Az izzadás teljesen normális testfunkció, bár egyéni eltérések léteznek. Például a nehezebb emberek hajlamosabbak az izzadásra, míg a vékonyabbak kevesebbet izzadnak – mindkettő a normális tartományba esik. Fontos megkülönböztetni a fiziológiai izzadást és a kóros izzadást. A kóros izzadás, vagy hiperhidrózis, nagyjából a központi idegrendszer diszfunkciójának tulajdonítható.A hagyományos kínai orvoslás az izzadást a yin és yang egyensúlyhiányának tulajdonítja. Az időjárási körülményektől függetlenül – legyen az meleg, hűvös vagy akár tél – egyesek bőségesen izzadnak, néha izzadságban úsznak. Még a kisebb fizikai aktivitás vagy az evés is bőséges izzadást okozhat, amely az egész testüket beborítja. Mi okozza a túlzott izzadást?
Az izzadás két kategóriába sorolható:
(1) Normális fiziológiai jelenség az anyagcsere folyamatai során.
1.A gyermekkori növekedés és fejlődés során az anyagcsere élénk, viszonylag több hőt és salakanyagot termel, ezért a gyermekek többet izzadnak, mint a felnőttek. 2. A gyermekek idegrendszere még nem teljesen fejlett. Az izzadmirigyek váladéktermelését szabályozó szimpatikus idegek alvás közben elveszíthetik az agy szabályozó hatását, ami ideiglenes izgalomhoz és fokozott izzadáshoz vezet. Ez általában két-három órán belül megszűnik. Gyakrabban fordul elő 3–6 éves gyermekeknél, és az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.
(II) Patológiás hiperhidrózis. Az izzadás orvosi osztályozása magában foglalja a spontán izzadást, az éjszakai izzadást, a koponya izzadását, a félteke izzadását és a tenyér-talpi hiperhidrózist, amelyek közül a spontán izzadás és az éjszakai izzadás a leggyakoribb. A spontán izzadás olyan ok nélküli, akaratlan izzadást jelent, amely általában nappal, nem meleg, nem megterhelő környezetben jelentkezik.Az éjszakai izzadás orvosi definíciója szerint alvás közben jelentkező izzadás, amely ébredéskor megszűnik. Természetesen számos más izzadási mintát is kategorizálnak. Bizonyos spontán és éjszakai izzadás eseteit orvosilag patológiásnak minősítik, amelyek gyakran alapbetegségekkel társulnak. Ezek a központi idegrendszer diszfunkciójából eredhetnek. A spontán izzadás különböző betegségekkel, például lázas állapotokkal, mint a láz, a tüdőgyulladás és a reumás láz, korrelál.
Ezenkívül endokrin rendellenességek, például a menopauza szindróma, valamint anyagcsere-betegségek, például a hyperthyreosis is hozzájárulhatnak ehhez. Általános egészségügyi állapotok, például a cukorbetegségben előforduló hipoglikémiás epizódok vagy a koszorúér-betegségben előforduló oxigénhiányos angina pectoris is izzadást okozhatnak. Bizonyos gyógyszerek, például az aszpirin, izzadást válthatnak ki. A spontán izzadás okai tehát sokfélék.Gyermekeknél a kalciumhiány okozta angolkór alvás közbeni túlzott izzadáshoz vezethet, amelyet ingerlékenység, ijedtség, kiugró homlok és késleltetett fogzás kísér. Az anémia, a reumás betegségek és az alultápláltság is hozzájárulhat a fokozott izzadáshoz. Ez lázas betegségekből, anyagcsere-rendellenességekből vagy pszichológiai tényezőkből eredhet.
Hipoglikémia: Sápadt arcszínt, hideg verejtékezést, valamint a kezek és lábak remegését okozhatja.
Hiperthyreosis: A betegek fokozott hőérzékenységet és izzadást mutatnak, valamint olyan tüneteket, mint fokozott étvágy, étkezés mennyiségének növekedése ellenére bekövetkező súlycsökkenés, gyakori székletürítés, szívdobogás és idegesség.
Cukorbetegség: Gyakran kíséri autonóm neuropátia, amely rendellenes izzadáshoz vezet, valamint polifágia, polidipszia, poliuria és súlycsökkenés.
Feokromocitóma: Jellemzője a bőséges, gyakran rohamszerű izzadás (néha tartós), szívdobogás, kézremegés és hideg végtagok. A rohamok gyakran jelentős vérnyomás-emelkedéssel járnak.Ezenkívül a magas vérnyomásban szenvedő egyének és a menopauzális nők is tapasztalhatnak hiperhidrózist.
Spontán izzadás: A fizikai megterhelés által súlyosbított, gyakori nappali izzadás gyakran qi-hiányból vagy yang-hiányból ered. A kezelés melegítő és tonizáló szerek alkalmazását jelentheti.
Éjszakai izzadás: Alvás közben jelentkező izzadás, amely ébredéskor megszűnik, gyakran megfigyelhető yin-hiányban szenvedőknél, akik túlzott hővel vagy krónikus betegséggel küzdenek, különösen gyakori tuberkulózisban szenvedő betegeknél.Orrizzadás: Érzelmi izgalom, mentális feszültség, munkával járó fáradtság vagy túlzott beszéd során jelentkezik, az izzadság az orrnyeregről és az orr oldalairól szivárog. Gyakori allergiás nátha és immunhiányos, megfázásra hajlamos személyeknél. Homlokizzadás: A homlok területére korlátozódik, néha gőzölgő gőzölgő edényhez hasonlít. Gyakori túlzott yang energiával és hiperaktív emésztési funkcióval rendelkező személyeknél.
Hemiplegikus izzadás: A test egyik oldalán jelentkező erős izzadás, míg a másik oldalon alig vagy egyáltalán nem izzad. Gyakran megfigyelhető fiataloknál, akik magas vérnyomásos encephalopathiában, renális hipertóniában, stroke-ban, hemiplegiában vagy paraplegiában szenvednek. A hemiplegikus izzadás olyan állapotokból eredhet, mint a végtagok egyensúlyhiányát okozó hemiplegia vagy a paraplegia. A hagyományos kínai orvoslás ezt a qi és a vérkeringés zavarával, valamint a meridiánok elzáródásával magyarázza.
Szívvel kapcsolatos izzadás: A szegycsont és a mellek közötti területen jelentkező túlzott izzadás, amely gyakran túlzott aggodalomból, túlzott gondolkodásból, ijedtségből vagy félelemből ered, és károsítja a szívet és a lépet. Gyakori az intellektuálisok körében, akik túlterhelik az elméjüket.
Perineális izzadás: A perineumra és a külső nemi szervekre korlátozódó izzadás, amely gyakran társul nőgyógyászati állapotokkal, például vulvitisszel vagy vaginitiszzel. Rossz szagú perineális izzadással is járhat.
Bromhidrosis: Róka-szerű szagú izzadás, amelyet a hónalj apokrin mirigyeinek rendellenes váladéktermelése okoz. Gyakrabban fordul elő fiatal és középkorú egyéneknél, és a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál.
Egyoldali fejizzadás: Az izzadás csak a fej egyik felén jelentkezik, a másik fele száraz marad. Ezt a yin-yang hiánynak és a súlyos betegség utáni házastársi kapcsolatok következtében fellépő hideg inváziónak tulajdonítják.
Tenyeres és talpi hiperhidrózis: Elsősorban feszültség, izgalom vagy nyilvános beszéd során jelentkezik. Gyakran a serdülőkorban jelentkezik, és gyakran pszichológiai stressznek tulajdonítják.
Mi okozza a túlzott izzadást? A fentiak rövid áttekintést nyújtanak. Most már egyértelmű, hogy ha ezek közül a tünetek közül bármelyik jelentkezik, célszerű azonnal orvoshoz fordulni a diagnózis megerősítése és a kezelés késedelmének elkerülése érdekében.