Melyek az agorafóbia tünetei és klinikai megnyilvánulásai?
Encyclopedic
PRE
NEXT
Mi is pontosan az agorafóbia? Sokan nem tudnak róla, vagy alig hallottak róla. Az „agorafóbia” kifejezés nem kizárólag a „nyílt terek” félelmére utal. Bármely zsúfolt gyülekezőhely – például vasútállomások, kompok, parkok, mozik vagy bevásárlóközpontok – kiválthatja. Patológiailag ez egy mentális zavar, amelyet fóbiának osztályoznak.
Az agorafóbiában szenvedő egyének általában szorongást keltő érzelmi reakciókat tapasztalnak zsúfolt környezetben. A gyakori tünetek közé tartozik az aggodalom, a szorongás, a feszültség, a félelem, a rettegés és a kerülés. Néhány betegnél fizikai kellemetlenségek is jelentkezhetnek zsúfolt környezetben, például szédülés, fejfájás, hányinger, émelygés, hányás vagy hideg végtagok.
Az agorafóbia klinikai tünetei
(1) Pánikrohamok nélküli agorafóbia
Az ebbe a kategóriába tartozó betegek soha nem tapasztalnak pánikrohamokat sem az agorafóbia kialakulása előtt, sem annak folyamán. Fő tüneteik a következők:
1. Félelem a zsúfolt helyek, például konferenciatermek, színházak, éttermek, piacok, áruházak látogatásától, illetve a hosszabb ideig tartó sorban állástól.
2. Félelem a tömegközlekedés használatától, például buszoktól, vonatoktól, metróktól vagy repülőgépektől.
3. Félelem attól, hogy egyedül hagyják el otthonukat, vagy kíséret nélkül maradjanak otthon.
4. Félelem a nyílt terektől, például mezőktől vagy hatalmas parkoktól.
Amikor ilyen környezetbe kerülnek, vagy ilyen állapotot tapasztalnak, a betegek feszültek és nyugtalanok lesznek, és az autonóm idegrendszerük kifejezett reakcióit mutatják, például szédülést, szívdobogást, mellkasi szorítást és izzadást.Súlyos esetekben deperszonalizációs élmények vagy ájulás is előfordulhat. Az intenzív félelem, bizonytalanság vagy szorongás miatt gyakran kerülő magatartás alakul ki. Egy vagy több ilyen élmény után gyakran kialakul a várakozási szorongás. Amikor ilyen helyzetekkel találkozik, a beteg szorongást és feszültséget érez, és igyekszik elkerülni vagy megtagadni az ilyen helyekre való belépést. Ha mások kísérik, a beteg félelme csökkenhet vagy eltűnhet.(2) Pánikrohamokkal járó agorafóbia
Három formában jelentkezik:
1. Az agorafóbia kialakulása előtt nem fordultak elő pánikrohamok, és a félelmetes helyzeteken kívül sem jelentkeztek. A szélsőséges félelem csak a félelmetes helyek vagy helyzetek találkozásakor jelentkezik, ami megfelel a pánikrohamok diagnosztikai kritériumainak.A félelmetes helyek vagy helyzetek elkerülése, illetve a félelem tüneteinek hatékony kezelése megszünteti a pánikrohamokat. Ilyen esetekben az agorafóbia az elsődleges rendellenesség, a pánikrohamok pedig másodlagos reakciók. ⒉ Az egyén az agorafóbia kialakulása előtt egy vagy több pánikrohamot tapasztalt. Fél egyedül kimenni vagy egyedül maradni otthon, attól tartva, hogy pánikroham esetén nem lesz ott senki, aki segítene; ez a félelem enyhül, ha valaki elkíséri.A pánikbetegség hatékony kezelését követően az agorafóbia általában megszűnik. Ilyen esetekben a pánikbetegség az elsődleges állapot, az agorafóbia pedig másodlagos tünet. ⒊ Az agorafóbia és a pánikrohamok ugyanazon személynél jelentkeznek. A beteg zsúfolt környezetben szorongást érez, és hétköznapi helyzetekben is pánikrohamokat szenved. Gyakran mindkét tünet enyhítéséhez mindkét állapot megfelelő kezelése szükséges.
PRE
NEXT