelmet adnak a tanulásnak a gyermekek számára, ezáltal fenntartva és fejlesztve érdeklődésüket a tanulás iránt.
A hatékony kommunikációhoz erős verbális kifejezőkészség és interperszonális készségek szükségesek. Ez a két elem az önálló tanulási képességek fejlesztésének sarokköve.Azok, akik erős nyelvi képességekkel rendelkeznek, gyakran hatékonyan kommunikálnak szóban vagy írásban, és nagyobb jártasságot mutatnak a nyelv megértésében és alkalmazásában. Azok a gyermekek, akik rendelkeznek ezekkel a „diplomáciai” készségekkel, hajlamosabbak részt venni csoportos tevékenységekben, mint például összejövetelek, mesemondó foglalkozások vagy barátok keresése. Ha megoldhatatlan problémákkal szembesülnek, inkább tanácsot és segítséget kérnek, mintsem egyedül küszködnek.
Öt stratégia a kommunikációs készségek fejlesztésére
1. Bízza gyermekére a játék vezetését
A szülő-gyermek játék során ösztönözze gyermekét, hogy vegye át a kezdeményezést – például azzal, hogy megmutatja a szülőknek, hogyan kell játszani. Ez a megközelítés ösztönzi a gyermek interakciós vágyát, és lehetőséget nyújt arra, hogy megtanulja, mit és hogyan kell játszani a társaihoz.
2. Támogassa a pozitív szülő-gyermek párbeszédet
Nyugodtan és nyitottan viszonyuljon gyermekéhez, és fejlődési hibáit inkább megértéssel fogadja, mint kritikával vagy szidással.
3. Támogassa a nyelvi fejlődést
Használjon verseket, mondókákat, meséket és mindennapi beszélgetéseket gyermeke nyelvi készségeinek fejlesztésére, javítva mások megértését és saját kifejezőképességét.
4. Segítsen gyermekének megérteni az érzelmeket és érzéseket
Rajzolás, képfelismerés, szerepjáték és hasonló tevékenységek segítségével segítse gyermekét megérteni a különböző érzelmeket és érzéseket, valamint azt, hogy bizonyos szavak és cselekedetek hogyan válthatnak ki bizonyos érzelmeket és érzéseket. Ösztönözze gyermekét arra, hogy felismerje, hogy a társadalmi interakciókban mások más perspektívákkal és tapasztalatokkal rendelkezhetnek.
5. Teremtsen lehetőségeket a társas interakcióra
Vigye el gyermekét, hogy aktívan üdvözölje az ismeretlen gyerekeket, és együtt játszanak. Hívja meg a szomszédok vagy rokonok gyermekeit, hogy otthon játszanak, így gyermeke teljes mértékben megtapasztalhatja a társasági élet örömét.
Kommunikációs készségek fejlesztése: szülő-gyermek tevékenységek
Egyszerű játékok
1. játék: Telefon (7–12 hónapos korig alkalmas)
Módszer:
Az anya és a gyermek egy-egy játék telefont tart a kezében. Az anya úgy tesz, mintha telefonálna, és azt mondja: „Halló, XX otthon van?” Ezután segít a gyermeknek a telefont a füléhez tartani, és bátorítja, hogy „beszéljen” az anyukájával.Amikor a baba válaszul gügyög vagy babrál, az anyának reagálnia kell ezekre a hangokra. Játék hatása: Az ebben a korban lévő babák általában lenyűgözőnek találják, ha a szülők telefonálnak. Ha arra bátorítjuk őket, hogy utánozzák a felnőttek tevékenységét, megismerhetik a kommunikáció örömét.
2. játék: Csináld, amit én (1-3 éveseknek ajánlott)
Módszer:
Az anya elvégzi a mozdulatot, például mindkét kezét a fejére teszi, és azt mondja: „Csináld, amit én.” A gyermek utánozza az anya mozdulatát, és azt mondja: „Azt csinálom, amit te.” Az anya ezután ugrál, hogy a gyermek utánozza.Az anya változtatja a mozdulatokat, fokozatosan növelve a nehézségi fokot. Ha a gyermek már jól megy neki, kérje meg, hogy ő mutasson be mozdulatokat, amelyeket a szülők utánoznak. Kellemes zene lejátszása és a mozdulatok dallammal való kombinálása még nagyobb élvezetet nyújt. A kisebb gyermekek egyszerűen utánozhatják a mozdulatokat anélkül, hogy azt mondanák: „Csináld, amit én csinálok”. A játék előnyei: Ez a játék segít a gyermekeknek megérteni, hogyan kell másokkal kommunikálni és kapcsolatba lépni.